Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-04 / 1. szám

1. szám. RÁKOS VIDÉKE 5. oldal. távoliét után először jelent meg a kaszinóban. Az ünne­pelt elnökön egyébként a napokban jelentéktelen mű­tétet végeztek, mely miatt bekötözött fejjel járt s némi riadalmat okozott barátai körében, de egészségi állapo­tát a kellemetlen apróság egyáltalán nem érinti. A fogyasztási szövetkezet villamos ébresztő órája. A Rákosszentmibályi fogyasztási szövetkezet egy magyar tisztvi­selőnek, Jakó Ferencz fővámhivatali főtisztnek, az összes kultur- államokban szabadalmazott villamos ébresztő óráját hozza forga­lomba. Ez az óra a beállított időben a rajta levő villamos lámpát meggyujtja s ezen fényhatással jelzi az ébredés idejét Az ébresztés ezen eszköze, a fény felkölti az alvót és nem riasztja fel, mint a hang vagyis a csengetés, a minek nemcsak az a hát­ránya, hogy az ember idegrendszerét megtámadja, hanem az is, hogy az egész ház népét felriasztja. Az óra-lámpa kellőleg elhe­lyezve csak azt ébreszti fel, a ki azt kívánja s nem zavarja kör­nyezetét. Ha valaki mégis csengetés által akarja magát felébresz- tetni, azt is megteheti, még pedig azzal az előnnyel, hogy a csen­getés megkezdésekor a lámpa is kigyullad s igy az ébredőnek nem kell a sötétben a lámpát keresnie. Ezen villamos óra-lámpá­nak ez csak egyik kiválósága A másik az, hogy a lámpa világí­tása egy előre beállított időben megszűnik, vagyis a lámpa egy bizonyos időben kialszik. Tudjuk mindnyájan, hányszor előfordul, hogy egy olvasmány mellett elalszunk s a lámpa ég tovább, esetleg reggelig fogyasztván a drága áramot. Ez az eshetőség ezen lám­pánál megszűnik, mert az óra az előre megállapított időben gaz­dája helyett kioltja a lámpát. Az óra-lámpa megtekinthető a szö­vetkezet üzletében. Külseje igen csinos, bármely asztal díszére válik. Az óra szerkezete kifogástalan. Ára igen olcsó, csak 30 ko­rona, mely 6 havi részletben is fizethető. Megjegyezzük még, hogy az óra-lámpa csak akkor fogyaszt áramot, mikor a lámpa ég. Pestmegye virilistái. Agorasztó Tivadar főjegyző most állította össze Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye legtöbb adót fizetőinek a névjegyzékét. A háromszáz virilista közül a legtöbb adót Csáky Károly gróf váczi püspök fizeti, aki főpapi minőségénél fogva két­szeresen számított adóval : 40,899 K 82 fillérrel szere­pel a névjegyzékben. Utána Prónay Dezső báró követ­kezik, jogtudományi oklevél alapján szintén kétsze­resen számított adóval: 38,162 K 64 fillérrel. Sorrend­ben következnek: Vigyázó Sándor gróf 33,624 koro­nával, Hajós József (kétszeresen) 2(2,54 K, Vigyázó Ferencz gróf 25669 K, Györgyey Illés 20217 K, Teleki József gróf 17252 (kétszeresen) Schossberger Viktor bátó 16.576 K, Schossberger Lajos báró 13.561 K, Biró Zsigmond 13.809 K (kétszeresen), Orczy Andor báró 12 261 K. Néhány ismertebb nevet említünk még: Harkányi Frigyes báró 12.089 K, Dessewf'i'y Emil gróf 10.517 K, Szemere Miklós 9474 K (kétszeresen). Keg- levich Gábor gróf 5471 K, Magyari Kossá Sámuel 4487 K (kétszeresen), Gajári Ödön 4062 K, Ráday Gedeon gróf 3391 K, Darányi Ignácz 3226 K (kétsze­resen), Francois Lajos 3133 K, Kolozsváry Kiss István 2027 K, Hauer Béla 1857 K (kétszeresen). A virilisták névjegyzékében foglaltak között az utolsó helyen levő 1421 K adót fizet. A vadászati és fegyveradó A vadászok között sok zavart okozott évek óta az a kérdés, hogy hol kell be­fizetni ezt a két adót. A városi adóhivatalok és a királyi adópénztárak sem voltak tisztában a kérdéssel és a fele­ket ide-oda küldözgették, ami sok bosszúságot okozott. A pénzügyminiszter most végre megoldotta a vitás ügyet és rendeletet bocsátott ki, hogy azok, akik fegyveradót fizetnek és melléje vadászati engedélyt is váltanak, a kettőt együtt a rendes állami adóhivataloknál fizetik be. Azok pedig, akik csupán fegyveradót fizetnek és vadász­engedélyt nem váltanak, a városi pénztáraknál tartoznak eleget tenni kötelezettségeiknek. A rákosszentmihályj