Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-13 / 37. szám
XIV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1914. vasárnap, szeptember 13. 37. szám. RflKOSSZENTfUhiiLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. ft MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTÜLAJÖÖNÖSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÍS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLETI RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK* ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA‘TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS a RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre ......................8 kői Fé l évre...........................4 . Negyed é vre......................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A tanítóság és társadalom. Fenn a hegyeken dúl a vihar, lenn a völgyben mosolyogva nyílnak a virágok. A munkás és erős karok küzdenek az ország határán, hogy lenn a völgyben biztonságban legyenek családjaik ; a családban mosolyognak a gyermekek, akik még nem tudják felfogni a hely- S zetet; a nagyobbak már várják vissza a harczoló apákat, hogy beszéljenek hőstetteikről, kivívott győzelmekről; hogy megmutassák a hazáért kapott sebeiket, hogy gyermekeikbe szálljon lelkűk ereje. Mig a hazaszeretet véres betűkkel írja a történelem lapjaira hőstetteit a küzdelemben, melynek igazságához felesleges az utókor bírálata, mert nyíltan és tisztán áll a világ népeinek tudatában, addig itthon sem pihenhet a munka, nem szakadhat meg a törekvés, mig meg van az élet folytonossága. i A munka, szorgalom nemzeti erőt jelent; nemzeti erőt a takarékosság és tőke; ha a szívek zára felpattan a szeretet érintésére, megtisztul a pénz az élet vásáraiban reá tapadt szennytől. Ipar és tudomány, kereskedelem és íöldmivelés, mind nemzeti erőt jelent, ha munkájában vezérli az igaz honszeretet; izzóvá lesz a hideg vas, ha haza- szeretet tölti be a sziveket. Ha tehát a nemzeti erő egyikének sem szabad pihennie, úgy az iskola munkája sem pihen, mert ez a munka gazdag forrása a nemzeti erőnek. MegnyiltakJ az iskolák. Kettős, sőt hármas kötelesség vár a magyar tanítóságra e komoly időben. Sok kartársunkat elvitték a harcztérre, ezeket helyettesíteni kell; sok családapát vittek el a csatatérre, a föld termését be kell takarítani. A tanítók tanácsadói, vezetői a népnek s a magyar tanítóság egy szivvel-lélekkel mondotta: .Mindnyájan vállaljuk a munkát.“ Hogy a szegény gyermeki lélekre ne boruljon oly korán a kétségbeesés sötét fátyola; hogy lelke megdicsőülést lásson a hősök tetteiben, melegebb szívvel és forróbb lélekkel kell felkarolni az elhagyottak ügyét, inkább mint valaha. Iskolának és társadalomnak egy szívvel kell dől- I goznia, hiszen emberekből áll a társadalom s ugyanazon emberek gyermekeiből az iskola. Ha már rendes körülmények között is az iskola élete elválaszthatlan a társadalomtól, mennyivel inkább kell, hogy meg legyen á szoros összefüggés ebben az időben, amidőn a gyér- ) mek nélkülözi az apát, a család a gondviselőt._________i Nem is kételkedünk, hogy a magyar tanítóság ebben a komoly időben megkettőzteti éberségét, felügyeletét a gyermekek felett. Melegebb szívvel, nagyobb erővel karolja fel a szegény, elhagyott gyermekek ügyét, s a társadalom megnyitja szivét, hogy az elhagyottak ügyét magába fogadja, ott oltalmat, menedéket találjon; vigasztalást, segélyt merítsen a szeretet azon gazdag forrásából, mely a magyar társadalmat mindig jellemezte. Megnyílnak az iskolák mindenütt a. lehetőség szerint, helyettesítéssel, váltakozó rendszerrel. Beállnak a sorba azok, akik pihenni akartak, akik arra alkalmasak, hogy gyarapodjék a nemzeti erő forrása, mit a nemzet gyermekei nevelésében bir. Örömmel, érdeklődéssel viseltetnek a szülők gyermekeik iskoláztatása iránt mindenkor, mennyivel inkább kell, hogy ez az iskola betöltse nemes hivatását. Egy pár sor, egy pár szó a távolban kissé pihenő bajnokoknak, hogy gyermekükre, családjukra gondot fordítunk, mint üdíti, erősiti a távollevő lelkeket. Talán még akkor is zúgni fognak az ágyuk, midőn elnyilnak a virágok s mindinkább feltűnik a szükség, a hiány, jelentkeznek a szükségletek; ha már rendes körülmények között is megillették müveit társadalmunk szivét a foszlányos ruhák, a mosolygó gyermekek arcza, — mert a gyermek akkor is mosolyog, ha gyengén, hiányosan van öltözve, s nem gondol a szükséggel, mig nem jelentkezik, — mennyivel inkább kell, hogy a lehető áldozatot meghozzák a nemes szivü emberek most, midőn nincs kenyérkereső; midőn a gyermekek apái elszánt bátorsággal védik hazánkat, védnek bennünket. Ha valamikor, úgy ma kell előrelátással gondoskodni, az iskolának és társadalomnak együtt munkálnia az elmaradtaknak nemcsak felsegélyezésében, de nevelésében is, mert még nagyobb veszély fenyegeti a gyermeket a szükségnél akkor, amikor nevelése van elhanyagolva. A segélyezés nem tudja felmenteni az anyákat a tőlük telhető munkától, még gyakran az anyát is nélkülözni kénytelen a gyermek, azért az iskola kettős buzgalommal fogja teljesíteni feladatát s munkájában segélyére jön minden nemes lelkű ember, aki meg van győződve, hogy mily nemzeti erő kifejtését hordja magában az iskola és a társadalom együttes hazafias, lelkes munkája. Zagyva József. Lapunk mai száma 12 oldal. RÁKOS VIDÉKE 'TrtKSnDflUU'** KÖ2GA2fc«SAGI HETILAP
