Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-29 / 26. szám
XIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1913. vasárnap, junius 29. 26. szám. RÁKOS VIDÉKE TftRSflDflL/M'és flőZefiZbflSflG! HETILAP RflKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA* A MÁTYÁSFÖLDI NVARALÓTULAJDÖNÖSÖR-EGYESÜLETÉ, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖ2MÜVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLETI Rákosszentmihály és vidéke első takarék* és hitelszövetkezeté, a Rákosszentmihály» sporttei-Ep, a rákosszentmihályi IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TÉLEP EGYESÜLET, A POLOÁRI DALKÖR É9 A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: !5 á ko s s z e 111 inih ály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : IIALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre.....................8 ken Fél évre ..........................4 , Ne gyed évre.....................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Mátyásföld jubileuma. Mátyásföld jubilál. Mátyásföld örömünnepet ül. Az idén, 1913 junius 19-én volt ugyanis 25 éve annak a nevezetes eseménynek, amikor a Budapes—czinkotai helyiérdekű vasutat a közforgalomnak átadták. Sem városfejlesztő, sem szocziális szempontból nem megvetendő ez a dátum. A helyiérdekű vasutak révén lendültek fejlődésnek a főváros közvetlen közelében alakult telepek, melyek a kisebb jövedelmű embereknek is lehetővé tették, hogy a maguk portáján lakjanak s az anyagi előnyökön kívül egészségi szempontból is kellemes és megfelelő otthonra leljenek. Ekkor kezdődött meg a nagy vándorlás kifelé. Újpest, Kispest, Erzsébetfalva, Rákosfalva, Rákosszentmihály, Mátyásföld mint mentsvár a fővárosi telek- és lakásdrágaság ellen s mint egészséges nyaraló- és lakóhely első sorban a közlekedés fokozatos javulásának köszöni létét. A ki 25 évvel ezelőtt kocsin, vagy gyalog Gödöllő felé haladva, a hírneves Czinkota községhez tartozó, vagy 250 holdnyi Eeniczky-féle puszta majdnem értéktelen szántóföldjére vissza tud emlékezni, az ma, a legmodernebb berendezésű, 15—20 perez alatt közlekedő villamos vasútról szemlélve a tájat, nem akar hinni a szemének, mert a modern kuliura minden vívmányát s előnyét a természet bájával, varázsával diszitve látja a mai Mátyásfóldön. E kis oázisnak kel< ikezése, — hogy nagyot ne mondjak, s mégse vessem el kicsinyesen a sulykot — Mátyásföld értékelése tekintetéből — a nagy Rómáéhoz hasonlítható. Rómát vadak táplálta két gyermek; Mátyásföldet vadat szomju- hoző két vadászember teremtette meg. Az egyik volt Beniczky Gábor, Cinkota község volt földes- ura, a másik néhai Kunkel Imre, a központi tej - csarnok megalapítója és első igazgatója. Mindketten szenvedelmes vadászok lévén, az időben dús nyúl és fogoly állománya miatt, e vidéknek ! gyakori látogatói lettek. Egy alkalommal Kunkel ! Imre azzal az ajánlattal rukkolt Beniczky Gábor ! elé, hogy ő szivesen épitene e területen vadász- ! lakot, ha ehhez megfelelő méltányos árban terü- | letet kaphatna. Beniczky ez ajánlatra tréfásan odaveté: „Miért ne, akár az egész területet is eladom.“ „Mennyiért?“ kérdezte az élelmes Kunkel. „Mondjuk, négyszögölét 65 krajcárért“, feleli a nagy úr. A praktikus Kunkel gondol egyet, s a vásár legott kész. Ez a vásár 1887. nyarán történt s ekkor kezdődik a Róma városához hasonló csodás alapitás. Kunkelnek nincsen annyija, hogy a 250 holdat kitevő úri birtok tulajdonjogát megszerezhesse, de volt e hely jövőjében, fejlődésében oly erős hite, hogy ennek alapján, kiváló rábeszélő tehetséggel néhány rövid hónap leforgása után annyi neves és lelkes férfit tudott összetobor- zani, hogy már az 1887. év őszén Szeniczey Ödön országgyűlési képviselő révén, az akkori belügyminiszter olyan kivételes alapszabályok szentesítésével hagyta helyben az egyesület működését, amely alapszabályok úgy a múltban, mint a jelenben is egyedül állóak. Állam az államban, község a községben. A csakis villaszerű építkezések, gyári, ipari üzemek, kereskedések engedélyezése egyedül a mindenkori választmánytól függ. A kizárólagos nyaraló jelleg, 25 év múltán is csak igy volt fenntartható. 1887 év őszén az alapszabályszerüleg megállapított 60 tag, 100 háztelekkel együtt is volt, úgy, hogy november 5-én megtarthatták már az alakuló közgyü- { lést is, november 27-én pedig az első választ- : mányi ülést. Az egyesület történelmének vázo- ! lásánál elkerülhetetlenül szükséges, hogy felso- ' roljuk azok neveit, akik az első választ- j mányi ülésen, mint tisztikar résztvettek. Elnök | Szeniczey Ödön, országgyűlési képviselő, titkár ! Fáy Béla iró és forditó, pénztáros Kunkel Imre, központi tejcsarnoki igazgató, választmányi tagok Kerekes Elek, ügyvéd, Kertser István, közúti Lapank mai száma 16 oldal.
