Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-01 / 22. szám
XIII évfolyam. Rákosszentmihály, 1913. vasárnap, junius 1. 22. szám. RÁKOS VIDÉKE 'TflRSnDflL/M'és KÖZGAZDASÁG» HETILAP RÁKOSSZÉNTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA* I» MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDÖHÖ8ÜR"EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONVSÁOI EGYESQLETj RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSd'fAKXRÉK» ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP. A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IRSferÁRSULAT, AZ ANNA'TELEP EGYESÜLET, A POLQÁRl DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LÁPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre.....................8 koFél évre ..........................4 . Ne gyed évre.....................2 „ EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Parochiát épitünk. , A Rákos Vidéke múlt heti számában egy kis hir jelent meg, mely méltó érdeklődést keltett Rákosszentmihály egész lakosságában. Arról szólt a híradás, hogy izraelita polgártársaink kántorlakást építenek és a munkálatok vállalatba adására május 31-iki lejárattal pályázatot hir- í dettek. Jól tudjuk, hogy ezt a lépést nyomon kö- j veti közelebbről a többi, a nagyobbik rész és a j helybeli izr. hitközség nemsokára megépíti tem- | plomát is. Teljes elismerés és dicséret illeti meg ' e szép eredményért a hitközség vezetőségét és j tagjait egyaránt. Még sokkal fokozza ez elisme- | rés érlékét az a körülmény, hogy az izraelita vallásu lakosság számaránya nálunk igen kicsiny és a hitközség tagjai sorában nem sok a gazdag ember. Valláserkölcsi szempontból kimondhatatlanul i fontos, hogy a hitközségek gyarapodjanak s mun- | káikhoz mentői nagyobb erőre tegyenek szert. Tehát vallás- és felekezeti különbség nélkül ör- i vendeni kell mindenkinek, ha egy hitközség gyarapodik és fejlődik. | Az irigységnek minden legkisebb árnyalata j nélkül mutatunk tehát reá, hogy az öt—tiz szá- j zaléknyi izraelita lakosság kántorháza ime már épülni kezd, a nyolczvan százaléknyi katholikus lakosság pedig tiz év alatt nem tudott parochiát emeltetni, holott a parochia telke tiz éve parlagon hever. Nem szemrehányás ez ; hiszen jól tudjuk, 1 hogy közönségünk minden lehető áldozatot meg- i hozott templomunkért és hitközségünkért. Csak ébresztő szózat, hogy a legutóbbi fellelkesedés a plébánia ügyéért ne legyen szalmaláng s ne fulladjon el ismét a tehetetlen közömbösség hamujában. Hiszen idestova egy éve már, hogy a hitközségi képviselet azt a nevezetes gyűlését tartotta, mely most már feltartóz hatatlan erélyLapnnk mai sz lyel neki gyürkőzött a legfontosabb és halaszthatatlannak ismert hitközségi munkáknak; majd egy éve már, hogy a püspöki udvarban tisztelegtünk és a legszebb biztatást «kaptuk s azóta csak az akadémikus jellegű alapszabályokat készítettük el csupán. A parochia építésre pedig csak sóhajtozva gondolunk, de nem teszünk benne semmit. A rossz viszonyokkal pedig nem lehet ebben a kérdésben takarózni, mert azok csak legfeljebb nehézségeket okozhatnak, de meg nem hiúsítják törekvéseinket; ami pedig a mindeddig el nem végzett előkészítő munkálatokat illeti, azokra még hatással sincsenek. Ezek a gondolatok megszülettek e napokban a hitközségi képviselet több tevékeny tagjában és vezéreiben, különösen Farkas Géza alelnökben is. És most már bízvást állithaijuk, hogy a tavasz- szal rakni fogják a téglákat a parochiánk épületéhez 1 Az őszre lakásnélkül maradó papunk nem lesz tovább földönfutó és egyúttal meglesz a legfőbb alapja az önálló plébánia berendezésének. A hitközségi képviselet kiküldött bizottsága a legközelebbi napokban ülést tart, amelyen a további részletes tennivalókban megállapodik. Első ezek között, hogy a telek felhasználására vonatkozólag végleges megállapodás történjék. Azután megállapítják az épület arányait és kutatják a költségek fedezetét. Ez a legfogasabb kérdés, az bizonyos. De némi pénzünk már van. Ezt az összeget ez évben még két-három nagyszabású estély jövedelmével lényegesen gyarapítani fogják. Püspökünknél megújítjuk kérelmünket, hogy a templom kézi pénztárából engedjen át a paro- chiára bizonyos összeget. Kérésünk bizonyára nem lesz hiábavaló. Mindezeken kívül egy nagyszerű ajánlatot kap még a hitközség. A jótékonyczélokkal szem ben mindig áldozatrakész Lippe Ödön Sándor gyógyszerész, a hitközségi képviselet tagja 2000 Ima 16 oldal.