kaszinó bálja. A Rákosszent- mihályi kaszinó legutóbb tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy hagyományos bálját február első szom­OBERBAUER A. UTÓDA hatján, 7-én tartja meg. A mulatság előkészítésén, külön e célra választott bizottság fáradozik, mely magát a fiatalabb generáczió tagjaival egészíti ki, miáltal a bált az eddigieknél nagyobb keretben — mégis, mint intimus estét — kívánja megtartani. Felvilágosítással a bizottság szolgál. (Kaszinó épület Rákosi-ut.) A „Próbaházasság* Rákosszentmihályon. A Szil­veszter este mulató vágyát a Rákosszentmihály-czinko tai általános Ipartestület kamatoztatta a legügyesebben zászló-alapja javára. A minálunk mindenkor népszerű és tetszéssel fogadott műkedvelő-előadást rendezett, mely­nek sikere felülmúlt minden várakozást. Rengeteg közön­ség, szép anyagi eredmény volt a siker bizonyítéka, de koronája a tetszés, melyet az ügyesen választott darab igen jeles előadásával éltek el. Dicséretes ötlet volt, hogy Gerő Károlynak a régi Népszínház idejében olyan általános kedveltségre emelkedett vidám énekes színmüvét, a Probaházasságot hozták színre, mely a fővárosi életből vett egészséges alakjaival, kedves humorával, vidám bonyodalmaival állandóan megtalálta az utat a közön­ség szivéhez. Volt is derű, taps, lelkes elismerés, amennyi csak lehetett. A darab népszerű zenéjét Erkel Elek állí­totta össze s a Műkedvelők Szalonzenekara játszotta Gsattogányi István vezetésével, egymagában is teljes sikert biztosítva az estének. De az előadás, melynek íendezése id. Havy Lajos régi szakavatottságát dicsérte, a kisméretű színpadon is teljesen érvényre juttatta a dara­bot, úgy, hogy az előadást a legszebben sikerültek közé sorozhatják. A szereplők teljes buzgalommal, megértéssel, vidáman és ügyesen játszottak s minden elismerésre mél­tók. Ki-ki tehetsége szerint mindent elkövetett a siker ér­dekében és megérdemelte a bőséges tapsot valamennyi. A Küry Klára kedves szerepében Tóbiás Annuska sza­porította babérjait, de kitűnő volt a többi hölgyszereplő, Vincenc Ilus, Beroll Mátyásné, Brabecz Gizella, Táll Gizella, Sury Ila és Gsávolszky Ferenczné is. A férfiak­ról hasonlóképen a teljes elismerés hangján szólhatunk. A mindig ügyes Farkas Imre, Major Mihály, Malasits Dezső, Tóbiás János, Varga János és Alföldi Kálmán alkották a kitűnő együttest, a kikhez kisebb szerepekben, Kiss Ferencz, Schin Endre, Málovits Lajos, Szednicsek Károly, Heimovits Márton és Tóbiás Adám csatlakozott. Az ipartestület kedvesen őrizheti meg mindenkor a kitűnő bzilveszter-estély emlékét. Pestmegye parczellázó szabályrendelete. A vár­megye területén lábrakapott nagymértékű telek üzérkedés elfajulásának, az ingatlan forgalom egészségtelen ala­kulásának és a községek kárára történő visszaéléseknek meggátlása végett a bel- és kültelkek házhelyekké való fölosztásáról már egy ízben szabályrendeletet alkotott Pestmegye törvényhatósága. Ezt a szabátyrendeletet kormányhatósági megerősítés végett fölterjesztvén, a belügyminiszter a szabályrendelet egyes intézkedéseivel szemben többrendbeli észrevételt tett, a melyhez képest megtették a kívánt módosításokat. Egy rendelkezést azonban a miniszter észrevételével szemben is fönn kíván tartani a vármegye és ez a 8. §., a mely igy hangzik: A felosztási engedély a tulajdonosnak csak a képviselőtestületi határozat jogerőre emelkedése után csak abban az esetben adható ki, ha a község részére átengedendő részek a község javára telekkönyvileg tehermentesen átiratnak, illetve a telekkönyvezési nem alkotó közterületek (utak, közterek) tehermentesen beje­gyeztettek, vagy ezek tehermentesen átírása illetve be­jegyzése kellőleg biztosíttatott. A bemutatott vázrajzra a hozott határozatoknak megfelelő jóváhagyási záradék BUDAPEST, IV. kér., VÁCZI-UTCZA 41. SZÁM. a legjobb hírnévnek örvendő és legrégibb egyházi szerek, ruhák, zászlók stb. gyára. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérinentvo, Telefon 167—34.

Next

/
Oldalképek
Tartalom