Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-03 / 31. szám
81. szám RÁKOS VIDÉKE 3. oldai. mindenki, hogy kész színész, abból is a legiava fajta. Játszott már minden elképzelhető szerepet, ezúttal amorózó volt, Peti, a hires, szerelmes czigány fiú Kitűnő alak, meleg, szimpatikus, kedves; szava őszinte, mindig színes, a drámai fordulatban pedig megkapó. Mindig ízléses és kiváló játékát a mégszokott elismeréssel fogadta a publikum. Klimkö László az előadás egyik legeredetibb alakját állította színpadra és sok sok eddigi sikerére alaposan ráliczitált remek Márton gazdájával. A tősgyökeres magyar paraszt alakot a legapróbb részletességgel jellemezte, viharos kaczagást keltett, egészen eredeti, ötletes és jellegzetes játékával, énekével, tánczá- val és maszkjával egyaránt. Ezt a remek alakot soká nem felejtik el Rákosszentmihályon, de megtapsolnák a határokon túl is mindenütt. Kicsi szerepben ügyes és hasznos tagja volt a társaságnak Barabás Gyuri, valamint Hauser János, Havas Gyula és Szentmiklóssy Szilárd is kitünően egészítették ki a jeles együttest. Várszegi földesur szerepét Baíázsovich Zoltán játszotta, ki a rendezést is végezte, nagyobbrészt Szabó Antinak a hagyományokhoz ragaszkodó utasításai szerint. Az ügyelő tisztét Hauser János töltötte be oda- aaón és becses segítséget nyújtott a darab körüli sok egyéb terhes munkálat elvégzésében is. Fontos és terhes feladat hárult a derék szalon- zenekarra a darab zenei részeiben, melyeket a megszokott pontossággal és odaadással látott el — igen jelesül. Polner Ernő karnagy a betanítással végzett kiválóan érdemes munkát. Pompás volt a szép nyitány és a sikerült közzene is, csakúgy, mint a szabatos kiséret. Külön ki kell emelni Horváth Károlyt remek hegedűszólóiért. A gyönyörű magyar nótákat művészi tudásának és meleg lelkének teljes hozzáadásával juttatta érvényre. Feltűnést keltett a darab szép kiállítása, ami elég nagy feladat volt a sokfelöl összehordott díszletekkel, melyek jó részét a Rákosszentmihályi Kaszinó engedte át szívességből, más része pedig a Solti vendéglőben őrzött készletből származott, de készültek a darab számára eredeti részek is. A pompás, eredeti jelmezek a budapesti Blau-czégtől származtak. A darabot két Ízben adták elő azzal a czéllal, hogy az előre megnyilvánult érdeklődést kielégítve, a közönséget megosszák s igy kényelmét előmozdítsák. Ezt a czélt azonban csak kis részben sikerült elérni, mert az első, szombati előadásra akkora publikum sereglett össze, hogy egy gyufaszálat sem lehetett volna a helyiségbe bezsúfolni, ellenben csapatostól rekedt kint a közönség, az ajtók és oldalnyilások előtt ácsorogva. Vasárnap viszont lényegesen kisebb volt a közönség s éppen, hogy megtöltötte a tágas nézőtér helyeit. Az előadásoknál nem maradt el egy-egy boszantó apró inczidens. Első napon elszakadt a szép, kétfelé futó bordó előfüggöny zsinórzata és kortina felmondta Naponta friss töltésű rcszvcnysor kapható Rákosszentmihályon minden jobb vendéglőben és füszerüzletben, valnmint nagyban megrendelhető az Első Magyar Részvény Serfőződe, hordó- és palaczksör főraktárában Rákosszentmihály, Csömöri-ut 50, szám. a szolgálatot nem kis keserűségére az előadóknak. Másnap pedig közvetlenül az előadás kezdete előtt elaludt a villamos világítás s vagy tiz perczbe került, mig újra helyreállították. A szalonzenekar mentette meg a helyzetet avval a pompás ötletével, hogy koromsötétben elkezdett játszani s kitünően mulattatta a publikumot, mely elég jókedvűen fogadta a kalamitást. Az első előadáson ott volt Beniczkyné Batthyányllona, grófnő is, ki meleg elismerését fejezte ki a közreműködőknek, ott volt továbbá a czinkotai és gödöllői úri társaság sok tagja és számos más hasonló vendég a környékből. Egyáltalán vallás és minden egyéb különbség nélkül vett részt dicséretes érdeklődéssel közönségünk a szép estélyeken. Három kiválóan hasznos polgártársunk nyújtott még értékes segítséget a színpad berendezésének munkálataiban. A nélkülözhetetlen Beroll Mátyás, ki a színpadi díszítés munkáit vezette kitűnő szakértelemmel. Molnár, a Phöbus-lársaság helybeli vezetője, pompás villamos berendezéseket készített és Znamenák Mihály, ki sikerült diszletrészeket készített és a függönyt is felszerelte. Az első este vidám tánczmulatság követte az előadást s a mulatozásnak csak késő reggel lett vége. A rendezőség vasárnapra is szerződtetett czigányt, de bizony a fáradt közönség nem sok hasznát vette, hajnal előtt kidőlt. A bevétel, mint mondottuk, meghaladta az 1000 koronát, örömére a hű és önfeláldozó pénztárosnak, Holló Ágostonnak. A részletes elszámolást jövő számunkban közöljük, hozzá véve a még addig beérkező újabb adományokat is. HÍREK Annatelepi búcsú. Az annatelepi búcsú közönsége nem rettent meg az esős időtől, hanem híven és teljes számban elzarándokolt a lombsátor elé, hol lelkészünk, Csizmadia Gyula, a búcsú napján délután ünnepélyes litániát mondott és szent Anna tiszteletéről beszédet tartott. A hívek emelkedett lélekkel vettek részt a szép szertartásban, mely után a vidámság vette át uralmát a szép telepen s állott a bál Szent Anna napján kivilágos- kivirradtig. Gregor Lajos Rákosszentmihályon. Gregor Lajos szegvári hitoktató, volt rákosszentmihályi lelkészünk néhány nap óta kedves vendége községünknek, hol nyári szünetidejének egy részét régi barátai és tisztelői körében tölti el. Az egész éven át annyira elfoglalt lelkészünk, Csizmadia Gyula ez alkalommal élve, fürdőre ment s helyette az egyházi teendőket Gregor Lajos látja el. Az izr. hitközség mulatsága. A Rákosszentmihályi Izr. Hitközség 1913. augusztus hó i6 án az „Otthon“ kávéház nyári helyiségében a helybeli izraelita imaház berendezésének javára, a szalonzenekar szives közreműködésével, nagy műkedvelői előadással egybekötött tánczmulatságot rendez. Kezdete este V29 órakor Részletes műsor a helyszínen. Személyjegy 1.60, családjegy 3 személyre 4 korona. Felülfizetéseket a Rákos Vidéke utján köszönettel nyugtáznak. Külön meghívókat nem küldenek. A mulatságra változatos szórakoztató műsort készítenek elő. A helybeli társaság egyértelmüleg elhatározta, hogy a mulatság ügyét felkarolja. A magunk részéről örömmel látjuk,«hogy kezdeményezésünk mind általánosabban követésre talál, amennyiben erre a mulatságra sem küldenek szét meghívókat, hanem arról szinlapszerü-hirdetményeken értesítik a közönséget. A kulturális- és vallásos czélu estélyeket a nyilvánosság számára rendezik és fel kell karolni mindenkinek valláskülönbség nélkül, kölcsönösen. A meghívó ilyenkor csak felesleges költséget és munkát jelentene.
