Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-17 / 46. szám
46. szám. RÁKOS VIDÉKE 5. oldal Községi választások a fővárosban. A székesfővárosban november 2 l én és 22-én lesznek a községi választások, melyekben Rákosfalva is derekasan kiveszi a maga részét, a rákosfalvi községi választók vezérének, Veress Alajos kir. tanácsosnak vezérlete alatt. Rákosfalva igen szerencsés megállapodásra jutott a választás ügyében. Megállapodott ugyanis abban, hogy az egyik megüresedett városatyai széket Waszilievils János dr. alpolgármesternek ajánlja fel, ki a jelöltséget elfogadván, előreláthatólag egyhangúlag kapja meg a rákosfalviak városi mandátumát. A második helyre nézve azonban nem sikerült a pártoknak megegyezni s igy két jelölt mérkőzik majd a választáson: Bognár Gyula erzsébetvárosi káplán, Rákosfalva volt kiváló lelkipásztora és Friedländer Manó dr., az ismert orvos. A küzdelem igen hevesnek Ígérkezik, bár a Bognár Gyula pártja, értesülésünk szerint, lényeges fölényben van. Zárjak be az iskolákat! A leghatározottabban kérjük a hatóságot, hogy a rákosszentmihályi iskolákat zárassa be. A kanyaró egyre terjed, már volt három vörheny eset is, amely tudvalevőleg veszedelmesebb a difteritisznél is. Hetek óta tart az állapot, hogy az alsóbb elemi osztályokban száz gyermek közül minden órán legalább harmincz hiányzik. Elismerjük, hogy védekeznek már két hete nagy erőfeszítéssel hatóság, tanító- testület, doktor és mindenki; dolgoznak nagy jóakarattal. de ez mind nem elegendő. Zárják be néháuy hétre az iskolákat. Ez többet ér minden közigazgatásnál és tudományos elméletnél. Zárják be rögtön, mert ezt a lakosság nyugalma és a gyermekek biztossága egyaránt megköveteli. Mire e sorok megjelennek, valószínűleg már meg is történt ez. De ha nem történt, hát történjék tüstént! Mulatság Rákosfalván. A szó szoros értelmében fényesen sikerült kabaré-estélyt rendezett múlt szombaton a Budapesti Rákosi Polgári Kör a Zöldike vendéglő helyiségeiben. A kör, mely Veress Alajos kir. tanácsos elnöklete alatt módfelett fellendült, duzzadó életerőről és roppant kedveltségről tett ez estélylyel tanúbizonyságot. Az igen tágas helyiség zsúfolásig megtelt díszes közönséggel, a hangulat általában nagyon kellemes és vidám volt, a kabaré műsora pedig a mifelénk általában megszokott színvonalat is messze túlszárnyalta. Elmésen összeállított, gazdag, mulattató és művészi programm volt ez, melynek minden egyes száma egymást tulliczitáló sikert aratott. Vége hossza nem szakadt a közönség tetszésnyilvánításainak s mindenki elragadtatással fejezte ki elismerését és köszönetét Veress Alajos elnöknek, nemkülönben pedig kiválóan buzgó rendező karának A műsor a következő volt: 1. Nyitány, zongorán előadta Székely Ferencz ur. 2. Kupiék, előadta Sándor Antal ur. 3. Magyar ábránd, hegedűn előadta Resch Ferencz ur. 4. Kabaré dalok, énekelte Meiszner Manczika k. a. 5. Papp Zoltán dalaiból, a) Iszogatok, dalolgatok . . . b) Megláttam a meny országot . . . c) Ne írj hozzám . . . d) Szemben velem . .. énekelte Kuncz Jenő ur. 6. a) Cherubini üdvözlet . . . b) Huber Károly Nem nézek én . . . Férfikarok, előadta a bpesti „Lyra“ dalkör. 7. A 8. pont. Vígjáték egy felvonásban. Irta Murger. Személyek: Dubreuil volt tengerészkapitány Péczeli E. László ur. Santenis Juha unokahuga M. Gáli Janka urhölgy. Gerard Raoul Kuncz Zoltán ur. Róza szobaleány Sándor Antalné urhölgy. 8. Hoppe Rezső Fráter nóták. Férfi kar, előadta a bpesti „Lyra“ dalkör. 