Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-18 / 3. szám
4. oldal kAkos vidéke 3. szám előadásáról. Éppen a hangoztatott elvnél fogva ezennel közreadjuk ezt is, bár az intézmény vezetőségéről fel nem tételezhetjük, hogy hazafiatlan felfogásnak teret nyitott volna s ilyet a liczeum falai között megtűrne. Bár igen intelligens kézből ered a felszólalás, mégis azt kell hinnünk, hogy félreértésen alapszik s igy közlésével csak alkalmat szolgáltatunk annak tisztázására s a liczeum igazgatósága módot nyer arra, hogy az előadás szövegének hiteles megállapításával a hazafiatlanság súlyos vádját eloszlassa: A levél igy szól: .Gárdonyi Árpád szív. levéltáros, egyetemi tanár ur Rákóczy hadjáratáról taitott előadása első részében, hol a közgazdasági okait fejtegette, igen tanulságos volt; de második részében, midőn magát a 8 évig tártó hadjáratot ecsetelte: merev aulikus felfogásával a „Kurucz hadat“ lekicsinyelte, „gyülevész népségnek“, .csavargó bandának“ nevezte, mely rendes hadsereggel soha komoly akczióba nem léphetett. Hát miért nem szórta szét e gyülevész hadat a .rendes hadsereg“ mindjárt az első összecsapásnál? Miért hagyta magát űzni majdnem 8 évig e gyülevész hadtól? Köszönjük mi azt a szabad líceumot, mely aulikus tudósaival egyedüli kincsünket, nemzeti érzületünket illuzoriussá teszi, úgy szólván lerombolja. Az ilyen tudósok inkább Kufsteinban, vagy Olmütz- ben találhatnának hálás publikumot. Miért járjunk olyan helyre, hol nemzeti dicsőségünket, szabadság vezéreinket,névtelen hőseinket sziveinkben épített oltár magasságáról leránczigálják és megtépázzák? Mit mivelnének ily közérzület taposókkal más országokban? Több jelen volt. A „Vén fiuk“ közgyűlése. A rákosszentmihályi „Vén fiuk* társasága január 11-én tartotta évzáró közgyűlését, amelyen többek közt kimondották, hogy a társaság formaszerint egyesületté alakul és alapszabályokat készít. A ,Vén fiuk* ezzel a nevezetes határozattal megszilárdították azt a kiváló helyet, melyet maguknak helyi közéletünkben eddigi szabad szervezetükben is kivívtak. Megvetették további fejlődésüknek alapját és közéleti szerepet vállaltak községünk jövendőjében. Örömmel üdvözöljük a derék társaságot ezen a nevezetes napon. Nagy és szükséges lépést tett meg, helyesen cselekedett és jelentős szolgálatot tett társadalmi életünknek. Teljes elismerés illeti egész múltjáért, valamint a legszebb remények és várakozások fűződnek jövendőjéhez. Király László a következő beszéddel nyitotta meg az ülést: .Mélyen tisztelt Uraim 1 Kedves Barátaim 1 Ismét elszaladt egy esztendő, még pedig egy olyan, a milyen évszázadonként csak egy szokott előfordulni. Ennek neve 1913. Ez az esztendő nevéhez méltóan viselkedett, kivette a maga részét minden tekintetben, végig gázolt úgy közgazdasági, politikai valamint társadalmi életünkön, sőt mi több, még a ,Vén fiuk* társaságát sem kímélte meg, még itt is kellemetlenkedett. Igazán örömmel konstatálom, hogy társaságunk mily erősen van egybeforrva. Itt meghiúsul minden kísérletezés, mert társaságunk ma már egy bevehetetlen vár, a melyen rést ütni képtelenség. A „Vén fiuk“ társaságát ebben a pillanatban egy csecsemővel kell összehasonlítanom. Ugy-e bár, a csecsemő először egy kicsi keretet, ruhát kap, s amint fejlődik, megnő, a keret, a ruha szűk lesz, kinövi, azt már többé nem viselheti. Nagyobb ruháról kell tehát gondoskodni. így vagyunk mi is. A mikor megszülettünk, szűk keretek között mozogtunk, kicsi ruhát kaptunk. De mivel mi is évről-évre fejlődtünk, a ruha, a keret kicsi lett, nagyobbról kell gondoskodnunk. Ez a nagyobb ruha egy belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabály kell, hogy legyen. Mert a „Vén Fiuk* társasága ma már feltétlen predesztinálva van arra, hogy mint erkölcsi testület pártatlanul, kötelességének fogja tartani, hogy minden olyan üdvös mozgalomban kivegye a maga részét, mely polgártársai érdekében történik. Kedves barátaim! Kérem Önöket, hogy a jövőben ! is ugyanoly egyetértés, ragaszkodás, tisztelet, becsülés és szeretet legyen közöttünk, mint a múltban volt s akkor mi továbbra is sikerrel fogunk haladni a kitűzött cél felé. Ennek reményében emelem poharam a „Vén Fiuk* társasága egészségére, a jó Isten mindannyiukat sokáig éltesse.* Az elnöki megnyitó után Szabó Béla titkár számolt be az elmúlt év eseményeiről, melyet itt közlünk: „Igen tisztelt Uraim! Az élet nagy forgókereke egy fokkal elfordulva, egy évet ismét magunk mögött hagyva s most, az uj év küszöbén van szerencsém Önöket üdvözölni azon reményben, hogy az elmúlt év eseményei a közöttünk fennálló barátságot csak szorosabbá fűzhetik és ha ez igy lesz, amint remélem, úgy a „Vén fiuk“ társasága a helyi társadalomban az első helyet kell, hogy elfoglalja. Magunk élé tűzött czéljaink legfontosabbika volt, hogy a „Vén fiuk* társasága a helyi társadalomban vezetőszerephez jusson. E czél felé való haladásunkat, mi sem bizonyítja jobban, annál a két körülménynél, hogy 1. a ma egy éve választott vezetőségbe, Rákosszentmihály kiváló polgárai lettek beválasztva, akik ebbéli tisztüket örömmel és lelkiismerettel viselték, 2. a tagok létszáma oly rohamosan emelkedett, hogy rövid időn belül, számra nézve messze felülmúljuk bármely helybeli társadalmi egyesületet. Ugyancsak a társadalmi czél lebegett a szemünk előtt akkor, amikor a „Vén fiuk* a Rafcba való tömeges belépésükkel, annak hatalmas lendületet adtak ugyannyira, hogy a Rafc Rákosszentmihályon ma, elsőrangú társadalmi tényező. Az elmúlt év május havában özv. Biró Jánosné ajánlatot tett, hogy építendő uj vendéglőjében kelle mes és kényelmes helyiségeket bocsájt a „ Vén fiuk*-nak
