Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-04 / 1. szám
2. oldal. _____________rákos el a kérés elől s most folynak a számítások, hogy miképpen és milyen feltételekkel lehetne ezt a kérést teljesíteni. Annyi bizonyos, hogy Erzsébetfalva nem a legjobb megrendelő, de itt magasabb szempontoknak kell érvényesülniük. Nem szabad, hogy a főváros Erzsébetfalva polgárait, mint idegeneket tekintse, hiszen ezek javarészben olyan emberek, akiket Budapest elűzött magától A budapesti lakásnyomoruság adott harmincz- ezer lakost Erzsébetfalvának: majdnem valamennyien pestiek ők, akiket az exisztenciájuk köt a fővároshoz. De nemcsak a méltányosság szól mellettük, hanem a főváros egészséges önzése is. Ma az a helyzet, hogy Budapest a környékbeli községekben egy járványgyürüvel van körülvéve, amely ellen csak kevéssé tudnak védekezni a mi egészségügyi berendezéseinkkel. Addig, ameddig Budapest elővárosai hozzá nern jutnak egészséges ivóvízhez és csatornázáshoz, addig mi mindig a legnagyobb veszedelemnek vagyunk kitéve, különösen járványok idején. Nagy-Budapest megvalósítását elsősorban közegészségi okok sürgetik. Az elővárosok rossz gazdái kodása csak másodsorban jön számításba, amikor napról-napra bebizonyosodik, hogy az elővárosokból hurczolják be Budapestre a ragadós betegségeket. Akkor, amikor Újpesten még mindig megvan a hírhedt „kolera- domb,“ amelyet túlzsúfolt munkáslakások vesznek körül, amikor Kispesten a vágóhíd szennye a község közepén elhúzódó nyílt árokba ömlik bele, akkor nincsen fontosabb feladat a közegészségügyi intézkedéseknél. A fővárosnak minden alkalmat meg kell ragadnia arra, hogy ezeken a bajokon segítsen. Nemsokára a közlekedési reform kérdései lesznek napirenden s ez a legjobb alkalom volna arra, hogy Nagy-Budapest szempontjaira is tekintettel legyenek. Legutóbb Vázsonyi sürgette meg ezeknek a fontos kérdéseknek tárgyalását s az ő érdeklődésére és tanulmányozására vár az elővárosok közlekedése is. Nagy- Budapest igazi alapjait most kell lerakni a közlekedés kérdéseinek megoldásánál s itt olyan emberekre van szükség, akiknek perspektívájuk van. Ha az elővárosokat most nem fogják szervesen és czéltudatosan beilleszteni a főváros közlekedésébe, akkor évtizedekre elodázták mindazokat a fontos érdekeket, amelyek Nagy-Budapest megvalósításához fűződnek. Itt arról van szó, hogy azokat az elűzött embereket, akik Budapest szerencsétlen viszonyai miatt a kulturátlan környéken kénytelenek lakni, budapesti embereknek kell tekinteni. Olyan események, hogy a har- minczezer lakosú Erzsébetfalva egy hónapos szobát bérel ki, s azt elnevezi járványkórháznak, mindenkit meg kell, hogy győzzenek, hiszen ezeknek az embereknek java része itt van egész nap közöttünk; mellettünk mennek el az utcán, a szomszédunkban ülnek a kávéházban s velünk együtt vásárolnak az üzletekben. Nem szavaznak itt az igaz, de aki szívesen és belső kötelességérzetből foglalkozik Budapest ügyeivel, annak nem is szabad fontosságot tulajdonítania ennek. Bizonyos, hogy a Pesti Napló fejtegetéseiben sok a túlzás, sőt tévedés is, de azért minket sem hagyhat teljesen érdektelenül, főként az Erzsébetfalva példája, a hol a vízvezeték kérdését ilyen jövőbelátó módon szeretnék megoldani. Nem telhetik bele túlságosan nagy idő, hogy nálunk is napirendre kerül a vízvezeték ügye : talán okulhatunk belőle egy és más tekintetben. Összes jó barátunknak és ismerőseinknek ez utón kíván boldog újévet pálfi János és családja. VIDÉKE. 