Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-02 / 44. szám

RÁKOS VIDÉKÉ 44. szám 2. oldal. nyíre kerüljük is. Ott les ránk. ahol legkevésbbé számítunk rá. Annyira sülyedt már az Ízlés és erkölcsi érzés, hogy a serdülő ifjúság előtt sem restelkedik hol „művészet,“ hol „humor“ címén durvaságokkal kedveskedni, még a finomabb társaságban is. A legállatibb érzékiség kelt hóditó útjára s czifra jelszavakkal elsöpör utjából minden nemeset, ami igazán emberi volna bennünk. Micsoda apró szórakozás a kis templom­rablók perselyfosztása a nagyok ama „műélvezeté­hez“ képest, melynek hevében megtapsolják a „művészt,“ aki a festett leány életét irigylésre méltóbbnak tartja a vén leány tisztességben való megöregedésénél. A persely krajczárjai sem szentebbek a lélek tisztaságánál, a serdülő gyermek ártatlan­ságánál, amelyet az ilyen „művész“ durván meg­rabol. Az apró templomrablók meg fognak bűn­hődni, kell is, megérdemlik; de azért is kell, hogy a jövőben visszatartsa őket a meggondolat­lanságtól ; a lélekrablók azonban — tapsot kapnak. Látja Szerkesztő ur, — ez az én panaszom. Miért a kicsinyek bűnhődnek azért, amire mi rátanitjuk őket? Apró lelkek buknak el. 14—15 éves leányok tűnnek el a szülői háztól, a hungarák ezrei hur- czoiják szét a nemzeti szégyenünket. S mig ható­ságok, magánegyesületek izzadnak afféléit gond­jaikban, hogyan, miképen segítsenek e borzasztó bajokon, azalatt vígan garázdálkodik a mozi, durva kuplékat zengedez a „családi“ hangszer, a gramofon s tapsokat arat a bugyogót lobogtató szellemes kabaréénekes. Hát ez ellen mit tehet az iskola? Mit az igazgató, mit a tantestület? A hatóság? Melyik? A mai liberális világ­ban, a személyes szabadság megsértése minden bármily jogos beavatkozás a magánügyekbe. Ez pedig, úgy mondják, magánügy. Nem, itt más nem használ, mint egy maga­sabb erkölcsi testület, mely összefogva szigorúan kizár köréből mindent, ami tisztességtelen, amely irányítja a tónust, ízlést és szórakozásul is csak igazán magasan járó, tiszta, valódi szellemi élve­zetet fogad el. Amely példájával, erkölcsi erejével uralkodik a község társadalmán s megszabadítja azoktól a miazmáktól, amelyekkel nálunk telítve a levegő. Én ezt az erkölcsi testületet Rákosszent­mihály asszonyaiban látom, akik itt a főváros tövében ezer kisértés közelében, szép, csendes családi életet élnek. Szorgoskodnak családjuk jóvoltáért, szeretettel nevelik gyermekeiket s bizony, ha valami teendőjük nem szólítja, hetekig se mozdulnak ki a házból. Nem haragszanak, hogy őket a jubileumból kizáTták, de nem azért, mert nincs uj selyem- ruhájuk, hanem azért, mert a mi társadalmi összejöveteleink nem mindig olyanok, hogy ott jól érezhessék magukat. Selymes dámánk (olyan, akinek mindig uj kell) alig van. Egy kézen megolvashatnám s akkor se jutna minden ujjra. De olyan, aki egy kis társas szellemet, a társadalmi érintkezés egy bizonyos nívóját élvezni és értékelni tudná, aki a dohányfüstnél többre becsüli otthona tiszta levegőjét, nagyon sok van. Ezért nem nagyon mennek a mi hölgyeink százféle köreink össze­jöveteleire. Ezért fordulok én a mi asszonyainkhoz, akiknek mégis a legértékesebb társadalmi köre van Rákosszentmihály on. A hazát és társadalmat, a magyar nemzeti szellemet szolgálja a M. V. E.- ben, amely egyesületnek helyben alig van férfi­tagja, mig másutt a zömét ők teszik. Bízom, hogy a mi asszonyaink erényeik terjesztésével a társadalmi erkölcs javítására is kihatnak s ezzel is nagy szolgálatot tesznek nem­zetünknek. H. Á.-né. Képviselőtestületi ülés. Rákosszentmihály nagyközség képviselőtestülete okt. 29-én d. u. 3 órakor a takarékpénztár helyiségében rendkívüli közgyűlést tartott, Hauser Gyula bíró elnök­lete alatt. A közgyűlés tárgysorozatát Krenedits Sándor főjegyzőnk adta elő. Csapó János községi esküdt elöljáró tisztéről való lemondását a közgyűlés sajnálattal vette tudomásul. A megüresedett elöljárói állásra a képviselőtestület egy­hangúlag Bán Gyula helybeli háztulajdonost ajánlja a főszolgabirónak jelölésre. Kiss (Kneií) Endre kép­viselő már több alkalommal lemondott a tagságról. Most az egyszer már nem térhetett ki előle a kép­viselőtestület és megindokolt lemondását sajnálattal bár, — de tudomásul kellett vennie. Kiss Endre mindig tevékeny részt vett a község ügyeinek intézésében és mindenben a község javát kereste. Fáradtságot nem ismert munkásságát és nagy érdemeit jegyzőkönyvben örökítik meg. Az ily módon megüresedett képviselőtestületi tagsági helyre Garai Lajos dr.-t sorrendben első póttagot hívta be a képviselőtestület. Az épitőbizottság- ban Kiss Endre lemondásával megüresedett tagsági helyre az előadó főjegyző indítványára Szabó József építőmestert választották be egyhangúlag. Szabó József, mint szakember értékes munkásságot fejthet ki a község javára e bizottságban. Goócs Kálmán mégis felebbezést jelentett be, mert Szabó József ez idő szerint még pót­tagja a képviselőtestületnek és mint ilyen — szerinte — nem választható meg semmiféle bizottságba. A földmivelésügyi miniszter felhívta a községet, hogy állati hullák megőrzésére alkalmas szin felállítá­sáról gondoskodjék. Minthogy a község anyagi helyzete ezt most nem engedi meg, a szin felállítására egy évi halasztást kér a testület. A további tárgyalás folyamán Kovács Béla és társai, Héberger-féle, Lendvay Jánosné és Fischer Mór parczellázás - és birtokmegosztási tervezeteit jóvá­hagyták. A II. választókerületi Polgári kör kérvénnyel fordult a Hév. igazgatóságához, hogy a Toros-utczai megállón kívül, a Rákóczi-utcza és Palotai határut keresztezésénél, a Bokros vendéglő előtt feltételes megállóhelyet létesítsen. A képviselőtestület egyhangúlag helyeselte és magáévá tette az ügyet és a kérvényt pártolólag továbbítja illetékes helyre. Honosítási és illetőségi ügyek tárgyalása zárta be az ülést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom