Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-14 / 37. szám
4. oldal. kAkos vidéké 37. szám. Kecskeméthy Vincze a faiskola czéljára ’felvett 420 j korona kiadást kevesli. A faiskolából évi 10—12000 koronát jövedelmező községi üzemet akar teremteni, de márcziustól—októberig állandóan két munkást kér, továbbá kívánsága, hogy keiittesse be a község a faiskola i telkét, ásasson kutat és építtessen ott szerszámkamrát, j Kiss Endre szerint e czélra a községnek nincs j elég pénze. Goócs Kálmán Kecskeméthy mellett szól. j Samu István hosszú beszédében előbb általánosság- j ban foglalkozik a költségvetéssel s bírálatot mond az ; elöljáróság működéséről, mert a költségvetés elfogadása ; bizalom kérdése s igy általános kritika gyakorlására szolgáló alkalom. Elfogultság és előítélet nélkül, teljesen ; objektiv akar maradni s kijelenti, hogy a szépen és ; gondosan előkészített költségvetést elfogadja, ahhoz ' teljes egészében hozzájárul. De nem teszi ezt örömmel, \ mert csak a főjegyző és az elöljáróság iránt érzett j bizalomból fogadja el, anélkül, hogy alaposan ismerhetné. j Panaszolja, hogy nem fogadták el azt a régebbi indít- ■ ványát, hogy a költségvetést teljes szövegében előre közöljék. Részletekben pártolja a faiskola gyarapítására vonatkozó indítványt és a tűzoltó testület támogatásának fokozását óhajtja. Tüzoltójárulék czimén külön szeretné e czélra megadóztatni a háztulajdonosokat. Kéri az elöljáróságot, hogy egyes ügyek elintézésében gyorsab- j ban járjon el s az indítványok ne fuladjanak bele a j bizottságok posványába. Az értékemelkedés adója | (betterment) és a szemétfuvarozás ügyében tett indítványokkal a régen kiküldött bizottságok most sem foglalkoztak. Indítványozza, hogy ezentúl minden bizottságot kiküldetésük után egy hónapon belül hívjanak össze. Krenedits Sándor főjegyző megjegyzi, hogy a szabály- rendelet értelmében a költségvetést tizennégy napon át közszemlére tették ki és erről hirdetményt közöltek. Aki érdeklődött tehát, minden adatot megtudhatott. A teljes szövegű közlést ezúttal is ellenzi. Lippe Ödön Sándor hasonló értelemben szólal fel s kéri, hogy ezt a kérdést végre döntsék el egyszer- smindenkorra. Klimkó István kijelenti, hogy nem a szimpátia és csak bizalom alapján fogadják el a költségvetést, hanem meggyőződésből, mert annak helyességével mindenki tisztában van. Samu István ragaszkodik indítványához s névszerinti szavazást kér. Elnök a szabályok értelmében az egyszerű szavazást rendeli élj s a képviselőtestület Samu István indítványát három szó ellenében elveti. FABIOLA HAJSZESZ (törv. védve) felülmúl minden hajnövesztő és hajápoló szert. Üdíti a fejidegeket, erősiti a hajcsirákat; haj'hullás ellen a legbiztosabb szer. Használata folytán a haj sürü, dús marad a legvégső korig. Ártalmas anyagot nem tartalmaz. Kapható 2 koronás üvegekben. FABIOLA KENŐCS (törv. védve) előmozdítja a haj, bajusz, szakáll és szemöldök növését. Páratlan hatású és nem ártalmas Kapható 2 koronás tégelyekben. FABIOLA ARCKRÉMÉ (törv. védve). Legbiztosabb szer szeplő, májfoltok, pattanások, bőratka (mitesser) és mindennemű bőrtisztátlanság ellen. 1 nagy tégeiy Fabiola- kreme 2 korona. 1 doboz Fabiola-hölgypor 3 korona. (3 színben). 1 darab Fabiola-szappan l korona. — Kapható a készítőnél: ózv. Spannraft Á. Agostonnénál, SSSSSSíSfS azonkívül minden jobb drogueriában és gyógytárban Fö‘ Tfirnlf líWoüf gyógyszerésznél Buda raktár: lUIUA ÜUlóDI pest, Király-utcza 12. és Andréssy-uti fíókgyógyszertárában kapható. Erit Zsigmond a faiskola ügyéhez szól, majd a főjegyző azt indítványozza, hogy Kecskeméthy Vincze készítsen a kívántakról részletes költségvetést s azután foglalkozzanak majd indítványa érdemével. Wayand Károly szintén a faiskola bekerítését sürgeti, mire a képviselőtestület Kecskeméthy Vinczével egyetemben egyhangúlag elfogadja Krenedits főjegyző indítványát. Ugyancsak egyhangúlag elfogadták általánosságban és részleteiben a költségvetést, csupán Mellsők Béni pénztáros 1000 korona tiszteletdiját emelték fel 209 koronával és Farkas Géza indítványára Záborszky Zoltán aljegyzőnek szavaztak meg 200 kor. személyi pótlékot, mindkettőt szintén egyhangúlag. A közmunka költségvetést ugyancsak egyhangúlag fogadták el. E szerint az a lakos, kinek kettős fogata van, megváltásul 14, akinek pedig egyes fogata van, 7 koronát fizet évenként. A háztulajdonosok négy kézi napszámot kötelesek szolgáltatni, melynek felét meg lehet váltani. Nálunk kivételesen megengedik, hogy minden napszámot pénzzel váltsanak meg. És pedig napszámonként 1 kor. 20 fillért fizettek háztulajdonosaink, most azonban ezt a megváltást 2 koronára emelték fel, ami szép jövedelem gyarapodást jelent a községi közmunka-alapnak, anélkül, hogy az egyes lakosokat számottevő módon megterhelné. Ént Zsigmond a gyalogutak, Pálji János pedig az útátjárók rendbehozatalát sürgeti. Kecskeméthy Vincze a János-utcza végét, Wayand Károly pedig a temető útját ajánlja az elöljáróság figyelmébe. A főjegyző kijelenti, hogy az uj szabályrendelet életbelépvén, most már gyalogutaink is rendbejönnek. Az elöljáróság különben minden lehetőt meg fog tenni egyebekben is. A rendes tárgysorozatot ezután honossági ügyekkel merítették ki. A nem kevésbbé érdekes póttárgysorozat kereté ben örvendetesen vették tudomásul, hogy a miniszter az adóügyi jegyzői állás szervezését harmadfokon is jóváhagyta és a hírhedt felebbezést elutasította. A vonatkozó szabályrendeleten csekély formaszerü módosítást kívánt, melyet a képviselőtestület egyhangúlag elfogadott A közismert és annak idején általános megbotránkozást keltett fellebezés azonban azt is állította, hogy azért kell uj munkaerő a községházára, mert a főjegyző takarékpénztári igazgató is, az aljegyzők pedig sógorai. Ezt kettős összeférhetetlenségi bejelentésnek vette a miniszter és elbírálását a vármegyére bizta, a vármegye viszont a képviselő testületet hívta fel, hogy hozzon benne elsőfokú határozatot. Krenedits főjegyző e kérdés tárgyalásának idejére eltávozott a gyűlésből, mire Pálfi János szólalt fel elsőnek. Igen szép, lendületes szavakban emlékezett meg arról, hogy Wayand Károlylyal ő a legrégibb részese itt a közügyek vezetésének. Húsz éve működnek s látják a helység fejlődését, melyben főrésze az utóbbi tiz év munkájának van s ez a munka legnagyobb részben a Krenedits Sándoré. Nem keresi a fellebezés okait, de kötelessége rámutatni, hogy hasonló ügyforgalom mellet más községnek legalább hárommal több munkaerőre lenne és van is szüksége, mint Rákosszentmihálynak. Ezt mi megtakarítjuk, épen mert a többi jegyző sógora főjegyzőnknek, a ki munkaerejüket a végsőkig kihasználja s a kivel szemben példátlan odaadással végzik dolgukat. A takarékpénztár áldás közönségünkre; olcsóbban elégíti a kis emberek hiteligényeit s a főjegyző munkája drága költséget és ügyvédi munkadijat takarít meg a feleknek. Mindezeknél fogva indítványozza, mondják ki, hogy összeférhetetlenség esete nem forog fenn, a képviselőtestület elismeréssel és köszönettel adózik á főjegyző és munkatársai működéséért és teljes bizalmát nyilvánítja Krenedits Sándornak. Lippe Ödön Sándor szintén nem érdemesíti a felebbezést arra, hogy vele foglalkozzék. Légyre nem lő
