Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-23 / 47. szám

9. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 47. szám. A költségvetés szerint szükséges 70.000 kor. tőke. Ebből az általunk anyagban (III. A., IV., V. A.,) szolgáltatandó érték és VI. alatti műveletek elvégzése által felmerülő költségek, 36TOO. Az érdekeltség által adandó összeg a fennmaradó beszerzésekre, munkálatokra, bérekre, stb. 33.500. A vonatkozó tervek hivatalos óráink alatt (d. e. 7,9—7,1, d. u. 3—6.) bármikor megtekinthetők. Budapest, 1913. november hó 6 án. Tisztelettel: A Budapesti Helyiérdekű Vasutak Részvénytársaság Igazgatósága. Ezt a tervezetet véleményünk szerint végle­gesnek tekinteni nem lehet, hanem az arra alkalmas, hogy tárgyalás alapjául szolgáljon. A pénzügyi kérdéseket ezúttal nem emlitve, hely­telennek tartjuk a kiinduló pontot, mert annak nem a régi lóvasúti végállomáson, hanem a Piacz-térnéi kell lennie, mivel a külső telepek fő érdeke, hogy a piacczal kapjanak összeköttetést. Ez csak akkor mellőzhető, ha olyan megoldást lehetett volna találni, hogy a villamosvasút önként épitett volna szárnyvonalat a vágóhidig és az uj lóvasut csak itt kezdődött volna. Ebben az irányban azonban senki sem mozdult meg, tehát ilyesmi szóba sem került. Fővonalaiban azonban mindenesetre örven­detes a tervezet és bizunk benne, hogy belőle az uj lóvasut palántája csakugyan kisarjadzik. Az érdekelt lakosság részéről az uj második kerületi polgári kör lelkes munkát fejt ki a ló­vasut érdekében. Az Anna-telepen a tevékeny Tóth Gyula agitál, ki buzditó felhivást is küldött lapunk számára a múlt héten, mely azonban, sajnosán, lekésett. Megmentünk azonban belőle néhány figyelemreméltó közérdekű adatot. így elmondja, hogy legalább ötszáz lélek él állandóan elszigetelve Rákosszentmihályon: nincs piacza, nincs orvosa, nincs patikája Távol a templomtól, a községházától. Nincs postájuk, nincs egy árva telefonjuk és nincs egészséges társadalmi életük. Mindez megszűnik, ha kapcsolatot nyernek a község középpont­jával az uj közlekedés révén. Nem gázolnak át feneketlen sarakon kilométerekről. Kisszent- mihályon körül belül 1500 házhelynek van már gazdája, kiknek nagy része csak a közlekedésre vár, hogy telkére házat épitsen és állandó otthont teremtsen magának községünkben. A polgárság­nak saját érdekében meg kell hozni minden áldozatot, hogy a közlekedés létesüljön. francia nyelvoktatás. Madame R. Hensel a télen is folytatja a francia nyelvoktatást, úgy az iskolában, mint saját lakásán. Magán-tanulókat, azonkívül gyermekeket csoportban tanít, mérsékelt árak mellett. Jelentkezni lehet mindennap délelőtt saját lakásán: József-utcza 25. Az uj lóvasut ügyében ma, vasárnap, nagy értekezlet lesz Rákosszentmihályon, melyre a következő meghívókat bocsájtották ki: A rákosszentmihályi lóvasutat építő részvénytársaság igazgatósága f. é. november hó 23-án d. u. 3 órakor értekezletet tart Rákosszentmihályon, a Solti-féle vendéglő külön helyiségé­ben, melyre valamennyi érdekelt felet ezennel tisztelettel meghívja. Tárgyak: 1. A budapesti helyiérdekű vasutak részvénytársaság igaz­gatóságának átirata. 2. A részvénytársaság végleges megalakulása. 3. Az igazgatóság megválasztása. 4. A részvénytőbe elhelyezése helyének a megállapítása. 6. Indítványok. Budapest, 19Í3. november 18. Az előkészítő bizottság nevében: Grósz Lajos . tanár, igazgató. Ezen a gyűlésen dől el az uj lóvasut sorsa. Hisszük, hogy most már csakugyan megépitik szilárd alapját és ezzel Rákosszentmihály fejlő­désének újabb fejezetét nyitják meg. Rákosszentmihály polgárságának ma ott kell lenni a lóvasúti gyűlésen 1 fi jVíagyar védőegyesület teás délutánja. (Reich Berta előadása.) A rákosszentmihályi Magyar védőegyesület hétfőn ' délután folytatta nemesczélu teás összejöveteleinek soro­zatát az egyesület helyiségében, hol ez alkalommal dr. Halász Ferenczné töltötte be a háziasszony kedves tisztét. Hétfőn délután a szokottnál is nagyobb számban sereg­lett egybe a derék egyesület lelkes közönsége arra a a hírre, hogy az összejövetelen illusztris vendége lesz az egyesületnek, Beniczkyné Batthyány Hona grófnő, ki olyan sok nemes törekvésnek bőkezű pártfogója s ezúttal a Védőegyesület hazafias és emberbaráti munkájára terjesztette ki figyelmét. El is jött és lelkes ünneplés tárgya volt és emlékezetessé tette e napot azzal, hogy a saját maga és polgári leányiskolánk tanítótestületének hölgytagjai nevében ICO korona adománynyal az egye­sület tagjai sorába belépett. A nemes grófnő igazán jó czélt vett pártfogásába és hölgyközönségünk legjobbjai­nak élére állott a Védőegyesületben. A nevezetes teás délután igen lelkes hangulatban folyt le. Az előadó ezúttal Reich Berta volt, kinek az iparpártolás ügyére vonatkozó magvas fejtegetéseit általános tetszéssel fogadták. Az ügyes előadás elsősorban az egyesület kiváló vendégét üdvözölte, majd a Védőegyesületnek a hazai iparpártolás terén kifejtett működését és feladatainak sok nehézségét vázolta az előadó s aztán igy folytatta: „Sok vád esik a hazai iparpártolás mellőzéséért a kereskedőkre, mert nem tartják a honi iparczikkeket, hanem inkább külföldi árukat, sőt, hogy a külföldi áru­kat honi iparczikk jegyében értékesítik. Mégis megtör ténik ez s ha kutatjuk — szerény nézetem szerint — okát abban találjuk fel, hogy a legtöbb kereskedő kozmopolita, aki az egész világ iparának termékét haj­landó üzletében értékesíteni s főtörekvése, hogy minden gondolható áruval felszerelve várja a vevőközönséget. Ezzel szemben a magyar ipar egyrészt nem gyárt min­denféle árut és sok esetben nem gyárt versenyképes áruczikkeket, ezért kénytelen a kereskedő külföldi ipar­czikkeket is beszerezni. Kényszerítő ok másrészt az is, hogy honi iparosaink, gyárosaink nem bírnak olyan hitelnyújtási képességgel, mint a külföld tőkeerős iparosai és gyárosai. Már pedig az árukat közvetítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom