Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-23 / 34. szám
XIV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1914. vasárnap, augusztus 23. 34. szám. RÁKOS VIDÉKE KÖZQftZbflSflGI HETILAP RflKOSSZEtfWIhflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA* ft MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDDNÖSOK- EGYESÜLETE, a BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLSZ* kákosszentmihAly és vidéke első takarék* és hitelszövetkezete, a rAkosszentmihályi sporttelep, a rAkosszentAihAlm RURTARSULAT, AZ ANNA-TELÉP EGYESÜLET* A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY) KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LÁPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Felelős szerkesztő: balázsovich zoltAn. Előfizetési ár: Egész évre......................8 kcv Fél évre ... 4 . Negyed évre ......................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér Szent István ünnepén. A magyar nemzet uj fénynyel, nagyszerű keretekben akarta az idén megülni Szent István ünnepét. A sors másként döntött. Gyönyörű nemzeti ünnepünk elhalványult a világháború tüzlángja mellett. A zsolozsmát tulharsogja a gyilkos fegyverek zaja és a várt i nyüzsgő idegenforgalom helyett sebesült katonák töltik meg utczáinkat . . . Megnyugvással, bizó hittel és törhetetlen hazafias reménységgel fogadjuk e változást. Ha békét akarsz, viselj háborút, tartja a bölcs mondás. Mi békét, nyugalmat, rendet akarunk, s ezért és megdönthetetlen igazságunkért, hazánk üdvéért és javáért küzdünk és vérezünk s ha kell, boldog büszkeséggel meghalunk, hogy haló porunkból kisarjadzék újra a győzelem és béke áldásos virága. Az első magyar király ünnepén a nemzet nagy egyeteme egy hatalmas szózatra felfigyel, hogy elmélkedjék a nagy igazságokon, amelyeket ezer év tanulságaként nyújt a történelem a nemzeti ünnepen, amely ! nemcsak a vallási és hazafiui kegyeletet kelti fel újból, I de az erő és a Gondviselésben való bizalom forrását j nyitja meg súlyos csapások és megpróbáltatások közepette. Az óvilág romjain emelkedő uj világban, a római kultúrát felváltó keresztény czivilizáczió az emberiségnek kijelölte útját a világosság kútfejéhez, a boldogulás révpartjához, a műveltség országához. Ennek befolyása alatt helyezkednek el a népek a nagy népvándorlás folyamán állandó hazájukban és a keresztény eszmék alapjaira helyezkedve, alkotják meg birodalmaikat s törik szét a rabszolgaság bilincseit. A kereszténység az emberi művelődés, a gyors lépésekkel siető czivilizáczió mind nagyobb arányban fejlődő történetében megkapó, mérhetetlen fontosságú megálló pont, amely köré sietnek az idők korszakos lángelméi. Ide sietnek a nagy emberek, akik hivatva vannak a történet folyásának irányát századokra kijelölni, hogy belőle nyerjenek világosságot és erőt a nagy hivatás méltó betöltésére, amelyet a Gondviselés sorsot intéző keze nekik nyújtott. És az emberek megírván az emberiség történetének nagy fejezeteit, megállapítván, az időket átalakító bölcseletek és rendszerek elveit a keresztény eszmék alapjára fektették, azokon építették fel bámulatos és tanulságos munkálkodásuk nagy alkotásait. . r Hazánk történetében Szent István, első magyar királynak juttatta a Gondviselés azt a fönséges szere pet, hogy azt az országot, amelyet tiz századon át annyi joggal bir a magyar, mint a müveit nyugat többi nemzetei, a keresztény czivilizáczió befogadása által a fennállás azon szikla alapjára helyezze, amelyen ma is nyugszik és tiz század nagy megpróbáltatásai és ráz- ! kódtatásai közt ma is fennáll. Ez a nemzet ezer éven át nemcsak a nemzeti történelem, de a világtörténelem nagy fejezeteit irta meg, a midőn mint a tenger árjától korbácsolt szikla védte meg a nyugoti czivilizácziót kelet támadásaitól s testvérként fogadta a szomszéd szorongatott népeket. Magyarországnak ma a magyaroknál ősibb lakója kevés létezik. A kelták, hunok, góthok, kazárok, germá- I nők és oláhok által lakott földön a magyarok letelepedése a népvándorlás utolsó hullámainak egyike. A Kaspitenger partjairól kivándorló, majd Lebé- diában élő népek árjától szorítva keresi fel ősei hazáját s bár Árpád vezérlete alatt foglalja el, az ország rendezett államisága s polgáriasodása Szent István nagy nevéhez van fűzve. Ezer év öröméről, bánatáról, dicsőségéről, fájdalmáról, vérrel és könnyel teljes napjairól beszél a magyar szent korona. Talán egy korona sem érintett annyi szép reménnyel, nagy tervekkel, de gonddal és aggodalommal terhes főt, mint ez a korona, a félszáznál több magyar király során. A középkorból való legnagyobb történelmi múltú magyar korona sorsához fűződik a nemzet élete. Török, tatárpusztitásról, testvér- harczról, a magyar nemzet fájának csaknem gyökeréig való levágatásáról, kiirtásáról beszél e szent korona, de egyszersmind szól a nemzet nagyságáról, nagy királyainkról, önfeláldozó hazafiakról, a királyi esküről, a nemzeti hűségről, a Gondviselés jóságáról, mert hiszen szent István koronája az egységes Magyarország szimbóluma, amely az alkotmány egységében tartja a királyt és a törvénytisztelő nemzetet. Szorongatott népek találtak a magyar szent korona oltalmában hazát és lettek részesei a polgáriasodásnak, örömben és vészben hü fiai a magyar hazának. y Ha a keresztény czivilizáczió a szellemek birodalmát bámulatosan megtermékenyité, ha a művelődés evoluczióját mindinkább szélesebb mederbe terelte, ha az emberi jogok kifejlését mindinkább előmozditá, a csapások, pusztulás közt a feltámadás magva lett, századokról-századokra éltette a nemzetet s vezette a férfiakat, a kik az eszmékből mentettek erőt az újra alkotás nehéz munkájára. Éz a szellem hajtja a magyar nemzet minden egyes fiának lelkét e nemzeti ünnepen, most, jobban, mint valaha. _________________________ La punk mai száma 12 oldal. • Ili ü-
