Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-08 / 6. szám
2. oldal. rákos vidéke. - 6. szám. a becsület, amely megérdemli azt is. hogy ráfizessünk. S megcsinálta a pompás asztalkát feláron, emberségből a becsübt kedvéért. Tisztelt közönség, ez az úri ember, ez valaki, aki nem akar hátrább állni senkinél emberség dolgában. A lélek, a gondolkodás, az érzés kiválósága, ez teszi úrrá az embert akar országos ügyet intéz, avagy csak mahagóni asztalkát csinál. Kár tehát külsőségek után futni, kár a jól fizető, becsületes ipari, kere.^kedői foglalkozást mellőzni a külső látszatért, a biztos jó kenyeret a czúra nyomorúságért. Tömérdek az úri pályára készülő, az állásokat váró, a foglalkozást nem találó nyomorgó proletár. Több talán, mint az oh an munkás, akinek csak időszakonként nincs munkája, nincs keresete; de kevés a jó iparos, kevés a kereskedő, magyar gyáros, aki magyár kereskedő. Tömérdek az olyan szegény leány, aki a látszat kedvéért 50 — 60 koronás havi fizetésért robotolja le napjait kora reggeltől késő estig, valamely sö ét, füstös irodában, csak azt mondhassa, hogy ő kisasszony, hivatalnok — nem munkásnő. Kitűnő ellátásra, 40—50 koronás fizetésre pedig nem akad jóravaló leány, aki főzni tud. Pedig lehetne igy is kisasszony, szívesen odaültetik az asztalhoz, ha ugyanazzal a tanultsággal, jó modorral megtanulja a főzést s lesz házikisasszony. Csupa éfléktelen anyag megy szakácsnőnek. Pedig tessék elhinni — ez a nagyobb ur. Ez az oktalan nagyzolás a mi első nagy bajunk. Ikertestvére, ha nem szülőanyja ennek, pedig a túlságos kényelmeskedés, mondhatnám munkakerülés. (Lehet, hogy el is fajzunk, elernyedünk, korcsosodunk, gyengül a szervezetünk s nem bírjuk már a munkát úgy, ahogy kellene. Lehet!) De én Istenem, ezen okkal-móddal segíteni lehet. Csak a lélek legyen erős és legyen benne akarat. Lássuk a példát. Bemegyek délelőtt 10 óra után egy fűszer üzletbe. Egy asszony, külseje után Ítélve egy egyszerű szegény asszony van benn. S mit vásárol ? Kenyeret, zsírt, burgonyát, hagymát. Hiszen ezek szükséges dolgok, mondják önök, ezen csak nem lehet fennakadni? S én mégis fennakadtam rajta. A kenyér kilója 48 fillér, a zsíré I korona 90 fillér. A pék a kenyeret nem süti, a hentes a zsírt nem olvasztja ingyen. Ezt a sütést, olvasztást meg kell fizetni. Miért fizet a szegény asszony ezért a munkáért, mikor ő 48 fillérért két kiló kenyeret kaphatna, ha maga dagasztaná? Miért fizeti a hentest, mikor a hájat eO —bO fillérrel olcsóbban vehetné. Miért? Mert igy kényelmesebb. A burgonya, hagyma, olcsóbb a piaczon, mint a boltban, — dehát igazán nem érdemes néhány fillérért fáradni. S itt is, ott is néhány fillér, végeredményben koronákat von el a családtól. Ez a kényelemkeresés ott van mindenütt. Ott van a ruházkodásban, a bútorzatunkban, mert minden rongyunkat készen vesszük, semmivel sem vesződünk, nem fáradunk, 8 lépést sem teszünk, hogy a jót, vagy jobbat keressük minden tetőinkben. A hivatalnok boldog, ha munkaközben, vagy ha úgy tetszik helyett a körmét reszeli, a czigarettát sodorja, a tanító meg akkor, ha 5 perczczel később mehet az órára, a cselédleány el- kóborog az utczán, kis háztaitásu asszony félnapokat eltrécsel a szomszédban, de a legkisebb ruhadarabját is készen veszi, a munkás meg amerikázik. Hát még micsoda gyönyör „blaumontagot“ csinálni! 5 napot amerikázni s rá két napot pihenni. Hol itt a kényelem, nem tudom, de hogy ez rettenetes gazdálkodás, azt mindenki felfogja. Egy év alatt 52 munkanap, átlag 6 koronájával számítva, 312 koronát tesz ki. Ezt a munkás egyszerűen eldobja magától, holott ha virtuskodásból ezt az egynapi bért minden héten betenné a takarékba, 10 év alatt házacskát szerezne magának belőle, s épp úgy í észre se venné, mint ahogy semmibe veszi az elhenyé- i lést. Pedig ennek előzménye van. A „blaumontag* előtt ott van az átdorbézolt vasárnap, ami szintén felemésztett legalább ö fölösleges koronát. Pedig ez virtusnak nem virtus, kényelemnek se kényelem. Kényelem és henyeség nem egy. Kern bűn, ha az ember kellemessé akarja tenni az életét, hiszen a kultúra bölcsesége a technika szolgálatában ezer módon könnyíti, kényelmessé teszi az életet, de a henyeség, a munkakerüles, nehezíti, lealacsonyítja, csúnyává teszi azt. Mert hiszen mi a kényelem ? Nagyon tág fogalom ez s kisembernek kényelem az, ha van egy tisztán tartott, meleg szobám, tiszta abroszszal letentett asztalon meleg, jó izíi ételem, tiszta puha ágy, a napi munkám után. Ha van 4 fillérem, hogy megvegyek egy újságot, 20—30 fillérem, ha megkívánok egy pohár sört, ha elvihetem a feleségemet, gyermekemet néha egy kis szórakozásra s ha meg tudom szerezni, amit józan jóérzésem megkíván s kétszeresen tudom ezt élvezni a becsületes napi munka után. De két napi henyélést 5 napi nyomorgással fizetni meg —- esztelenség. Nem kényelem apró munkákat duplán megfizetve, elvonni ezt a pénzt más dolgoktól, amik talán jól esnének és kellemesebbé tennék az életet. Nem kényelem az amerikázás, hanem a munkás becsületének sírásója, az ipar kerékkötője. Ezt a rosszul értelmezett és rosszul alkalmazott kényelmeskedést nagyon sokszor szegénységgel, nyomorúsággal fizetjük meg. Mindezek koronája még végtelen könnyelműségünk, amely már a kényelmeskedésből is kiri, de leginkább a fényűzésben, az urhatnámság édes testvérében nyilvánul Nemcsak urak akarunk lenni, de mutatni Milliók % használják rekedtség, hurut és elnyálkásodás ellen 6100 közjegyzőileg hitelesített orvosi ésmagánbizonyitvány igazolja a biztos sikert. Felette kellemes és Ízletes bombonok. Csomagja 20 és 40 fillér. Doboz ára 60 fillér. Kapható: LIPPE ÖDÖN gyógyszertárában Rákosszentmihályon és VAGASZKY KÁZMÉR gyógyszertárában, Rákoscsaba.
