Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-19 / 42. szám

4. oldal. RÁKOS VIDÉKE 49. szám. a kuliura eredményeivel, hogy pótoljuk elmulasztott ismereteiket. Mihelyt megismerik, hogy a tudás megszerzése milyen nehéz, becsülni tudják majd a mi munkánkat is, melyet most lenéznek s csak a testi munkát tudják értékelni Akkor vágyuk támad a tovább haladásra s ha ismeretei gyarapodnak, más érzület támad bennük s nem fogják többé gyűlölni a polgári társadalmat. A világosság terjesztése az ember legszebb köte­lessége; az isteni szikra elűzi a butaság sötétségét. Jobbá, erkölcsösebbekké teszi az embereket, — neme­sebbekké és boldogabbakká. A lélek fejlesztésére, műve­lésére szolgál a felnőttek oktatása, melynek czélja, hogy a hiányzó ismeretek pótlásával meggyőzze az embe­reket hogy nem kell gyülölségben elniök azokkal, akik műveltebbek. Ezeken az igazságokon gondolkodtak a helyben lakó s tanitá-sal foglalkozó polgárok igy jöttek az elhatá­rozásra, hogy ilyen irányú egyesületet alapítsanak A tanító erők rendelkezésre állanak s ezt a készségüket jelentik ki most és kérik a hatóság és társadalom kép­viselőit, fogadják szives jóindulattal az önként felaján­lott nemes munkát s tegyék lehetővé, hogy ilyen egye­sületet alakíthassanak. A községi életben lehetnek ellenkező nézetek, melyek olykor össze is ütköznek, de akkor, mikor kultu­rális kérdésekről van szó, megszűnnek az ellentétek. Örömmel látta eddig is, most is, hogy ilyenkor a mindennapi élet dolgain felülemelkedve, egy táborba tud állani és alkotni képes ez a társadalom. £z a mos­tani kérdés is ilyen szerencsés terrénum, melyen, bizton hiszi, sikeres együttműködést várhatunk. Ajánlja a tervet a gyűlés szeretetébe s a tanácskozást megnyitja. A feszült érdeklődéssel hallgatott és tetszéssel fogadott beszéd után Kolumbán Lajos tanfelügyelő Petii Mór dr. üdvözletét tolmácsolja, ki örömmel látja a moz­galmat és legközelebb keresi majd az alkalmat, hogy abban személyesen részt vegyen, mit most, egyéb el­foglaltsága miatt, sajnálatára, nem tehetett. Előre is Ígéri Petri tanfelügyelő nevében, hogy mindenben támo­gatni fogja a törekvést s ezt a maga részéről is meg- igéri. A tanfelügyelőség munkája nem szűnik meg az elemi oktatás befejeztével, a szabadoktatás intézményeit is támogatják. Apró mécsesekből lesz a nagy világosság, rnely majd le fo^ja dönteni az emberi válaszfalakat. Krenedits főjegyző Decsy főszolgabíró üdvözletét tolmácsolja és Isten áldását kéri a kezdeményezők munkájára Hosszabb és érdekes vita és részletes megbeszélés után végül kimondja a gyűlés, hogy a munkásgimná­ziumot megalakítja s a jelenlevők alkotják a bizottságot. Kenessey Béla elkészíti az alapszabály-tervezetet s aztán megalakítják az egyesületet és a jövő iskolai évre meg­szervezik magát a munkásgimnáziumot is. Addig ebben az évben néhány ismeretterjesztő szabadelőadást tartanak, melyeknek részleteit később állapítják meg. A bizottság két hét múlva újabb ülést tart. Az előkészítő bizottság elnöke Samu István lett. Egyhangúlag intézték el a további személyi kérdéseket is és megállapították a jelöléseket. Ezek sze­rint az egyesület elnöke lesz Petri Mór dr. tanfelügyelő. Társelnökök Decsy József főszolgabíró, Király Andor, a kistarcsai gép- és vasutfelszerelési gyár igazgatója és az Uránia egyesület kiküldöttje. ügyvezető alelnök Krenedits Sándor, alelnökök Szabó József, Hauser Gyula és Farkas Elek, titkár Kenessey Béla. A munkásgimnázium tanári karát később szervezik; igazgatója lesz Samu István, helyettese uj polgártársunk, Egly tanár, titkára Kenessey Béla. HÍREK Mesedélutánok, Hűvös az idő; a szél nemcsak a kabátunk, hanem a bőrünk alá is betolakszik. Az utczán erősen begombol­kozva járunk, otthon a kályhát czirógatjuk, különféle klubjainkban erősen hajtogatjuk a kancsókat s melen­getjük didergő zúzánkat, s szidjuk a sorsot. Kivált reggel, amikor korán kell útra kelnünk. Az idő már ködös, a föld zuzmarás, bizony nem is kellemes ilyenkor az utczán. S mig mi igy zúgolódunk, benépesül az utcza, apró emberkék sietnek a tudomány csarnokába. Vékony lábszára, sápadt, mezítlábas apróságok vannak közöttük. A szeméből látom, hogy éhes, talán kenyérkét is alig kapott, nem hogy meleg ételt. A ruhája csak éppen, hogy valamiképen takarja, de meleget nem tart. Szegény teremtés ! Elhallgat a zúgolódás a láttára. Én uram, Teremtőm, megérdemlem-e én, hogy jobb sorsom van? Nincs-e valami kötelességem is ezért? Számon kéred majd tőlem, jó Isten, s én vájjon meg tudok-e állani előtted? így szólal meg a lelkünk s lehetetlen, hogy hiába szóljon. Nem, nem hiába. Jó lelkek már szóvá tették a szózatot s tetté akarják tenni a szót. A Magyar Védő Egyesület hölgyei, egy külön osztály keretében vették kezükbe a szegény gyermekek sorsát. A szokásos hétfői teadélutánokon önkéntes adóval járulnak ehhez a télen. Fölemelték a tea árát 80 fillérre, hogy a többletből egy harmadot a szegény gyermekek felruházására fordítsanak. Hisszük, hogy ez a kis adózás nem riaszt el senkit, még az urakat se, mert hiszen a mi teánk még igy is elég olcsó. De, hogy többet is nyújthassunk, hogy több gyer­meken is segíthessünk, más forrást is keresünk. Mesedélutánokat tartunk minden csütörtökön 8 órá­tól 10 fillér belépővel. Az ebből befolyó teljes összeget szintén erre a czélra fordítjuk. Gyermekek fillérkéi is járuljanak hozzá apró társaik segítésére. A mesedélutánok helyéül a központi iskolát óhajtjuk megszerezni. Minden délután más-más néni fog mesélni. Már eddig is van szép számmal jelentkező, de még kérjük a jólelkü gyermekbarátokat, nénit, bácsit egyaránt, segítsen nekünk mesélni. Aki pedig nem mesél, jöjjön el mesét hallgatni, hozza el apróságait, hozza el fillér- kéit. A bácsikat kérjük, igyanak aznap egy pohár sörrel kevesebbet, küldjék, vagy hozzák el az árát, adják ide aznapi kártyapénzüket v. egy szivaruk árát a jó Isten szent nevében, a szegény, éhező, didergő, ruhátlan apróságok javára, ebben a szűk, sanyarú, kegyetlen esztendőben. H. Á.-né. Rákosszentmihály, Nefelejts-utca és Pesti határ-ut sarkán, a körvasúinál, elsőrendű porosz kőszén és jó száraz tűzi fa kapható. Rendelések házhoz szállít­tatnak. Auguszt Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom