Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-02 / 5. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE. 5. szám. jében egy kis ajtót ütött ki Móricz Pál és világos- j ság szűrődik be rajta. Mert nem csak politikáról folyik most a szó. Az bennünket e lapokon úgy sem érdekel. Társadalmi kérdés ennek a dolognak a csattanója. És a magyar társadalom hamar megtalálja az olyan fogós kérdésekre a feleletet, a melyet a nagyképü politikusok sehogy sem tudnak vagy akarnak megfejteni. Azt mondom, olvassa el minden magyar ember a Móricz Pál könyvét, a melynek a czime is, tartalma is a „Régi magyar életu. Gyönyörűsége lesz benne és lelke lemossa benne a sok mocskot, a mit az idők járása rája ragasztott. Azonfelül pedig élvezni fogja egy igaz magyar ember, urak úri ivadéka sugaras lelkét, gyöngéd jó szivét, írói művészetét, és zománczos tiszta magyar nyelvét. Ilyen könyvek kellenek ma nekünk, mint a Régi magyar élet és olyan magyar emberek, mint ez idő szerint, dicsőségünkre, Rákosszentmihály polgára: Móricz Pál. Á HÉTRŐL. Nemrég történt, hogy valamelyes alkalomból az egyik szentmihályi famíliánál összegyűlvén a családtagok, — állandóan húszán ülték kőiül délben az asztalt, sőt egyik éjjel huszonötén várták vig mulatozás közben a hajnal pirkadását. Ilyen körülmények között érthető, ha bármilyen nagy volt is a boldogság, a vendégszerető házigazda mégis fellélegzett, mikor a családi ünnep elmúltával a vendégsereg eloszlott. Meg kell jegyezni, hogy a házigazdának étel dolgában mindig igen — excentrikus Ízlése volt. Például nagy előszeretettel csináltatott káposztát gombócczal, hús nélkül; krumplinudli és sült burgonya voltak ked- vencz ételei, — mint utólag minden alkalommal kisült — elméletileg Olyannyira, hogy utóbb már tiz s egynéhány fia, lánya mindig mosolygott, ha az apa gusztusáról volt szó. Minthogy az apa nappalonként ritkán volt otthon található hát hajnalban szokták a mamával gondolataikat kicserélni, a nap eseményeit megbeszélni. Legutóbbi vasárnap hajnalán a következő párbeszéd folyt le közöttük: — Hát, mama, mit főzöl ma ebédre? Tudod, mit csinálj — (kis szünet — a családapa gondolkodik). (A mama:) — Ma kijön Lajos Iczukával és az anyósával, Ilonka Imrével és Karcsi Terivel, Tibi egy barátjával. Apa közbevág, — örömmel, mint akinek nagyszerű gondolat jut eszébe: — Csinálj mama jó malaczpecsenyét, ez kitűnő lesz ! (Mama kissé mérgesen, hogy megzavarta:) — Ugyan, hisz tudod, hogy azt egyik sem eszi! — Hát épen azért! Vágja rá a papa, és siet elaludni, hogy minél kevesebb jusson füleibe a követ- kezendőkből. Ugyanezzel az apával történt évekkel ezelőtt, mikor még több volt Szentmihályon a fóka, mint az ember, abban az időben még, melyet Szentmihály aranykorának nevezhetnénk, ha akkor Szentmihály egyáltalán létezett volna. Egy pár ház volt csak, mindössze egy tarokk párti, tehát nagyszerű egyetértés, jóbarátság: Télen a tarokkot néha-néha vadászattal szakították ‘élbe. Persze itt már folyt a nemes verseny: ki a legjobb vadász? Azt hiszem, az abszolút többség, voltak vagy egyen, dr. Csillag Szilárdé volt, akinek higgadt nyugodtsága a vadászaton is megnyilvánult; hires volt hosszú czélzásairól. Egy alkalommal beugrasztották az előbb említett urat, menjen ő is vadászni. Útközben csufolódnak vele, de ő nem sokat törődik a hecczelődőkkel, csak mosolyog, sőt fogad is rá, hogy az első nyulat ő lövi. Diskurzus közben felugrik előttük egy nyúl Dr. Csillag ráfogja a fegyvert, de a családapa csak úgy a bal hóna alól előbb elsüti a puskáját, utána szempillantás alatt Csillag is. A nyúl nagyot bukfenczezik, aztán elterül. Megindul a vita, ki lőtte le a nyulat? — Hová czéloztál te ? kérdi Csillagot az uj vadász. — A fejére. Hagyja rá ez. — Na, én a czombjára, majd meglátjuk, hol sebesült meg. A találás helye döntsön. Csillag gyanútlanul belemegy a dolog ilyetén elintézésébe, nem gondolván arra, hogy oldalt futó nyúlnak természetesen a fejére kell czélozni, hogy derékban, vagy hátsó czombján találja. Hát nem a tomporán sebesült meg a nyúl? így lőtt nyulat, és nyert egy fogadást az az ember, aki, hogy nimródi nimbusát senki meg ne tépázhassa, azóta se fogott kezébe fegyvert. Az igaz, hogy azelőtt sem. De hát, nem lehet csudálni, hogy nem jutott ideje a vadászatra is. Bizony nem utolsó virtus ilyen családot igy felnevelni s egy munkás életet eredményes dologtevéssel leélni úgy, hogy még társadalmi szereplésre, szórakozásra is jusson idő és alkalom. Ritka példa erre ez a népszerű családapa, akire még senki se tudott egyetlen egy kötelességmulasztást se rábizonyítani, de akiről mindenki tudja azt a jóizü dolgot, hogy ő az ébresztő óra a házánál. A mama ugyanis huszonöt év óta igy költi fel gyermekeit: — Keljetek már fel 1 Mit lustálkodtok. Már a papa is hazajött. . . De azért reggel fél hétkor már ő is talpon van, friss erőben, üdén, munkára készen. Hogy mikor alszik, örök probléma marad. * FABIOLA HAJSZESZ (törv. vedve) felülmúl minden hajnövesztő és hajápoló szert. Üditi a fejidegeket, erősiti a hajcsirákat; hajhullás ellen a legbiztosabb szer. Használata folytán a haj sürü, dús marad á legvégső korig. Ártalmas anyagot nem tartalmaz. Kapható 2 koronás Üvegekben. FABIOLA KENŐCS (törv. védv<>) előmozdítja a haj, bajusz, szakáll és szemöldök növését. Páratlan hatású és nem ártalmas Kapható 2 koronás tégelyekben. FABIOLA ARCKRÉMÉ (törv védve). Legbiztosabb szer szeplő, májfoltok, pattanások, borátka (mitesser) és mindennemű bőitisztátlanság ellen. 1 nagy tégely Fabiola- kreme 3 korona. 1 doboz Fabiola-hölgypor 3 korona (3 színben). 1 darab Fabiola-szappan 1 korona. — Kapható a készítőnél: özv. Spannraft Á. Agostonnénál, KEsStíí azonkívül minden jobb drogueriában és gyógytórban Főraktár : Török József gyógyszerésznél Budapest, Klrály-utcza 12. és Andrássy-uti fiókgyógyszertárában kapható.
