Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-19 / 3. szám
3. szám. KAKOS VIDÉKÉ 7. oldat Meyer Ferenczné hangversenye. Tavalyi emlékezetes sikerét megduplázta pénteken este Meyer Ferenczné Makray Erzsi a Royal szálló díszes hangverseny termében. Előkelő, szép számú közönség előtt tett bizonyságot újabb haladásáról a kiváló énekművésznő, gazdag és értékes műsor keretében. A közönség viharos tapsokkal jutalmazta produkczióit és sűrűn kért ráadásokat. Egyként elismeréssel fogadták Meyerné drámai erejű hatalmas kitöréseit és leheletszerű, finom és érzelmes pianóit, a melyek előadásának megvesztegető erősségei. A közönség tapsaiban Kresz Géza hegedűművész osztozott. A hangverseny részleteire még visszatérünk. Fekete kéz. E hónap 12-én, (vasárnap), dr. Dénes Endréné, Rákosszentmihály, Korvin utcza 7. szám alatti lakos czimére helyben feladott zárt levelező-lap érkezett, melyben megfenyegetik, hogy „Ha vasárnap éjjel 12 órára a veranda küszöbre le nem tesz 50 koronát, halál fia az egész család. Fekete kéz.‘ A csendőrség a levél írója után a nyomozást megindította, de a tettes kiléte megállapítható nem volt, azonban az összes fennforgó körülmények arra engednek következtetni, hogy valaki csak megtréfálásból irta a levelet, zsaroló czélja nem volt. Ennélfogva az ismeretlen levélírót ez utón hívják fel, hogy becsületes emberhez méltóképen keressen módot, hogy a családnak megzavart nyugalma helyre álljon, vagyis rossz tréfáját tegye jóvá. A rákosszenímihályi kaszinó mulatsága A rdkos- szenimihályi kaszinó sikerült mulatságot rendezett múlt szombaton a Biróné vendéglőben. A mulatság külsőségei ugyanolyanok voltak, mint általában lenni szoktak. Csinos programm, a szalonzenekar ügyes szereplése, még mindig Csattogányi István sikeres vezetésével, elég nagy közönség, vidám táncz és igy tovább. De specziálisan feljegyzendő a rendkívüli módon intimus, közvetlen hangulat és kiváló jókedv, mely a mulatságot minden résztvevő számára kedvesen emlékezetessé tette. E tekintetben régen nem volt sikeresebb estélye a rákosszenímihályi kaszinónak. Mátyásföldi rendőrség. (Levél a szerkesztőhöz.) Az alábbi levelet kaptuk: .Igen Tisztelt Szerkesztőség! Alulírott tisztelettel kérem, hogy a legközelebb megjelenő becses Iájában legyen kegyes az alább Írtaknak helyt adni. „A nagy külömbség!“ A folyó hó 12-én megjelent czinkotai lapban olvastam, hogy miután e hó elsején a Czinkota községi rendőrség megkezdette működését, igy most már a mátyásföldi rendőrségnek Mátyásföldön kívül semmi keresnivalója nincs. Énszerin- tem hivatásomból kifolyólag mindenkor lehet keresni valóm bárhol is, de minek nekem a külzet, mikor én a belzettel uriasan meg vagyok elégedve. Hej, szegény mátyásföldi rendőrség, neked ugyan megesett; a húsz évi működésed alatt milyen jó voltál és egyszerre kampecz lettél és ezt a lenézést azért kaptad, hogy ezen hosszú éveken keresztül Czinkota községben történt tolvajlások tetteseinek nagy részét te fogtad el. Ezt sok czinkotai élő tanúval igazolhatom, de még azért is, hogy a közel múltban egy rendőröm életével fizette meg hü őrködését. Azt is olvastam, hogy a Czinkota és mátyásföldi rendőrség között nagy a külömbség, mert a mátyásföldi rendőrségnek nincs le- tartóztatási joga, csakis ijesztési joga, mert nem fölesküdött rendőrség. Erre én azt mondom, hogy a czinkotai rendőrségnek is csak akkor van joga letartóztatni, ha valaki bűncselekményt követ el s ha valaki bűncselekményt követ el, akkor nemcsak a czinkotai rendőrségnek van joga az illető tettest letartóztatni, hanem minden magán embernek nemcsak, hogy joga van, hanem kötelessége is. Ami pedig az esküt illeti, igenis tettem esküt és embereim is többször. Az eredeti eskübizonyitványom kezeim között van, de annak hiteles másolatát itt bemutatom: 1957/1900. Bizonyítvány. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gödöl- lei járás alulírott főszolgabirája részéről hivatalos hitelességgel bizonyittatik, miszerint Papp Bálint Czinkota községhez tartozó „Mátyásföld“-telepen alkalmazva levő községi rendőrfelügyelő mai napon esküjét letette. Kelt Gödöllő, 1900. évi február hó 23-án. (P. H ) Kapczy s. k. főszolgabíró. A másolat hiteléül: Czinkotán, 1911. február hó 8-án. (P. H) Huszka Gyula s. k. főjegyző. Ennek alapján bátor vagyok mindenkor kijelenteni, hogy én igenis felesküdött mátyásföldi rendőr- felügyelő vagyok. Továbbá azt is olvastam, hogy már azért is nagy a különbség közöttünk, hogy a czinkotai rendőrség nemcsak a ruházat tekintetében fog hasonlítani teljesen a fővárosi rendőrséghez, hanem az ügyes őrjárati szervezés következtében is és a jó vezetés mellett igazán példás közbiztonságot fognak teremteni, az mind meg lehet, de van egy közmondás, amely azt mondja. „Ember a napot, csak múlva dicsérd.“ Eddig volt. Sebaj, mink maradunk a régiek. A Tekintetes Szerkesztőségnek alázatos szolgája Papp Bálint, mátyásföldi rendörfelügyelő.“ Balesetek. A héten ugyancsak bővelkedtünk balesetekben. Özv. Zelky Endréné megcsúszott az llona- utcza síkos kocsi-utján és jobb karját súlyosan megsértette. A köztiszteletben álló úrnőt lakásán vették ápolás alá. — A helyiérdekű vasút, mint más helyen is említjük, a budapesti végállomáson elgázolt egy munkásasszonyt. Súlyos sebeivel kórházba szállították. — Könnyen végzetessé válhatott volna az ez eset is, mely a helyiérdekű vasút Gizella-úti megállójánál történt. Egy házaspár lépett fel a kocsi felhágójára, de nem tudta a bedagadt ajtót kinyitni, a vonat ellenben tovább indult. Ott kapaszkodtak szorongva a síkos, szűk vaslépcsőn. A kalauz észrevette a bajt és sípjával megállást jelzett, de a tökéletlen sip hangját a vezető nem hallotta meg. Végre is előre rohant a kalauz és megáliittatta a kocsit. Szerencsére baj nem történt. De szabad e olyan jelzőt használni, melynek hangja nem hallik; szabad-e, a vaslépcsőn a ráfagyott havat megtűrni és szabad-e olyan kocsit járatni, a melynek ajtaja nem nyílik, bedagad ? Éz sem első jelenség. Ajánljuk az illetékes körök figyelmébe. A műtrágyák kiszórásának ideje tavaszi kalászosok alá Az országos magy. kir. növénytermelési kísérleti állomás számtalan kiséileteivel bizonyította be, hogy a tavaszi kalászosok alá célszerűen alkalmazott műtrágyák éppen olyan nagy terméstöbbletet adnak, mint akár a búzánál. Ha mégis nem mutatkoznék valahol nagy terméstöbblet, annak nem a műtrágya az oka, hanem többnyire az, hogy nem megfelelő .műtrágya*, nem is kellő időben alkalmaztatott. Tavasziak alá kötött talajon mindig csak köny- nyen oldható foszforsav tartalmú műtrágya, tehát szuperfoszfát alkalmazandó. Leghelyesebb 150 kilogramot alkalmazni holdanként, amelynek kiszórása nem hagyandó tavaszra, hanem ha már elmulasztottuk volna ősszel rászórni a szántásra, akkor most a tél folyamán, hómentes időben kell azt kiszórni, hogy a téli capadék feloldhassa, hogy behatolhasson olyan állapotban a talajba, hogy a csírázásnak induló növény tavasszal azonnal hasznát vehesse. Ha a kiszórást tavaszra hagyjuk, s esetleg száraz tavasz áll be, akkor a szuperfoszfát fel nem oldódhatik, a növényzet fejlődésének első időszakában nem veheti annak hasznát, holott a tavaszi kalászos növények épen fejlődésük első heteiben igénylik a legtöbb tápláló anyagot. Ha módunkban van csak 8—10 szekér istálló trágyát egy kát. hold. földre és ezenkívül 150 kg. szuperfoszfátot is kiszórni, akkor joggal remélhetjük a legnagyobb terméseket, Ha azonban istálló trágya nem áll rendelkezésre, úgy a szuper- foszfát hatását egy kevés chilisalétrom alkalmazásával fokozhatjuk, amelyet azonban nem most, hanem tavasszal, vetés után, az árpa vagy a rozs csírázásnak indulásakor kell rászórni a talajra. reKcuiacg ea Hurut eiten nincs jooo n Vásárlásoknál azonban vigyázzunk és határozottan RÉTHY-félét kérjünk, mivel sok haszontalan utánzata van. Az eredetinek minden egyes drbján rajta van a Réthy név. 1 doboz ára 60 fill. Nagy doboz 1 korona. Kapható Lippe Ödön gyógyszertárában.
