Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-29 / 26. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 26. szám. vasúti mérnök, Kintner Károly, zenetanár, Móczár Béla, hazai takarékpénztári főtisztviselő, Móczár Gyula, fogorvos, Nemes Ferencz a Népszínház titkára, Phozer Ferencz, kövező mester, Pozs- gay Tivadar, fővárosi tisztviselő, Szécskay István, fővárosi tanár, Szemlér Lőrincz, kövező mester, Terstyánszky Kálmán, gyógyszerész, Vajdafy Béla, fővárosi tanár. Ezek voltak a kőmivesek. Ezek alapoztak. De mit ért volna minden fára­dozásuk, munkájuk, ha a megye akkori vezetői, mint Szapáry István főispán, Föld vary Mihály alispán, s mind azok a közigazgatási hatóságok, amelyek s akik a telep fejlődését és megteremtését a legmeszebb menő jóindulatukkal nem támogatták volna, akik mintegy belátva a jövőbe gyengéd és mindég szerető intézkedéseikkel Mátyásföldet nemcsak Pestmegye, de az egész ország első s példaszerűen megalkotott nyaraló-, üdülőhelyévé fejlesztették. Ezt a hatósági jóakaratot azonban s különösen az által szerezhették meg a mátyás­földiek, hogy néhai Beniczky Gábor és neje a vértanú Batthyány Lajos leánya, Ilona grófnő, annyira szivükön viselték Mátyásföld érdekeit, hogy nemcsak mellette álltak befolyásukkal a magas kormánynál, hanem úri bőkezűséggel olyan tereket, utakat bocsátottak rendelkezésükre, amely önkéntes adományaikkal elérték, hogy majd­nem joggal az mondható, hogy a földtekén még egy ilyen üdülő- és nyaraló-hely úgy megalkotva mint ez van, nem található. Nyolcz-tiz öles utczák, 45 hold park és erdő, a parczellázásoknál, ma már csak a mesék orszá­gában fordulhatnak elő. Hogy ez a maga nemé­ben páratlan telep 25 éves jubileumát ülheti, újból csak Beniczkyné, Batthyány Ilona grófnő­nek köszönhető. Ö volt az, aki minden alkalmat megragadott, hogy az ö védnöksége, felügyelete alatt rendezett mulatságok révén, Mátyásföld mind kedveltebbé és ismertebbé tétessék. Ezek az ö veze­tésével rendezett mulatságok ismertettékmeg, any- nyira amennyire, Mátyásföldet. Mindennek ellenére Mátyásföld nem érte volna el azt a magas nivót, azt a páratlan berendezkedést, amelyet ma isko­lájával, templomával, fürdőjével, vízvezetékével és villamosvilágitásával bemutatni képes, ha egy olyan | áldozatkész ember nem találkozott volna közöt- ! tűk, aki mindezt önzetlenül, tisztán Mátyásföld iránti szeretetből meg nem teremti. A grófnő segitö társai, mint Szécskay, Vajdafy, Fehérváry, Pozsgay bizony csak idealisták voltak, akik kon­perczel József dr. fogorvos Rákosi-ut 64. szám, Bizalom-utcza sarkán. Rendel: délelőtt 8— 10-ig és délután 6 órától. Budapesti lakás: VIII. kér., Rákóczi-ui 53. czertek, tánczmulatságok utján óhajtották volna a mátyásföldi iskolát, templomot stb. megépiteni. Erre a czélra gyűjtöttek is, tánczoltak is, kon- czerteztek is, de sajnos, czélt mégsem értek volna el soha, ha meg nem környékezik Mátyásföld második megalapítóját, Paulheim Józsefet. Már a 9ü-es évek elején ugyanis az egye­sületet megillető többlet pénzek nem voltak arány­ban a mindinkább növekvő szükségletekkel. Paul heim József hozta azután a valódi lüktető és teremő erőt, a mindent megmozgató pénz ő felségét. Az ő szivóssága, kitartása, legyőzhetetlen energiája, amely tulajdonságok mindenkor a leg­messzebbmenő áldozatkészségben nyilvánultak, a legvadabb ellenkezésekkel szemben is, mindent legyűrve, Mátyásföldet az ország és Pestvármegye első üdülőhelyévé tették. Nem ok nélkül jubilálunk tehát, s nem ok n Ükül szólitjuk fel Pestvármegyét, Budapest székes- főváros hatóságát, hogy együtt jubiláljanak Mátyás­földdel, mert hiszen Mátyásföld nemcsak Pest­megye koronázatlan királynője, hanem egyúttal Budapest környékének gyöngye is. Pestvármegye e dédelgetett gyermeke még nincs is felfedezve; Budapest 1 millió lakosának talán 20.000 embere sem ismeri. Szerény ibolya­ként elrejtve szépült, hogy mint a család (Pest­vármegye) egyetlen dédelgetett leánya, szűzies érintetlenségében, teljes pompázó szépségében adhassa át magát vőlegényének (Budapestnek), a nagy nyilvánosságnak. A 25 éves korhatárt el­érve, szűzi fátyolát fellebbentve, igy szól vőlegé­nyéhez (Budapesthez): „íme itt vagyok. Tied vagyok illatos, gazdag szépségemmel. Ilyennek nevelt a példás szülői kéz (Pestmegye). Neked adom magamat, hogy gyönyörködhess bennem. 25 évvel ezelőtt belőled keltem életre s most 25 év után virulón, frissen, üdén várlak, hogy fel­fedezz, hogy átölelj, hogy reám találj, hogy meg­szeress. Várlak!“ Midőn Mátyásföld történelmét s megalapítói­nak munkásságát, érdemeit e rövid vázlatban némileg visszatükröztetni igyekeztem, egyúttal az a czél is vezérelt, hogy a nagyközönség érdek­lődését felkeltve, előmozdítsam, hogy minél töme­gesebben keressék meg bájos telepünket. Épen ezért, midőn 25 éves jubileumunk alkalmából az illetékes állami, megyei, székes- fővárosi, közlekedésügyi vezéregyének és a sajtó orgánumai Péter és Pál napján, junius hó 29-én szives megjelenésükkel ennek fényét emelni igye­keznek, egyúttal meggyőződést fognak szerezni arról, Budapest székesfőváros lakossága e helyen a maga nemében nemcsak páratlan üdülőhelyre, hanem valóságos gyermekoázisra talál, amely helyet nemcsak maga, de különösen gyermekei iránti szeretetből is kultiválnia kell, sőt meg kell ked­velnie, meg kell szeretnie. Pozsgay Tivadar. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom