Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-14 / 50. szám

50. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. oldal. magukkal az iskolából az életbe. Ennek okáról nem szólok, mert épen most folynak erről illetékes helyeken a tanácskozások. A természettudományi kutatás terén nagy a hala­dás minden irányban. A teória emberei föltevéseik iga­zolására tapasztalati tényeket keresnek; a gyakorlat terén a kísérletezők újabb jelenségek után kutatnak s a már felfedezett jelenségek és igazságok többoldalú megvilágításán fáradoznak. Ezeknek a kutatásoknak annyi és annyiféle az eredménye, hogy minden újabbról kellő és alapos értesülést szerezni meghaladja egy embernek ismeretkörét és szellemi képességét. A szak- képzettség a mai időben már annyi körre differencziáló- dott, mint ahány jelentősebb fejezete van valamely tudományágnak. De nagyon megszaporodott a gyakor­lati találmányok száma is. Mert alig állapit meg a teória valamely tapasztalati igazságot, rögtön egész légió találmány jelentkezik, amelyek a tudománynak újonnan felfedezett kincsét az emberiség hasznára igyekeznek kiaknázni. Az igaz, hogy a találmányok legtöbbje nem válik be, de megvan az a jó hatásuk, hogy a kutatás útját egyengetik, esetleg újabb és nagyobb eredményt hozó irányba terelik. A természettudományi felfedezések és találmányok között nagy számmal vannak olyánok, amelyeket ala­posan ismerni a kulturembernek kötelessége. Azonban a mindennapi élet küzdelmei, az anyagi akadályok, de főleg az elfoglaltság a legtöbb embert nem engedik, hogy önmaga tanulás és olvasás utján ismerje meg ezeket. Ezeket a dolgokat csak azért említem először, mert legközelebb állanak tanulmányaimhoz. De ott vannak az esztétikai, művészeti, szociológiai, nemzet- gazdasági, jogi, stb. kérdések és problémák, amelyekről a szabad líceum arra hivatott előadói mindenre kiterjedő, élvezetes és alapos útbaigazítást fognak nyújtani. Nincs a tudománynak és művészetnek egy ága sem, amelynek jelentősebb kérdései és problémái fokozatosan előadásra ne kerülnének. A szabad líceum ápolja a művészeteket is és ezáltal hallgatóságával nemcsak a tudomány örök­becsű igazságait közli, hanem őket nemes élvezetben is részesíti. A szabad líceum tehát teret nyújt mindenkinek, hogy önmagát művelje és érzéseit nemesítse. Hogy mit lehet elérni a szabadtanitás jól össze­állított programmjával, azokról a csodáknak mondható eredményekről magam győződtem meg egy, a fővárosi munkások részére tartott kurzusom alkalmával. Mindenki úgy önmagára, mint a közre hasznos munkát végez, ha magát műveli. Mindenki tanulhat a szabad líceum bármelyik előadásából, mert leszámítva a szakembert, minden előadás kétharmadrésze biztosan uj dolog a hallgató előtt. Kár tehát becsmérőleg vagy kicsinylőleg nyilatkozni bármelyik előadásról is, mert ezáltal az illető csak lelkének abnormitásait tárja fel a valódi kulturember előtt. A tudomány igazságainak a megismerése a kultur emberre nézve elsőrendű szükség, habár az is igaz, hogy az legtöbbször fáradtsággal és áldozattal jár, de hasznosabb és boldogitóbb, mint bizonyos szórakozások. A szabad líceum tanítása ment minden olyan vonatkozástól, amely valakinek vallási, politikai, vagy egyéb nézeteit sérthetné. A tudomány hirdetése és a művészetek ápolása a főczél. Csak a rosszakarat és el­fogultság magyarázhat a szabad líceum működésébe olyan titokzatos czélokat, amelyeket az illetők nem is ismernek. Bárki és bárhol is hirdeti az igazi tudományt, az használ a köznek és ezzel rászolgál elismerésünkre. Mindenütt, ahol megalakult a szabad líceum, rög­tön akadtak részint ellenségei, részint irigyei. De ezen nem lehet csodálkozni, mert az emberi lélek mélysé­geiben különféle érzelmek találhatók. De a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek a kicsinyeskedők, az álapos­tolok, az akadékoskodók és a kultúrát csak mimelő egyének ép oly gyorsan eltűnnek a szereplés színpadá­ról, mint amilyen leleményességgel ott hivatatlanul fel­tolták magukat. A tudomány igazsága mindig győzött ; már pedig ennek hirdetése volt és lesz a szabad líceum czélja. Azokkal szemben pedig, akik „látván, nem lát­nak és hallván, nem hallanak, sem nem értenek*, telje­sen felesleges a bizonyítás és még feleslegesebb a kapa- czítálás. Égiy Sándor. HÍREK Katholikus népszövetség. Az országos katholikus népszövetség rákosszentmihályi csoportvezetői népes gyűlést tartottak múlt vasárnap Pálfi János elnöklete alatt. A gyűlésen Frühwirt Mátyás szövetségi titkár is megjelent és elhatározták, hogy a helybeli előadások sorozatát jövő vasárnap, azaz deczember hó 2l-én folytatják, amikorra, ismét igen gazdag programúiról gon­doskodnak. Ezt az előadást is a Maul-vendéglőben tartják meg, kezdetét d. u. 4 órára tűzték ki. Az ünnepi nagy beszé­det ez alkalommal Wolkenberg Alajos dr., buda­pesti egyetemi tanár és Persián Ádám hirlapiró tart­ják. Lesznek ének és zeneszámok is, mert megígérte szives közreműködését a Rákosszentmihályi Műkedvelők Szalon- zenekara is. Rákosszentmihály közönsége nagy érdek­lődéssel várja az illusztris vendégek előadását, mely biztosítékot nyújt arra, hogy a Népszövetség deczember 21-iki estélye mindenben méltó lesz a múltkori fényes megnyitóhoz. Jegyzőválasztások. A rákosszentmihályi községi képviselőtestület Kiss Tibor főszolgabíró elnöklete alatt f. hó 12-én közgyűlést tartott. A népes közgyűlésen anticoro, antlnlt, special Böhler és special Krupp- csövü Hamer- lesek, valamint páros finom ejectoros angol Hamerles- garnitúrák. Elsőrangú Lan kaszterek, Büchs Hinták, Expressek, Mamerles- Drilingek, Távcsöves Mauser és Schönauer stb. jutányos árakon A világpiacon meg|e- lend fegyverujdonsá- gok azonnal megkap- hatók. Minden fegy­ver ki lesz próbálva 10463 és megbízható, szak­képzett poskamdveseim által alaposan belőve. MináonnemU fegyverjavl- tások, átalakítások, belövesek szakszerűen és jutányosán. najlÁ vadászfegyverek KflQO szaküzletében IV/P, Egyetem-tér 5, Saját modern puskamühely. Újonnan megjelent fegyvereket tartalmazó »*« Sport-Útmutató ingyen. .*•

Next

/
Oldalképek
Tartalom