Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-08 / 10. szám

4. oldal RÁKOS VIDÉKÉ 10 szám teni kell, nem gátolni. A kisközségháza kidobott pénz lenne, mert hasznot nem hozhat. Lippe Ödön Sándor szintén magasabb szempont­ból bírálja a kérdést. A nagyközségháza mellett van. Megnyugvással és elismeréssel fogadja az előterjesztés mindenben meggyőző adatait. Samu István ellene van a nagy községháza építé­sének, mert a mai viszonyokat nem tartja alkalmasak­nak. A pénz drága. Javasolja, hogy az ügyet vegyék le a napirendről és kedvezőbb időkre halasszák. Balázsovich Zoltán személyes kérdésben szólal fel, majd Holló Ágoston támogatja az építés ügyét okos, világos beszédben, de a kölcsönajánlat ellen van észre­vétele s azt javasolja, hogy inkább kedvezőtlenebb árfolyammal vegyenek fel kedvező annuitásu kölcsönt, mert ez nyereségesebb. A községnek most a Pesti Hazai takarékpénztár 87-es árfolyammal 53/4%-os kölcsönt ajánlott. Reméli, hogy ennél még kedvezőbbet érhet­nek el. Rónay Tivadar adóügyi jegyző kijelenti, hogy a mai helyiségben lehetetlen dolgozniok s nem is vállalhat felelősséget az ügymenetért, pedig ha a község adóügye nincs rendben, fennakad minden. Ma mozogni sem tudnak, nem, hogy könyveket kezelhessenek. Kiss Ferencznek csak az az aggodalma, hogy lehet-e majd a helyiségeket értékesíteni? Akad-e bérlő? Krenedits főjegyző zárószavában összegezi a fel­hozott érveket s újból ajánlja a javaslatot elfogadásra. Rákosszentmihály jövőjéről van szó; a helyiségek bér­lete nem lehet kétséges. A kölcsön dolgát külön fogja előterjeszteni, most arról van szó, hogy az építés végre­hajtását határozzák el s az árlejtést nyomban kiírassák. Tehát egy jogerős határozat végrehajtásáról, a mit a község önként tartott eddig függőben a kényszerítő viszonyok miatt. Áz ideiglenes épület terve csak azért merült fel, mert akkor nem kapott a község kölcsönt. Most kap, tehát nincs akadálya az elfogadott és jóvá­hagyott tervek megvalósításának. A képviselőtestület névszerinti szavazással döntött s 15 szóval 13 ellen elfogadta a bizottság javaslatát s kimondotta, hogy a községházát megépítteti. E mellett, tehát igennel szavazott: Csizmadia Gyula, Wayand Károly, Rónay Tivadar, Lippe Ödön Sándor, Kubinyecz Samu Lajos, Benke Balázs, bchichtanz Ármin, Bán Gyula, Csomóssy Sán­dor, Holló Ágoston, Farkas Géza, Klimkó István, Kre­nedits Sándor, Hauser Gyula és Balázsovich Zoltán. Még igennel akart szavazni Herczegh dr. is, de a szavazás alatt távol volt a teremből és csak a szava­zatok számlálása közben tért vissza. Nemmel szavazott, vagyis az építés ellen: Pálfi János, Samu István, Kecskeméthy Vincze, Freisz Károly, Fazekas Alajos, Elblinger János, Schuszter Károly, Stein Péter, Kiss Ferencz, Schwarczl József, Hundes- hagen Károly, Zirmann János és Bauer Ottó. A biró kihirdette a határozatot, melyet a győzel­mes párt zajos éljenzéssel fogadott. Az építéshez szükséges kölcsön felvétele ügyében bizottságot küldtek ki, melynek feladata, hogy, minél kedvezőbb feltételeket vívjon ki. Tagjai: Holló Ágoston, Farkas Géza, Lippe Ödön Sándor, Hauser Gyula biró és Krenedits Sándor főjegyző. _____________________ La quer Sándor oki. jegyző ingatlan, parcellázási, adásvételi és lakás forgalmi irodája Rákosszentmihály, József-utca 5. (Térképkiadó.) Irodalmi estélyek. A rákosszentmihályi plébánia javára négy irodalmi estélyt rendeznek ismert műkedvelőink. Az első estély szerdán volt a Világ mozgó helyiségében. A rendező­ség a sikerrel meg van elégedve, amit a közönségről is feltételezhetünk, ha a tapsokból és hangos tetszés­nyilvánításból Ítéljük meg. A Világ mozgó helyisége szinültig megtelt igen szép és fogékony érdeklődő közönséggel, mely élvezet­tel hallgatta Doppler hires Ilka operájának nyitányát a a Műkedvelők Szalonzenekarának kitűnő előadásában. A zenekar Polner Ernő vezetése alatt ezúttal is remekelt. Balázsovich Zoltán ismertette azután az estélyek czélját és programját. — Az irodalmi estélyek nem utánzatai semmi oktató ezélu intézménynek, pusztán irodalmi színvonalú, változatos előadásokkal a közönség szórakoztatására törekednek, hogy a plébánia építés alapját az estélyek jövedelmével gyarapítsák, mondta többek közt. Á kegyesen fogadott bevezetés után ugyancsak szerkesztőnk Petőfiről tartott felolvasást, melyet szintén jóindulattal fogadott a közönség. Krenedits Sándorné gyönyörűen, mély érzéssel, remekül színezve szavalt három szép Petőfi költeményt, frenetikus hatást keltve. Demeczky Sándor meleg han­gon, szépen és szimpatikusán énekelt Petőfi dalokat, Hensel Mimi pedig kedvesen adott elő egy Petőfi köl­teményt francziául és utána egy kis franczia monoló­got. Taps volt bőven minden szám után. Horváth Károly Petőfi nótákat hegedült és Csat- togányi István kisérte harmoniumon. Igazán nem kell felfedezni Horváth Károlyt; könnyeket csalt a hallgatók szemébe pompás játékával, melyhez méltó volt a ki­séret. Enyetér László két Petőfi-költeményt szavalt élénk temperamentummal, ügyesen, lelkesen. A közönség teljes Tiszta, jó csengődi bort utczán át literenként 80 fillérért mér és kiváló finom kisüstön főzött törköly pálinkát ajánl T^Teisz Ig-nácz vendéglős és füszerkereskedő Rákosszentmihály, József-utcza 32. Kanitz Arthur és társa birtokmegosztási kérelmét teljesítették. A tévesen kivetett adókat törölték. Honos­sági és illetőségi ügyeket intéztek el. Végül még egy fontos tárgya volt, a már-már végkimerülésíg tartó közgyűlésnek. A II. kerületi választó polgá­rok kérelme közvilágítás iránt. A Phöbus társaság hajlandó ebben az évben a körvasút, Palotai határut és Csömöri-ut között levő területet — a János-utczáig világítással ellátni, — ez a községnek 2000 korona kiadást jelentene, 100 darab közvilágítást szolgáló lámpa átlag 20 kor. fogyasztási átalánya fejében. A berendezést a társaság saját költségén készítené el. Az elöljáróság hajlandó a száz lámpa felállítását javasolni, de a költségnek csak egy részét, például 30 százalékát óhajtja a közpénztár terhére elvállalni, a többi részét a helyi érdekeltségnek kellene elvállalni s ezt adójuk arányában viselnék. A képviselőtestület a javaslatot egyhangúlag elfogadta s a további teendőkkel és tárgyalásokkal az elöljáróságot, illetve a főjegyzőt bizta meg, kinek éltetésével ért véget az emlékezetes köz­gyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom