Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-26 / 30. szám
XIV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1914, vasárnap, Julius 26. 30. szám. RÁKOS VIDÉKE KŐZGrtZ&flSrtGI HETILAP RÁKOSSZÉNTrVIhflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJ& A MÁtvASPÖLDI NYARALÓTULAJDÖN050K EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONY*Ad EQYESÜLÉT) RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK* ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A rAkOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! ffAftTÁRSULAT. AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET* A PÚLOAr! DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖB HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ir: Egész évre ... . . 8 ko i Fél évre........................4 , Negyed évre...................2 , EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Plébánia. Evek óta tartó előzetes munkálkodás után végre oda jutottunk, hogy a rákosszentmihályi plébánia alapjait megvetettük és egyházi önállósításunk immár a legrövidebb idő alatt megtörténik. Jó forrásból eredő értesülések biztosítanak arról, hogy az egyházmegyei főhatóság elérkezettnek találja az időt, hogy önállósításunkat keresztül vigye s ez alapon most már megnyugvással láthatjuk, hogy Rákosszentmihály egyik legfontosabb és legsürgősebb szükséglete kielégítést nyer. Éppen a tizenkettedik órában. Rövid idő még és már későn lett volna. Itt, a hol a közönség erős hite és vallásos buzgalma másfél évtizeden át annyi sok szép és nagyszerű eredményt tudott elérni: a hitélet fenmaradása lügg attól, hogy eredménytetenül ne vesztegeljen egyházi ügyeinek megoldása Újabban ugyanis több jelét látjuk, hogy a régi szeretet és lelkes áldozatrakészség nem mutatkozik olyan impozáns erővel, mint azelőtt, mert a hívek áldozatuk várt eredményét, az önállóságot még mindig csak puszta vágyakozásnak látják. E szórványos jelenségek aggodalommal töltötték el az egyház minden igaz fiát s annál makacsabb és lelkesebb munkálkodásra ösztönözték a vezetőket, kik átlátták, hogy miként a világi község fejlődését csakis az akkor ezer akadályon keresztül megalkotott községi önállóság biztosíthatta, ugyanúgy egyházközségünk további fejlődésének egyetlen és legfőbb feltétele az egyházi önállóság kivívása. Az egyházi élet virágzó fejlődése, az eddig uralkodó erkölcsös közszellem és a jóra való buzgóság fentartása nemcsak községünk nyolczvan százaléknyi katholikus lakosságának érdeke, hanem igaz érdeke az egész közönségnek, melyet a környéken nem egy helyen (mint Újpesten, Kispesten) gyakran látott szomorú és mindenkire nézve egyaránt káros és veszedelmes elfajulásoktól egyedül ez a közszellem, ez a köztudat védelmezhet meg. Az önállósítás legelső, legfontosabb lépése és egyúttal elmaradhatatlan feltétele, hogy a plébánia számára megszerezzük a parochia épületet. Ismeretes e részben az a kitűnő terv, a melyet Lippe Ödön Sándor ügyes ötletéből fejlesztettek ki Krenedits Sándor és lelkészünk, Csizmadia Gyula. Az építkezés hosszadalmas és költséges. A költségekre a vagyontalan egyházközség alig tud fedezetet kimutatni és nem tudja a szükséges tőkét kölcsön utján megszerezni. Ellenben itt van a Kraicsovits Rezső Szentkorona-utczai ingatlana. 1657 négyszögöl telken, a templom közvetlen közelében, a legszebb helyen ötszobás úri épület, minden mellék- helyiséggel, vízvezetékkel, motorral, villamos világítással. Vele kapcsolatban egy bérépület, mely most a II. számú iskola czéljára szolgál s a melyért tulajdonosa a következő iskolai évtől kezdve 1800 korona évi bért követelt. Ennek az ingatlannak a megvételét az egyháztanács legutóbbi ülésén elvben már elhatározta. Azóta sikeresen megalkudtak a szentmihályi küldöttek, kik személyesen tárgyaltak Kraicsovits Rezsővel Hévizén. Egyházközségünknek szerencséje van, hogy az ingatlan tulajdonosa Kraicsovits Rezső. Egyrészt azért, mert Kraicsovits nagyszabású hévízi vállalata miatt itteni ingatlanaitól lehetőleg szabadulni törekszik, másrészt azért, mert mint egyik legrégibb, derék rákosszentmihályi polgár szeretettel fűződik egyházközségünkhöz s ennek érdekében áldozatot hozni is hajlandó volt. így vált lehetségessé, hogy Krenedits Sándor a rákos- szentmihályiak élén nagy sikert aratott Hévizén : szerződést nyert Kraicsovits Rezsőtől, hogy az ingatlant mindenestől 43.000 koronáért átengedi egyházközségünknek. A kérdés ezzel kitűnő megoldást nyer, nemcsak, hanem az egyházközség fényes üzletet csinál, megveti jövendő vagyonának alapját. Mert, hogy az ingatlan a vételárnál lényegesen többet ér, azt felesleges bizonyítani. Egy ötszobás ilyen épület felépítése 20.000 koronát legalább képvisel. A másik épület is megér 14.C00 koronát. A telek tehát 14.0C0 koronában marad, holott azon a részen a telkek minimális értéke négyszögölenként 20 korona. Tehát jó az üzlet. Miből fedezi az egyházközség a vételárat? Ezt is biztosították derék férfiak. Krenedits Sándor és Hauser Gyula vezérletével — mint tudvalevő — eljártak a váczi káptalannál s Ígéretet kaptak, hogy erre a vételre a káptalan folyósít egyházközségünknek 50.000 korona Lapunk mai száma 16 oldal.
