Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-15 / 11. szám

2. oldaL _____hakqS bukott államférfiakból, széttépte a viszonyt a király és nemzet között. Vagy a szentesitett tör­vényeket kellett a magyarnak feladni, vagy fegy­vert ragadni. A török szolgaság nem felejtető el a nem­zettel a szabadságot, Werbőczi hármas törvény- könyve a nemzet jogérzetében gyökeredzett, nem tagadhatta meg magát a nemzet s jogaiért vivott küzdelem méltán viseli a szabadságharcz nevét. Saját hazájának területi jogát kellett védel­mezni első sorban a magyarnak. A haza védelmére mintegy 200 ezer embert és 42 n illiót szavaz meg az országgyűlés. Leborulok a nemzet nagy­sága előtt, kiált fel Kossuth, annyi energiát a kivitelben, amennyi hazafiság a megajánlásban s Magyarorságon még a pokol kapui sem vesz­nek erőt. Az első magyar miniszterelnök nemzetőrséget toborzott a városi if jakból s az önkéntesekből, kiknek egyrészét a csász. kir. hadsereg tisztjei és önkéntesei képezték. Állott az első hadsereg. Ez a tizezer alkotta a honvédsereg magvát s kiválóan tanult ifjúságból állott. El is indultak. Szenttamás védel­mére az első zászlóaljak, ide küldték a huszá­rokat is, kiket idegen földről hozott haza a haza- szeretet. Nehéz fellegek kezdtek tornyosulni a haza egén, de a veszélylyel egyre nőtt a lelkesedés és önfeláldozás. A horvát bán átlépi a határt, Székes- fehérvárig húzódik s midőn a bán Pestet fenyegeti nem habozik a csász. kir. hadsereg tisztikara s a rendes hadsereggel támadást intéz ellene, sok idegen ragad fegyvert, rohamosan halad a fel­kelés, a király okt. 8-án feloszlatja az ország- gyűlést s a honvédelmi bizottság átveszi a kor­mányt, Horvát, szerb, román lázad, mozognak a tótok, a nép maga küzd a rácok vaddühével. A jelszó: „El kell fojtani a lázadást.* A király lemond decz. 2-án. Hét oldalról vonul a császári hadsereg az ország fővárosa s a magyarság által lakott terü­letek felé. Kossuth magához ragadja az igazga­tást, táborhellyé alakul az ország, 100 ezerre szaporodik a hadsereg A budai fegyvergyár ember- feletti munkát végez, a pénzügyi kérdés sem okoz nehézséget. A honvédsereg 200 ezer ember­ben volt megállapítva Megszűnt a parádé í A régi katonákat a honvédnév lelkesiti, az újoncok sem akartak hátramaradni. „Előre! Szuronyt szegezz“, volt a vezényszó. Nagy hadvezérekben sem volt hiány. Dam­janich, Aulich, Vécsey, Kiss Ernő, a nagytapasz- talatu Bem, Dembinszky vezetik a hadakat, a régi hadfiakkal uj bajtársak veszik fel a versenyt. A gyorsan előnyomuló osztrák seregek gyű­rűbe szorítják a magyar fajt. Legelsőbben Bem fordítja meg a hadi szerencsét. Megvívják a branyiszkói szorost, Bem a piski hídnál véres ütközetben meggyőzi az ellenséget. Bőven áztatja a honvéd vér a földet. Az egyesült hadsereg vidéké ;T lí. szárti * Kápolnánál 2 napi véres csatában küzd az ellen­séggel. Windischgrätz vadhordái megsemmisíté­séről beszél s elkobozzák a nemzet jogait. A nemzet önfeláldozása és a hadsereg vitézsége az uj tavaszszal érte el sikerét. Tápió- bicskénél Klapka, Damjanich döntik el a csatát a horvátokkal szemben. Isaszegnél az osztrák sereg szemben találja magát az egyesült magyar sereggel, a döntő ütközet bére a főváros felmen­tése lett. Komárom felmentése után a határig vonul a császári sereg s a büszke császári had­vezér, ki szóba sem akart állani a békepárt kül­dötteivel, kegyvesztetté lesz A győzelmek reményt keltő, lelkesítő hatása alatt Kossuth kimondatja a nemzetgyűléssel a dinasztia trónvesztését s ezzel elégelte a kiegye­zés hidját A 175 ezernyi seregnek az orosz 2i 0 ezerrel jön segítségére. 162 ezer emberből álló külön­vált hadsereg hogyan állhat ellen? Fel felvillan a magyar fegyver dicsősége, de többé már sikerrel nem állhat ellen. Világosnál Görgey leteszi a fegyvert. Véget ért az annyi lelkesedéssel kezdett, dicsőséggel folytatott szabadságharcz; temető lett a magyar haza földje. Elnémultak a bajnokok, megkezdte munká­ját a bakó. A véres dráma szomorú tragédiává lett. Menekült, aki menekülhetett, sokra a sir, sokra a börtön, vagy a hontalanság keserű kenyere várt. Arad a nemzet Golgotája lön s ma, a nem­zet bucsujáró helye, ahova könnyezni s lelkesedni jár a magyar. Fátyol borította be az eget, meg­rendült a föld! Elvérzettek a magyar nemzet első szülöttei! De ki tudná felsorolni mindazok nevét, kiket a magyar névtelen hősök nevén tisztel ? Mennyit szenvedett e nemzet, mig deren­geni kezdett a kibontakozás hajnala? Az önként megújuló ünnepélyek 65 év óta azt hirdetik: Nem haltak ők meg, a lelkűk, szellemük itt él a nemzetben, ha ismét zug a vész, ha ismét szirtet ér e szegény nemzetnek annyit hányatott s annyi vészt kiállott hajója, vezérlő csillagként halad előtte, lelkesitőleg, bátorítólag. A hősök sírján a virágkoszoru, a honvéd­emlékek mind, mind intöjelek, hogy a késő kor legyen méltó az ősök emlékéhez, kész minden áldozatra a nemzet létéért és függetlenségéért, ne hagyja el bizalma az ősi erényben, a mely megvédte jogait. A nemzet alkotmányos törvényeinek tisztelet- bentartásán nyugszik a haza boldogsága, a trón biztonsága! Zagyva József Flfldn Gödöllőn, a Máv. állomás köze- lében gyönyörű villa, nagy kerttel.. Minden kényelem. Csereüzlet is lehetséges. Ajánlatok a Rákos Vidéke kiadóhivatalába küldendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom