Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-22 / 8. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ. A nagy lelkesedéssel kezdett munka másfél év alatt elvitte Pártényi József szép Lajos-utczai villáját és megölte Pártényi József minden am- biczióját, elporlasztotta munkakedvét. Fáradtan, elkeseredve adta át a lap roncsait s maga elköl­tözött. De a palánta, melyet ültetett, azóta erős fává növekedett és megőrzi nevét mindenkorra. Megőrzi tetteinek, érdemeinek hosszú lajstromát és megőrzi a mindennapon messze felülemelkedő egyéniségének szép emlékezetét. Mióta a laptól megvált, egy sort sem irt bele többé, de élte utolsó napjáig leghübb olva­sója maradt a „Rákos Vidékéinek. Minden dol­gunk iránt apróra érdeklődött, mindenről pontosan tudott. Annyira szerette ezt a helyet, hogy az utóbbi években egyik nyarát bérelt lakásban családostul itt töltötte, de nem mutatkozott sehol, nem vett részt semmiben, csendes remeteségben élt családja körében. A halál hirtelen vetett véget rövid életének. Páratlan munkaszeretetét hivatalában értékesitette, hol az anyagszertárnak volt főnöke. Ezt a fő­városi intézményt jóformán ő alkotta meg. A közép­ponti városházán múlt vasárnap délben betért egy vendéglőbe, hol szivszélhüdés érte s nyomban megölte. Halála mély részvétet keltett s a főváros hivatalos lapja a következőkép irt róla: + Pártényi József tanácsi segédhivatali igazgató íolyó évi február 15-én 50 éves korában váratlanul meghalt. Az elhunyt segédhivatali igazgató 1885 óta volt a főváros szolgálatában. Kezdetben, mint dijnok az adószámviteli hivatalba, majd mint Írnok a kiadó- és iktató hivatalba volt beosztva; ezután hosszabb időn át a tanácsi Ii, ügyosztályban működött, ahol kezelőtisztté választatott meg; később a régi mérnöki hivatal irodáját vezette hosszú időn át mindaddig, míg a tanács a köz­ponti anyagszertárt fel nem állította. Mint erre kiválóan alkalmas egyént ekkor ezen uj intézmény élére állította elöljárói bizalma, ahol is nemcsak beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de nagy hozzáértéssel, rendkívüli szorgalmával, odaadó munkásságával a takarékosságot már eddig is nagy eredménnyel szolgáló ezen uj szervet olyan lókra emelte, amilyenre kevésbbé szerencsés válasz­tással kevesen emelhették volna azt. Segédhivatali igaz­gatóvá 1911. deczember havában választotta meg a tanács. Hirtelen bekövetkezett halála mély részvétet keltett hivataltársai körében, akik emlékét mindig kegyelettel fogják megőrizni. A megboldogultat neje, szül. Osinger Ilona, három gyermeke: Ilus, Józsi és Aranka, valamint édes anyja gyászolják kiterjedt rokonsággal együtt, melynek soraiban Farkas Géza kiváló polgártársunk, az Osztrák-magyar bank felügyelője unokatest­vérét vesztette el Pártényi Józsefben. A kerepesi- úti temető halottasházából temették el nagy részvét mellett. Emlékét kegyelettel őrizzük mindenkor. jíáz eladó szabadkézből Rákosszent- mihályon, Csömöri-ut 64. sz. Tudakozódni ugyanott lehet. 8. szám. Közkönyvtár Rákosszentmihályon. (A Szabad liczeum Rákosszentmihály közönségéhez.) A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa minden nagyközséget fölszólított, hogy a népiskolai politikával azonos könyvtári politika és szabadtanitás érdekében tegyen meg minden lehetőt. A Tanács Wlassics Gyulának, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövet­sége elnökének a hazai könyvtárügyről irt értekezletét küldte szél a községeknek azzal, hogy a körlevelet tűzzék a legközelebbi közgyűlés programmjára. A Tanács szeretné, ha lassan a magyar közvélemény is megközelí­tené azt az Amerikában, Angliában, Német- és Franczia- országban rég kialakult világnézetet, hogy a községi könyvtár ügye nem fényűzés, hanem a közoktatásügy szerves követelménye s a nemzeti nevelésnek az iskolá­val egyenlőrangu nélkülözhetetlen tényezője. A Szabad liczeum elnöksége ezzel egyidejűleg megragadja az alkalmat, hogy kulturális programijá­nak egyik legjelentékenyebb pontját: a közkönyvtár fel­állítását közelebb vigye a megvalósulás felé. A felhivás külföldi példákra hivatkozik és méltán! A franczia kultuszminiszter már 1848-ban körrendelet­ben tudatja a préfet-kel óhajtását, hogy minden község­ben legyen egy-egy kis könyvtár. A préfet-k köteles­ségévé tévén, hogy szavaztassanak meg a képviselő­testület által évi 2—£00 frankot. 1874-ben pedig szabályrendelet teszi kötelezővé minden községben a könyvtár felállítását s olyanforma államsegélyben része­síti azokat, mint nálunk a fizetéskiegészités. Angliában 1850-ben törvényt hoztak (Ewart Bili), mely szerint minden, legalább 5C00 lakosú község tartozik közkönyv­tárat állítani. Ezt a törvényt 1892-ig 85 más törvény módosította. Amerikában 1732-ben állította fel Franklin Benjamin az első közkönyvtárat. Az Unió 50 állama közül 15 törvénnyel, szabályrendelettel tette kötelezővé a községi könyvtárak felállítását, a többiekben ilyen ntézkedésre nem volt szükség. 0 Milliók % használják Köhögés rekedtség, hurut és elnyálkásodás ellen 6100 közjegyzőileg hitelesített or­vosi ésmagánbizonyitvány igazolja a biztos sikert. Felette kellemes és ízletes bombonok. Csomagja 20 és 40 fillér. Doboz ára 60 fillér. Kapható: LIPPE ÖDÖN gyógyszertárában Rákosszentmihályon és VAGASZKY KÁZMÉR gyógyszertárában, Rákoscsaba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom