Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-09 / 6. szám

6 oldal RÁKOS VIDÉKE 6 szám összegyűlt tagok, kik lelkesen ünnepelték különösen szeretett fővajdájukat, Farkas Gézát, ki ezúttal is való­ságos lelke volt a társaságnak. i ül Rákosszentmihály a színpadon. Mikor ezelőtt egy pár esztendővel azt mondta valaki, hogy Rákosszent- mihályon lakik, rendesen az lett a beszélgetés folyta­tása, hogy igen-igen, a keleti-pályaudvar érkező olda­lánál, a Tattersall mellett, ott indul a viczinális, az megy arra; Zöldike. Sárga csikó. Nagy itcze, Mátyás­föld, Gzinkota, de még elébb, balra, lóvasut. . . Igen, igen. Hát ott van Szentmihály ? Hallottam : Igen, igen ... És igy tovább. Sokáig nagyon sokan azt se tudták, hogy van a világon. Es ime most már annyira isme­retes, hogy a színpadon is Szentmihályról esik a szó. A legújabb vigjátékának, a „Róza néninek“, mely most kerül szinre a Magyar-Színházban, a hőse „Török Róza Rákosszentmihály röla. Még a szinlap is igy jelzi, holott a többi szereplőszemélynek pusztán csak a nevét sorolja fel. Nyilvánvaló tehát, hogy a szerző súlyt helyez arra, hogy Róza néni Rákosszentmihályra való. Őszintén megváltjuk, hogy még nem láttuk, sőt nem is olvastuk a darabot, de a kritikák ismertetéséből megtudtuk, hogy Róza néni olyan szegény parasztasszony, aki gyereket nevel dajkaságban Maga a darab egészen pesti történet s Róza néni furfangos eszével, ügyes­ségével a gondviselés szerepét játsza benne. így igazán nem tudjuk, hogy hányadán vagyunk a dicsőségünkkel. lengyel Menyhért a könyve bevezetésében azt mondja, hogy alakjait eleven emberekről mintázta s Budapesten élnek, egynek kivételével, a szereplői valamennyien. Nem tudjuk a szentmihályi néni alakját is igy konstruálta-e meg, de még ha lett légyen is nálunk valaha ilyen isme­retlen kivétel, Rákosszentmihály mégis csak úgy kerül a darabba, mint Pilátus a krédóba. Mert, hogy nálunk nép és még inkább ilyenfajta nép egyáltalán nincs és nem él 1 Rákospalotai, üllői, monori, vagy soroksári asszony csak inkább lehetett volna Róza néni, de rákosszentmihályi- nak csak az tehette meg, aki sohase látta Rákosszent­mihályt. Fogalma sincs tehát se a jelenéről, se a múlt­járól, se a keletkezésének a módjáról Következésképen se Róza nénit nem jellemezheti az a hozzáfűzött meg­jegyzés. hogy Rákosszentmihályről való, se Rákosszent­mihályt nem jellemezheti a Róza néni alakja. Akár­hogyan örülünk is tehát, ha jeles Íróink Rákosszent­mihályt tollúkra veszik és az emlegetés révén kétség­telenül javunkra váló reklámot csinálnak nekünk, a Róza néni naczionáléjára. mégis kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy a rákosszentmihályi eredet meg­jelölése a tájékozatlanság tévedése lehet csupán. Halálozás. íd. Lingel Károly nagyiparos, a Lingel Károly és Fiai czég beltagja, a Ferencz József koronás- érdemkereszt tulajdonosa, a pesti ág. hitv. ev. egyház presbitere, folyó hó 4 én, 75 éves korában meghalt. Halála előkelő, kiterjedt családot döntött gyászba. Az elhunyt, mint régi mátyásföldi villatulajdonos, az ottani társaságnak hosszú idő óta kedvelt tagja volt. Fáy Barnabás, Váczszentlászló érdemes jegyzője február 4-én, életének 42-ik évében elhunyt Váczszent- lászlón. A megboldogult tizenhét éven át volt a község szeretett jegyzője s korai halála őszinte részvétet kelt. A község közönsége külön gyászlapon tudatja vesztes­ségét. Péczelen temették el a családi sírboltban a ref. vallás szertartása szerint. Iskolai mulatság. A Magyar Gazdasszonyok ezin- kotai leánynevelőintézetében f. hó 3-án, u. n. farsangi iskolai ünnepség tartatott vidám mulatság kapcsában, természetesen zárt körben és csak a vezető tényezők s ntézeti testületek, meg a növendékek egyes hozzátarto­zóinak bevonásával, így mondanunk sem kell, hogy az intézet nagy patronája, Beniczkyné gróf Batthyány Ilona ielenléte is emelte az iskolai estély fényét és a le­SHUSKKSSSUSKK porcellán pouder ez idő szerint a legjobb pouder a világon. A Yes por­cellán pouderrel ápo’t női arc gyö­nyörű színével és előkelő kinézésével tűnik ki, mivel már néhány napi hasz­nálat után eltűnnek az arcot elrutitó pattanások, szeplők és mindennemű bőrtisztátalanságok. A Yes Porcellán poudert minden nő használja, aki szép akar lenni; királynők, hercegnők, udvarhölgyek ennek köszönik szépsé­güket. De megszerezheti a legszegé­nyebb nő is és ezáltal oly szép lehet, mint a legelőkelőbb hölgy, aki egész napját szépsége ápolásának szenteli. Innen van az, hogy a Yes porcellán POUDER minden nő kedvenc poudeie. Ha valaki végig megy egy nagyváros korzóján, ahol sok szép nőt lát, úgy meg fogja látni, hogy azok mind Yes porcellán poudert használnak. Kapható bárhol, minden drogueriában és gyógytárban. Ára 3 és 1 korona. Eladási köz­pont: Yes porcellán pouder rész­vénytársaság, Budapest, IV. kér., Kecskeméti-utca 8. szám. SHHHSSKXSHnS

Next

/
Oldalképek
Tartalom