Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-05 / 18. szám
XII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1912. vasárnap, május 5. 18. szám. RÁKOS VIDÉKE tftftSADflUM'és KŐZGAZbflSflGI HETILAP RflKOSSZÉMTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA* A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, a BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET) RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETÉ, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTARSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLOÁRl DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre . . ... 8 kor Fél évre ......................4 „ Ne gyed évre.................2 EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Utczarendezés. A nagy alkotások idejét éljük Rákosszent- mihályon. Hétről-hétre egy-egy nagy terv, nagy alkotás köti le a maga számára a közfigyelmet úgy, hogy alig marad időnk, hogy apróbb ügyekkel is foglalkozzunk. A gyászos pénzügyi viszonyok azonban — sajnos — most kissé rá fognak kényszeríteni, hogy a tervezgetésben egy kis szünetet tartsunk s igy most, egy mélyebb lélek- zetvétél közben zavartalanul rávetödhetik tekintetünk egy csomó apró kötelességre, a melyet a nagy munka zajában kissé elfeledtünk. Holott a kis dolog sokszor éppen olyan fontos közérdeket rejt magában, mint a nagy ügyek tömege. Egyik rákosszentmihályi lakostársunk vendéget várt Budapestről. Nem valami gyámoltalan ember volt az eljövendő vendég, hanem katonatiszt, tehát a következendőket nem lehet azzal mentegetni, hogy a póruljárt fél ügyetlensége okozta volna a kudarczot. Tehát röviden: a szentmihályi család a Farkas Ignácz-utczát jelölte meg lakásául. A tiszt ismerte a Biróné vendéglőt tehát odáig baj nélkül eljutott. Itt megkérdezte, hogy hol van a Farkas Ignác-utcza? Megmondották, hogy a Rákosi-uton haladjon felfelé, ott találja, mint keresztutczát. El is indult, de a Rákosi-ut baloldalán haladt. Olvasta hűségesen az utcza táblákat: Batthyány utcza, Rákosi-utcza, Regele János utcza és igy tovább fel, egészen a János- utczáig. Nincs. Nem lehet, gondolta, bizonyára elvétette a dolgot. Elindult tehát visszafelé. Mária, Sándor, Remény, Bizalom és a többi, végre is — elérkezett vissza a Biróné vendéglőbe. Vagy egy jó félóra múlva. Itt azután szemrehányást tett, hogy rossz útbaigazítást kapott. Csak nagynehezen derült ki a dolog nyitja,?hogy tudniilik nálunk a Batthyány - utcza végig Batthyány-utcza, a Mária is, a Sándor is, de a Rákóczi-utcza a Rákosi-útnak csak egyik oldalán Rákóczi, a másikon Farkas Ignácz! Vagyis a Farkas Ignácz-utcza a Rákócziban folytatódik és viszont, aki pedig idegen létére csak a Rákosi-ut egyik oldalán halad, az sohse érhet czéljához. Elismerjük szegény megboldogult Farkas Ignácz érdemeit teljes mértékben. Legyen is ut- czája községünkben örökké. Emlékét őrizzük meg. Kiváló ember volt. Tetterős, buzgó és tiszta, nemes lélek, jótevő szívvel párosulva. És legyen utczája Rákóczinak is, de azt a képtelenséget, hogy egy utczának két neve legyen — szüntessük meg tüstént. Hasonló állapot van községünknek több más helyén is, nemcsak az elmondott eset az egyedüli. A Rákosi-ut folytatása nemrég még Miklós- utcza volt. Ezt az anomáliát azonban már kiküszöbölték. De a Szent Korona-utcza folytatása ma is Jenö-utcza, holott ennek a világon semmi értelme sincs, csak onnan ered, hogy valamikor az Almásy Pál telep dolgait külön dirigálták. Úgy kellene, hogy a községi elöljáróság vállalná el, vagy pedig a képviselőtestület küldene ki bizottságot, hogy vizsgálja át az összes utczanevet és készítsen javaslatot az észlelt rendellenességekről, valamint a még névtelen utczákra vonatkozólag is. Ez utóbbinak csoportjából ezúttal csak a Schmidlecbner-Klimkó telken (a Rákosi-uton, a gyógyszertárral szemben) épülő házcsoportokra utalunk, melyek között több uj utcza létesül. Ezeknek is mielőbb kell nevet adni. Az egyiket szeretnénk, ha Schmidlechner György utczának neveznék el. Méltányos lenne ez a kegyeletes cselekedet módfelett. Ma már kevesen tudják, de az öregek még híven emlékeznek reá, hogy Schmidlechner György első elnöke volt a puszta- szentmihályi közbirtokosságnak, ki úgy ebben a minőségében, mint egyébként is igen sokat tett ezért a helyért és a mai község alapját vetette meg munkásságával. Nagyon jó szivü, nemes gondolkozásu, talpig derék, jótékony férfiú volt, Lapunk mai száma 18 oldal.
