Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-29 / 13. szám
RÁKOS VIDÉKE 2. oldal Ugyanis a rákosszentmihályi kanyaró járvány alkalmul szolgált arra, hogy községünket az egyik budapesti esti lapban megint meghurczol- ják. A közlemény nagyjából helyes adatokat tartalmaz, éle a községi orvos álláspontja ellen irányul, de Rákosszentmihályt szolgáltatja ki meghurczolásnak. Már egész rémregényeket beszélnek községünkről, a mi felettébb alkalmas arra, hogy a nyaraló közönséget ettől a legegészségesebb helytől elriassza s a községnek és lakosságnak pótolhatatlan károkat okozzon minden igaz ok nélkül. Hát nem tudjuk mi a saját ügyeinket itthon elintézni? Ki kell vinni a budapesti utczára a dolgainkat és községünknek rossz hirét költeni? Már nem az első eset ez, hogy ilyesmi történik, de bizonyos, hogy rosszabb szolgálatot nem lehetne tenni, mint az efféle adatszolgáltatással, amiből aztán tőkét kovácsolnak ellenünk. Mi sürgettük legjobban, hogy intézkedjenek a járvány megszüntetése érdekében, de ha ez megtörtént, mért ne mérik be vele ? Ha pedig valakit, bárkit mulasztás terhel, meg van arra a fórum, a hol orvosságot lelni rá, nem a pesti utcza nyilvánosságához kell appelíálni. Jó lenne egyszer már az ilyen rosszindulatú forrást kinyomozni és lelep- vezvén, egyszersmindenkorra lehetetlenné tenni! Az ipartestület ünnepélye. Á Rákosszentmihály és Gzinkota községek általános ipartestülete az 1848. márcziusi napok emlékezetére nagyszabású és mindjárt meg is mondhatjuk, igen szépen sikerült ünnepélyt rendezett múlt vasárnapon a Maul-vendéglő helyiségében. Az ünnepélyre igen szép közönség gyűlt össze, megtöltvén a vendéglő tágas nagy termét. Annyit azonban mégsem hagyhatunk megjegyzés nélkül, hogy a népes ipartestület tagjai sorából sokan hiányoztak, a kiknek ott lett volna a helyük. Úgy van a mi ipartestületünk is, mint a legtöbb más egyesület és testület. Van egy elég szép számú vezető társadalom az élén, mely minden érdemes dolog iránt érdeklődik, közügyekért lelkesedik és fárad, ha keli áldozatokat hoz, a tagok nagy tömege pedig közömbös és nem törődik semmivel. A vasárnapi ünnepély ugyan nem látta ennek a kedvezőtlen jelenségnek kárát, egyrészt azért, mert a testület buzgó vezetősége lelkes és válogatott közönséget szolgáltatott az estélynek, másrészt pedig azért, mert Rákosszentmihály intelligens társadalma szépen kárpótolta a testületet az estélyen megjelent tagjaival, az elmaradt tagtársakért, de mindez nem teljes vigasztalás. Az is eszünkbe jutott ezen az estélyen, hogy minek is Rákosszentmihály-czinkotai még az az ipartestület ? Igazán semmi kapcsolat sincs már a czinkotai és a szentmihályi iparosság között. Az Ehmann-telepet úgyis Rákosszentmihályhoz kell számitani, a közigazgatási kapcsolatot nem számítva, mely hova-tovább csak papiroson lesz már meg. A rákosszentmihályi iparosság immár odafejlődik, hogy elérkezik az idő, amikor megszüntetheti a mai kapcsolatot, melynek kevés az értelme. Hiszen most is láttuk, hogy még az ilyen szép ünnepély iránt sem mutattak egyáltalán semmi érdeklődést a czinkotai tagtársak, pedig nem mindennapi élvezetben részesültek volna és a szép czélt, hogy az ipar13. szám. testületi zászló alapot gyarapítsák, szintén előmozdíthatták volna. Az estély jövedelme jelentékeny összeggel szaporította igy is az alapot. A gazdag műsort a műkedvelők szalonzenekara nyitotta meg. Közhely lenne, ha a zenekar játékát dicsérnénk. Polner Ernő dirigálta most is a műkedvelők zenekarát, kiváló élvezetet szerezvén a figyelmes és hálás közönségnek. Szabó József, az ipartestület népszerű elnöke nagyon szép, lelkes hangú és tartalmas megnyitó beszédet mondott, melyet zajos ováczióval fogadott a hallgatóság. A nap jelentőségét Balázsovich Zoltán, lapunk szerkesztője méltatta főként alkalomszerű és a magyar iparosságot érintő vonatkozásokat domborítván ki. A publikum lekötelező szívességgel fogadta az előadást. Fülöp Ferencz, debreczeni vendég igen szépen szavalta 8assy Csabának egyik izzóan hazafias költeményét, szép sikert aratva, melyet Tóbiás Annuska még nagyobb fokra emelt. Szép énekét mindig szívesen hallgatják, a mostani gyönyörű dalokban hangja még szebben érvényesült, sikere talán még nagyobb és teljesebb volt, mint máskor. Nagy figyelmet és általános tetszést keltett Farkas Imre is sikerült szavalatával, melyet helyes tagolás és lelkes hang tett különösen élvezetessé. Krenedits Sándorné következett ezután. Ábrányi Emil szép melodrámáját, a „Mi a haza?“ czimüt adta elő. Már megjelenésekor zugó taps fogadta. Ezt a szép költeményt már hallottuk tőle s igen nagy hatást keltett akkor is, de most a hangulat a szó szoros értelmében tetőpontjára hágott gyönyörű szavalatának nyomán. Tökéletes művészettel, megkapó közvetlenséggel, szivreható melegséggel és magával ragadó lelkesedéssel mondta el Kreneditsné a költeményt, melyet Csattogányi István, Horváth Károly és Scher Hajnalka kisértek pompásan, tiszta művészi készséggel. Hazfias költeményt szavalt Vary Lajos is, lelkes hangon, nagy igyekezettel, őt is megtapsolták A Kis kadét, Farkas Imre kedves és bájos kis operettje következett ezután a már ismert, remekbe menő előadásban. Deák Adrienne, Tóbiás Annuska, Horváth Károly és Herein Imre voltak a kitűnő szereplők, kik ismét viharos tetszést arattak. A közönség szinte rajong ezért a kitűnő darabért és a hozzá méltó előadásért, melyet a műkedvelők szalonzenekarának jeles zenei kísérete és Polner Ernő mesteri dirigálása tett teljessé A hálás tapsok alig ültek még el, midőn Rónay Tivadar jegyző jelent meg a színpadon és igen szellemes s vidám záróbeszéddel rekesztette be a változatos programmot. Előadás után táncmulatság fejezte be a felettébb sikeres és vidám estélyt. Rótmentiiályi Sport M Sporttelepe Csömöri-ut és János-utcza sarok. Sö-----------------—tSa02E23Q3--------------------Ma , vasárnap délelőtt 10 órakor = 1. L. Sz. bajnoki mérkőzés = Rákosmezei Sport Club I. es a F. L. K. I. csapatai között. Megelőzőleg d. e. fél 9 órakor a második csapatok mérkőznek. D. u fél 5 órakor Pestkörnyék I o. bajnoki mérkőzés Rákosszentmihályi Sport Club I. és az Újpesti Sport Club I, csapatai között, Megelőzőleg 3 órakor a 11. csapatok mérkőznek.
