Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-26 / 4. szám
RÁKOS VIDÉKE. 2. oldal. 4. szám. de mindent elkövessen. Ennek a munkának a kezdete a február elsei kath. bál, mely egyúttal kitűnő alkalom arra, hogy másvallásu polgártársaink kath. testvéreik buzgóságát viszonozzák és a katholikusok ügyét szintén komolyan és meleg szeretettel felkarolják. El is várjuk tőlük és reméljük, hogy a február elsei kath. bál alkalma nagyszerű s örvendetes találkozása lesz egész közönségünknek és emlékezetes alkalom lesz arra, « hogy megint együtt lássunk minden jóakaratu ! embert. Az e féle közös munka, a szeretettel hozott testvéri áldozat és kellemes társadalmi érintkezés döngeti pedig legjobban a még itt-ott mindig fel- meredező korlátokat és segiti legnagyobb sikerrel , kiépiteni a hőn óhajtott és várt egységes társadalom erős várát. Az ilyen nemes, nagy czélok mellett, a szeretet ilyen vakitó fellángolásánál látszanak azután igazán törpéknek azok az apró elválasztó czövekek és gátacskák, melyek ennek az egységes társadalomnak kialakulását eddig akadályozták. A mai rossz viszonyok nem igen kedveznek az olyan dolgoknak, amelyek áldozatokat követelnek. De ezzel ne takarózzék senki. Bankok bukhatnak, nagy vállalkozók felborulhatnak, de azért a világ forog, a színházak, orfeumok napról-napra telve vannak. Fényűzéstől tartózkodhatunk, de az élet feladataival szemben helyt kell államink. Az áldozat, melyet kérnek, nem is olyan túlságos. Inkább azt tegyük meg, hogy — mint nagy czélokért, történelmi, dicső napokon is történt, mérsékeljük a saját igényeinket és a megtakaritásból fokozzuk az áldozat nagyságát, melyet a közért hozunk. A hölgyek ne tékozoljanak uj toalettekre nehéz pénzeket, jelenjenek meg egyszerűen, régebbi ruhájukban. j A megtakarított összeg felét vagy egy részét adják I oda a jó czélra. Ne igyunk pezsgőt, hanem bort, de karoljuk fel a fontos ügyet, úgy mint régen, ezelőtt tiz-tizenöt esztendővel. A kath. bál rendezősége nagy előzékenységgel és figyelemmel tervezte meg a mulatságot. Olyan műsort állított össze, a mely a közönséget fényesen kárpótolja. Bizonyos, hogy mindenki azt fogja mondani, hogy a művészi élvezet és mulatság megérte az áldozatot. Ehhez elég, ha valaki egy pillantást vet a mai számunkban közreadott programúira. Ezzel szemben a rendezőség a megszokott belépődíjakat szabta meg és lemondott a jótékonyczélu megadóztatás minden megszokott eszközéről. Nem zaklat senkit. Aki felismeri a czél fontosságát és van nélkülözhető feleslege, úgyis lerakja a közczél és egyházunk javára emelt oltáron, csakúgy mint egykor, csak úgy mint mindig. A február elsei kath. bál uj, nagy próbája lesz, hogy közönségünk a régi-e még és ragyognak -e régi erényei ki? Hogy a próba fényesen sikerül: nem lehet az kétséges senki előtt. Az éjjeli vonat. A rákosszentmihályi közönség számos aláírással ellátott kérvényben arra kérte a helyiérdekű vasúttársaság igazgatóságát, hogy a színházi és orfeumi közönség számára éjjeli vonatokat járasson. A kérvényre, melynek szövegét mi is közöltük, a következő válasz érkezett. Budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság. Igazgatóság. 2022/1. 1912. Tekintetes Pender K. Farkas urnák és érdektársainak Rákosszentmihály. Éjjeli különmenetek tárgyában hozzánk intézett kelet nélküli beadványára van szerencsénk értesíteni, hogy miután jelenleg érvényben levő menetrendünk szerint az utolsó vonat Budapestről 11.50-kor indul, a színházakat látogató közönség ezen vonattal hazatérhet és igy nem indokolt egy későbbi vonat bevezetése. Ezt már azon okból sem rendszeresíthetjük, mert az első vonat már 4.30-kor indittatik, tehát összesen 4 és 1/2 óra áll a pályán vagy a központi áramfejlesztő telepen esetleg szükséges javítási munkákra rendelkezésre. Budapest, 1913. január hó 13-án. A Budapesti helyi érdekli vasutak r.-t. igazgatósága Szél, s. k. Természetes, hogy ebben a feleletben meg nem nyugodhatunk, annál inkább nem, mert vaskos tévedés is foglaltatik benne. Ugyanis a mi esti vonatunk nem 11 óra 50, hanem 11 óra 10 perczkor indul Budapestről, a mi képtelen és lehetetlen állapot. Pender K. Farkas polgártársunk már is a következő beadványban válaszolt a hév. igazgatóságnak ; de szükséges, hogy a megkezdett mozgalmat mindenki támogassa és a tömörüléssel annak súlyt adni segítsen: Rákosszentmihály, 1913. január 24. Nagyságos Sándor Pál úrnak orsz. gyűl. képv., Bhév. vezérigazgató stb. stb. Budapest. Az éjjeli különmenetek tárgyában Nagyságodhoz intézett tiszteletteljes kérelmünkre 2022/1. — 1912. sz. a. elutasító választ kaptunk. Mivel ennek okát abban látjuk, hogy óhajunkat minden oldalról kellőleg nem indokoltuk. Támaszkodva Nagyságodnak a közérdek iránti elismert érzékére, bátorkoeunk a következőket nagybecsű figyelmébe ajánlani: Az indokolásul felhozott pálya- vagy egyéb javítást egy ily menet hetenkint 1 vagy 2-szer való beiktatása nem hátráltathatja s ez az akadály egy kis jóakarattal könnyen elhárítható. A fenti számú elintézésben hivatkozott 11 o. 50'-es vonat nem megy Rákosszentmihály on keresztül, vagyis nem körforgalmú s igy tekintettel arra, hogy a lóvasut járat (mely lóvasut-társaság részvényeinek többsége a Bhév. társaság birtokában van) naponként este 8 óra után nem közlekedik, esőben, hóban, sárban, viharban V2—1 órai gyalog utat jelent a közönség számára. De különben is ez a menet semmiképen sem helyettesítheti a kért éjfélutáni vonatot, mivel az állomásról 11 o. öO'-kor indul s igy a fővárosban operában, orfeumban stb. való időzés alkalmával, 11 órakor már az állomásra feltétlenül ki kell mennünk. Szükséges tehát már az előző kérvényünkben kifejtett
