Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-02 / 9. szám
4. oldal. KAKOh VlDEKt 9. szám. lehetőségével számol, vagyis e kibővítés keresztülvihe- tősége szempontjából az állomás mellett tervezett 24 öl széles útnak, a Tenyész- és Haszonállatvásár telepmenti oldalára, egy alternativ vonalat is letárgyaltatott. Mikor aztán ezt a szabályozási kérdést az utólag tervezett kibővítés lehetőségére való tekintettel végre az összes tényezők letárgyalták s ahhoz a közgyűlés is hozzájárult s az Orsz. Tenyész és Haszonállat-vásártelep építése végre megkezdhető lett volna, a telep határvonalainak kitűzése kérdésével kapcsolatban, kérdést in téztünk a MÁV megbízottjaihoz azirányban, hogy a két terv közül, vagyis a közigazgatási bejáráson megállapított és a miniszter által jóváhagyott terv közül melyik szerint óhajtják most már a telephez szolgáló vasúti berendezést kiépíteni ? — azt a választ kaptuk, hogy bizony a kiépítésre nézve egyik terv sem felel meg, mert a jövőre való tekintettel a Kőbánya felső pályaudvarnak az utóbb készült terven felvett 6 méteres kibővítésen kívül még legalább további 4 75 méteres kibővítése válik szükségessé s ezt a kívánságát a vasút a fővárosi közmunkák tanácsához intézett átiratával hivatalosan is közölte. A főváros hatóságai pedig kénytelenek ezt a kívánságot újból teljesíteni mert hiszen ők voltak azok, akik első pillanattól fogva e kérdésben ,a MÁV ot a kellő előrelátásra s a jövőre vonatkozó programmjuknak figyelembevételére intették. Természetesen ezek után épen ezek a hatóságok sem az előrelátás sem pedig a jövő programmal szemben valami nagy bizalommal nem viseltethetnek. Sajnos azonban, h>gy e programmnélküli, kapkodó rendszer ódiumát a végen mégis a főváros hatóságai viselik, mert e folytonos szabályozási módosítással magánérdekünkben súlyosan megsértett érdekeltek — jelen esetben az Orsz. Tenyész- és Haszonállat vásár-telep — az előálló késedelmekért a főváros hatóságait teszik felelőssé. Ezzel az utóbbi vasúti üggyel egyidőben indult meg — mint már említettük — a Rákos-állomás kibővítésének kérdésében is a táigyalás. Az egész Felső rákosi rétek cirka 900 hold területének egyetlen útja a Keresztúri-ut, mely széles vonalban közel egyenesen halad a vasúti terület mentén egész a halárig. Ennek az e vidékre nézve ezidőszerint egyetlen, de a jövőben is elsőrangú forgalmi útnak a megmentése érdekében foglaltunk állást az 1912. évi május 3 án tartott közigazgatási bejárással megindult tárgyalásokon, szemben a MÁV. azon kívánságával, hogy a rákosi állomás kibővítése érdekében ezt a főútvonalunkat három darabban megtörje s ezzel a Keresztúri ut összefüggését megszüntesse, illetve azt forgalmi szempontból egy alárendelt útvonallá sülyessze. Ezzel szemben a fővárosi közmunkák tanácsával Rákosszentmihályi Sport Club Sporttelepe Csömöri-ut és János-u. sarok Illa, vasárnap, márczius 2-án délután 3 órakor bajnoki mérkőzés RSC-ÜTSE Rákosszentmihályi SC Újpesti törekvés 3E I. csapatai között. Előzőleg 7*2 órakor a II. csapatok mérkőznek a szövetségi dijért. egyetértőleg azt javasoltuk, hogy ezen útvonal jelenlegi összefüggésének fenntartásával az állomás kibővítése mérvének megfelelően északra eltolassék; a vasúttól pedig azt kértük, hogy az ut jelenlegi vezetésében fekvő forgalmi előnyök megtartása érdekében az eltolt ut és vasút közé eső vékony területsávból ne csak annak a hossznak megfelelő területrészt szerezze meg, amely hossznak megfelelően a kibővítést jelenleg tervezi, hanem az egész állomás mentén, hogy így ne legyünk kénytelenek az állomás egy szakaszának az ut iiányaba való kitolásával a közel egyenes irányú összefüggő utunkat kétszer megtörni. Nézetünk szerint ezt a MÁV. annál is inkább megteheti, mert az állomásnak egész hosszban való kiszélesítésére a jövőben úgy is szüksége lesz. A fentieknek megfelelően a Keresztúri ut északi irányban való eltolására nézve megszerkesztettük és le is tárgyaltuk a szabályozás-módosítási tervünket. Erre vonatkozólag azután a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1912. augusztus 14-én kelt 24132/1912—III. sz. leiratában (mely G—111.833/912 — III. tan. számot nyert) tudomásvétel végett arról értesíti a székesfőváros közönségét, hogy: „a székesfőváros képviselőinek azon igényét, miszerint a Keresztúri ut a bejárás alkalmával megállapított módon szabályoztassék, érvényesíthetőnek nem találta, mert tekintve, hogy a kérdéses útnak az eredeti tervek szerinti szabályozása a közúti közlekedés igényeit teljesen kielégíti, a szabályozásnak a fővárosi képviselők által óhajtott és főkép kényelmi és szépészeti szempontból szolgáló végrehajtása, az ezzel járó tetemes kiadásokat semmikép sem indokolhatja.“ Vagyis a miniszter szerint a MÁV. a főváros — forgalmi szempontból — bármely legfontosabb útvonalát e jellegtől egy egyszerű állomáskibővitéssel megfoszthatja, mert ez utak vezetésében tekvő forgalmi előnyökért, amelyek szerinte csupán kényelmi szempontok, még kevésbbé pedig szépészeti szempontokért sem volna indokolt, hogy a vasút áldozatokat hozzon. Ezzel azután a vasút részéről a főváros közúti forgalmi hálózatában előidézett minden változtatás költségét a fővárosra hárítja, amelynek hatóságaira nézve még sem lehet közömbös, hogy ezek a kényelmi szempontok hogyan nyernek kielégítést. (Folyt, köv.) Mátyásföldi GnnnnhB parkvendéglö és szálloda Bármely időben hideg és meleg ételek kaphatók. Balaton melléki borok. Társasvacsorák, ünnepélyes alkalmakra és összejövetelekre külön termek. .*• Teríték % koronától följebb. ••• Magyar és francia pezsgők. Kül- és belföldi likőrök. fi nyári szezonban állandóan czigányzcne. Hrahál Gyula a mátyásföldi parkvendéglő és szálloda bérlője.
