Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-22 / 47. szám
uUlai. KAKOS VIDÉKÉ 47. szám. 20 fillér büntetést kell fizetnie, mert nem váltotta meg jegyét a pénztárnál Elhisszük, hogy a szabály igy szól, mert a H kocsi a nyugatinál közúti, a keletinél pedig helyiérdekű, de ezt az elmés megkülönböztetést nem kívánhatják meg a szegény bakától és ártatlan palotai kofától. Vagy találjanak ki valamilyen módot a közönség könnyűszerrel való tájékoztatására, vagy ne nyúzzák a birsággal, mert ez igazán nem emberi dolog. A legújabb menetrendi beosztás szerint tiz perez alatt háromféle vonat indul a budapesti végállomásról, aztán húsz perczig semmi. Van-e ebben okszerűség? A szentmihályi forgalom felórás lett s a két vonat (Búr. és körforgalmi) 8 perez külömbséggel indul, aztán 22 perez szünet. Helyes beosztás ez? A budapesti végállomáson a 33. és 35. számú kocsit egy félkilométernyire állítják fel a viczinális vonatoktól, mert a tolató személyzetnek igy kényelmesebb. A publikum pedig gyalogol esőben, hidegben rendületlenül. A zsúfolt vonatokról már a múlt alkalommal szóltunk. Azóta azt mondta egy vasúti, hogy nem hozhatnak mindig pótkocsit, mert a kalauz nem győzi a nagy forgalom idején a jegyek vizsgálását. Az utasok ellenben agyonnyomhatják egymást pótkocsi nélkül. Még csak arra utalunk ez alkalommal, hogy reggel az iskolák népét a mai menetrend szerint nem lehet beszállítani rendesen; háromnegyedhét és negyed- nyolcz között nincs vonat, a mikor a legjobban kellene. A háromnegyed hetesen életveszélyes a zsúfoltság, a negyednyolez után induló vonatokkal pedig nem lehet idejében beérkezni. Az esti tizenegy órás Búr. vonatot megszüntették a közönség nagy sérelmére, ellenben a féltizenegyes Búr. rendesen két összekapaszkodó kocsiból áll, mert egy „szerelvény“ felesleges marad. Mért nem indulhat az il órakor? Végül mért kell a pótkocsit a Nádas-tó állomáson le- és felkapcsolni, holott csak a Nádas tó és Rákospalota között csappan meg a forgalom, ellenben innen a nyugatiig ismét sok az utas. Mért nem jár minden kocsi végig pótkocsival? Az igazgatóság örvendetesen érdeklődik. Kérjen tehát feleletet e kérdésekre a saját embereitől! SRNUPBBflflBiSBBBBSBSB&SBíSatiBBBIBBEBIIBEttlSSBSlESBBBIlSJBSBttS&flBflBBBBBBB Erzsébet királyné emlékezete. (Folyt, és vége.) A közel múltból Erzsébet királyné ragyogó példája világit felénk. A kapuczinusok temploma kriptájában nyugvó királyné átszűrt szivének szeretetét érzi a magyar nemzet legegyszerűbb gyermeke is és viszont szeretettel és hálával gondol az elhunyt királynéra a hazai föld legegyszerűbb asszonya is, akit máskép nem is tudott elgondolni, mint telve szivjósággal,' telve szeretettel a magyar nemzet iránt. Sok jeles királynéja volt a magyar hazának, akiknek alkotásaik benyúlnak a jelen korba is, de a hála és szeretet érzete nem nyilvánult meg oly bensőséggel, mint elhunyt nagy királynője iránt, akinek élete, működése béke és áldás volt az oly nehéz helyzetben levő magyar hazára nézve. Súlyos megpróbáltatások közt elnyomatásban élt a nemzet, midőn az uralkodó nőül vette az alig i7 éves bajor herczegnőt 1Só3. április 24-én. A feltűnő szépségű herczegnő szépségénél erényei voltak ragyogóbbak. Elmondhatjuk, hogy tükör volt a külső, a legszebb lelek tükre. Közel a természethez, Bajorország regényes szépségű vidékén nevelkedett az ifjú herczegnő távol az udvari fénytől és rideg pompától, lelkében korán kifejlett a természet rajongó szeretete, a gyengédség és szivjóság, a mi egész életén át jellemezte , s amit egész haláláig megőrzött. Hazánkat, a magyar