1. szám. Mátyásföldi kaszinó. Röviden megemlékeztünk már arról, hogy a mátyásföldi intelligenczia kaszinó alakításán fáradozik. Az*'ala- kuló közgyűlést január 11-én, jövő vasárnap délután 5 órakor tartják a Mátyásföldi nyaralótulajdonosok egyesületének helyiségében. A kaszinó alapítása ügyében a vigalmi bizottság, élén Papp László dr. elnökkel és Sikorszky Titusz tit- 1 árral, most érdekes füzetecskét adott ki, mely „Tárogató" czimen híveket toboroz a kaszinó eszméjének. Ismertetik ebben röviden a huszonötéves Mátyásföld társadalmi szervezeteit, kezdve a tulajdonképen más rendeltetésű „Mátyásföldi nyaralótulajdonosok egyesületén* a „Mátyásföldi lawn-tennis klubig“, a Czin- kota-mátyásföldi sport klubig, a Vadásztársaságig és a Csütörtöki-társaságig. Mindezek mellett azonban a szellemi igények kielégítésére szolgáló kaszinóra van szüksége a szép telep közönségének és a vigalmi bizottság szózata erről a következőket mondja: A vigalmi bizottság érzi a reá háruló feladatot, tanácskozik s elhatározza, hogy Mátyásföldön szellemi központot teremt oly for mán, hogy úgy a mátyásföldi, mint a környékbeli összes csatlakozni kívánó intellektuális tényezők bevonásával megalapitja a Mátyásföldi Kaszinó Egyesületet. Úgy hisszük, hogy a 25 éves Mátyásföldnek ez az intézmény leendene a legméltóbb koronája, mert ezzel a leleplezett szép, de hideg szoborba lélek költöznék. Van-e olyan tagtársunk, aki ne érezné egy, a hivatása magaslatán álló mátyásföldi úri kaszinónak hiányát? Kaszinónak, amely a szokásos játékokon kívül is szórakoztat, amely eszméket termel és feldolgoz, amely gondolatokat dob felszínre, amely társalgóhelyül szolgál, ahol szórakoztató és tudományos könyvek, napilapok és élözlapok olvashatók, ahol kényelmes pamlagok, karosszékek, asztalok, megfelelő könyvtárszekrény s egy pianino nyerhetnek elhelyezést, ahol hölgyeink is, mint vendégek megjelenhetnek s ezáltal annak szint, életet és vidámságot kölcsönöznek, ahol a közönség közvetlenebbül érintkezve, egymást jobban megismerheti, ahová a mindennapi élet gondjai közben kifáradt egyén pihenő óráiban örömmel szabadulhat, amely a szokásunkká vált kávéházi életet is pótolná, szóval, amely szorosabb társadalmi kapocs létesítését tenné lehetővé ? . . . Ilyennek képzeljük a létesítendő mátyásföldi kaszinót, melyet egyesült erővel s csekély áldozattal gyorsan nyélbe üthetünk. A legfontosabb kérdések egyike, a hely kérdés, már is meg van oldva. A mátyásföldi vendéglő bérlője a kaszinó czéljaira hajlandó átadni az Egyesülettől bérelt azon vendéglő helyiséget, mely az eddigi egyesületi helyiség és a söntés között terül el. A vendéglős ezt a helyiséget minden ellenszolgáltatás nélkül maradandólag rendelkezésünkre bocsátja s hajlandó helyiségéről Írásban is lemondani a kaszinó javára. Az eddigi egyesületi helyiség megmaradna játékteremnek, az uj helyiség pedig lenne a társalgó s képezné a tulajdonképeni kaszinó helyiséget. A tagok és tagdijak tervezetünk szerint a következők volnának: Alapitó tagok tagsági dija 50.—, Rendes tagok tagsági dija 12.—, Idény tagok tagsági dija 6.—, Pártoló tagok tagsági dija 4.—, Ifjúsági (18—24 évig) tagok tagsági dija 4 korona. A kaszinó tagok női családtagjai a kaszinó helyiségeit, mint vendégek állandóan látogathatják. A további részletekről a létesítendő kaszinó alapszabályai fognak intézkedni, az alapszabályokat pedig az alakuló közgyűlés fogja megállapítani.“ A kaszinó alapítás tervét szívesen fogadja Mátyásföld közönsége s bizonyos, hogy az alakuló közgyűlés nagy lelkesedéssel váltja azt valóra.