nemzetet csakhamar megszerette, megismerte a nemzet múltját, jellemét. A magyar nyelvet Fák Miksától tanulta, költői kedélye elmélyedt a magyar irodalom szép alkotásaiban. Aggodalommal töltötte el a magyar nemzet állapota s minden törekvése odairányult, hogy a nemzet és uralkodója közt a béke létrejöjjön. Avval az okossággal, a melylyel a szeretetet bir, képviselte a magyar nemzet ügyét. Avval az okossággal, amelylyel a szeretet szövi szálait, iparkodott megnyerni a nemzet nagyjait, nem politikai tudással, nem a kormányzatban kierőszakolt részvéttel, de a szív azon gyöngédségével és a szeretet azon ellenállhatlan erejével, amely mások boldogitásán munkál: fáradozott, ő a haza békéjének és boldogságának munkálásán, egv jobb jövő kialakításán. Nagy, nehéz idők voltak azok is, a melyekben leteltek fiatalságának évei. Az elnyomatás és ellenállás korszaka volt ez. A czentrálizáczió politikusai egymásután buktak el. A nemzetnek vezérekre volt szüksége, hogy megtalálják az egységes nemzeti politikát. Széchényi lelki gyötrelmek közt élt, az ország nagyja* Deák köré csoportosullak, ki mint töiténelmi alak magasodott ki, kit méltán illet meg a „haza bölcse* elnevezés. Deák bölcsességével, országot alapozó mély joütudásával a különböző eszmeáramlatok között szilárdan megjelölte az utat, amelyen a nemzetnek haladnia kellett. Deák bölcseségét maga az uralkodó is beismerte, midőn kijelentette, hogy Deák tetőtől talpig becsületes és bölcs férfiú, de sokat gondol kivihetőnek, ami kivihetetlen. Az ifjú fejedelmi nőnek nagy része volt abban, hogy ami kivihetetlennek látszott, kivihetővé lett, Hathatós közbenjárásával elősegité a nagy munka sikerét. Nagy tisztelettel viseltetett Deák iránt, eziránt a cincinnatusi férfiú iránt, kit a leggyengédebb figyelemmel vett körül. Az egyszer gyenge, máskor tulmerész politika háborúba keverte a monarchiát. A porosz háború ideje alatt gyermekeivel Zugligetben lakott a felséges asszony*,, Mint élete boldog szakára tekintett vissza ez időre, de boldogsága tetőpontját akkor érte el, a midőn egy rajongó nemzet szeretet nyilvánítása közt magyar királynévá koronázták. Hatvanhétben a legelső volt, aki a magyar nemzeti viseletben jelent meg. Életének legszebb szaka volt ez, amidőn zavartalan boldogságban élte éveit. A nemzet szeretetében folyton nyert s még nagyobb 1 lett a nemzet szeretete iránta, midőn a haza bölc-iének ravatalára koszorút tett, olt térdelt, sirt és imádkozott. Buda s Gödöllő vidéke gyakran látta őt s mint a jótékonyság angyalát tisztelte a vidék, ahol tartózkodott. A millenniumi kiállításon gyászruhában jelent meg. Az anyai szív gyászát hordozá, amit soha le nem tett. Méltán borult gy ászba az ország szomorú halálán. Keserű könyeket sirt a nemzet, gyászfátyol borult Hunniára a Kárpátoktól Adriáig, elvesztette védő angyalát. Hálával és kegyelettel emlékszik meg a nemzet nagy királynéjáról mindenkor. Számos község nevezte magát nevéről, számos szobrot állítottak emlékezetére, de Erzsébet királyné emlékéhez legméltóbbak a jótékonyság azon intézményei, amelyek nevéhez fűződnek. Ott porlad az a jóságos szív a kapuczinusok templomának kriptájában s ha érezni tudna, együtt érezne a magyar nemzettel a megpróbáltatások és hősi küzdelmek idejében. Sz. L. Henkel Róza, franczia tanárnő, franczia nyelvre kezdőket és haladókat vállal. Elismert jó módszer szerint oktat, úgy lakásán és házon kívül, valamint a környéken is. A JeCzkeadás az őszi hónapokban sem szünetel; hetenkint egyszer franczia jour, a nyelv teljes gyakorlására. Cím: Rákosszentmihály, József-u.