9. Részletek Norma operából, zongorán előadták Sándor Antalné, Kirchknopf Ernőné urh. 10. Merre van az édes néni? Kupié, előadta Péczeli E. László ur. 11. a) Éneklő automaták, bemutatta Kuncz Jenő ur. b) Zsámbéki filharmonikusok, előadta a bpesti „Lyra“ dalkör. 12. a) Medvetáncz. b) Dióspatkó. Kupiék, előadta Kuncz Zoltán ur. Ismételjük, hogy egyenlő dicséret jár valamennyi közreműködőnek, de mégis ki kell emelni a budapesti Lyra dalkört, mely egyenesen szenzácziós eredményt produkált. Ezekkel a mutatványaival külföldi hangverseny körútra indulhatna. A mulatság tekintélyes jövedelmét az éhező iskolásgyermekek ebédjének és napközi otthonának költségeire fordítják. A rendező-bizottság részletes elszámolását jövő számunkban közöljük. Közegészségügyi bizottság. Az 1908 évben hozott törvény értelmében a községekben közegészségügyi bizottságnak kell alakulni, amely hivatott arra, hogy a közegészségügy keretébe tartozó mindenfele ügyben eljárjon, illetve a képviselőtestületnek előterjesztéseket tegyen. Rákosszentmihály közegészségügyi bizottsága november 13 án alakult meg Decsy József főszolgabíró elnöklete alatt, ki az alakuló ülés vezetésére személyesen szállott ki községünkbe. A bizottság tagjai hivatalból: Krenedits Sándor főjegyző, dr. Herczegh József Iván orvos, Lippe Ödön gyógyszerész, Pillér György körállatorvos, Csizmadia Gyula r. k. lelkész, Benke István ref. lelkész, Wayand Károly igazgató; a képviselőtestület megbízásából pedig: Kiss Ferencz, Freisz Károly, Weisz Ignácz és Schuszter Károly. Megalakulás után a bizottság elnökévé, Lippe Ödön indítványára, Krenedits Sándor főjegyzőt választották meg egyhangú lelkesedéssel. A főszolgabíró üdvözölte a bizottságot, majd a napirend tárgyalása következett, melynek első pontja volt Kuzmányi Gyula és Paczek Jenő gyógyszerészek kérvénye a Il-ik gyógyszertár felállítása tárgyában. Az elnök és dr. Herczegh József Iván hozzászólása után a bizottság a kérelmet egyhangúlag elutasitandó- nak véleményezi s a második gyógyszertár felállítását nemcsak szükségtelennek, de a közegészségügyre — az áldatlan konkurrenczia felébresztésével — ártalmasnak is tartja. A második gyógyszertárt a lakosság számaránya sem teszi szükségessé. A mi közönségünk 60—80 százaléka a fővárosban foglalatoskodik és különböző egyesületek és pénztárak tagja, tehát szükségletét a fővárosban fedezi. A második gyógyszertár felállításával igy mindkettő életképtelen lenne. A gyógyszerek árát belügyminiszteri rendelet szabályozza, a konkurrenczia tehát itt az árakat nem mérsékelhetné, csak azt idézné elő, hogy a versengő gyógyszertárak silányabb anyaggal szolgálnák ki a közönséget, ami a közegészségügy szempontjából egyáltalán nem lenne kívánatos. Herczegh József Iván dr. községi orvos említi fel ezután, hogy a helybeli orvosok megélhetése, de az orvosi etika szempontjából is visszás állapot, hogy más törvényhatóság területén lakó orvosok községünkben fiókrendelőt tartanak. Az ellen, hogy meghívásra gyógyítson bárki, észrevétel nem tehető, de hivatalos rendelő-órát nem kellene tartani más törvényhatóság területén lakó orvosnak. Ez a közegészségügyi törvény, az 1878 : XIV. t.-cz., 45—46 és 80. § a értelmében is lehetetlen. A törvény azt mondja, hogy gyakorlatot minden okleveles orvos ott folytathat, ahol diplomáját kihirdették és ahol letelepedett. Jóllehet az itt rendelő orvosok oklevelét a vármegyében kihirdették, a vármegyei törvényhatóság területén azonban le nem telepedtek. De káros ez a közegészségügy szempontjából is, mert a vendégorvosok egyike pénztári orvos, ki itt az Ehmann-telepi, tehát czinkotai betegeknek is rendel. Az Ehmann telepen kiütött a kanyaró, nyilvánvaló, hogy onnan került ezúttal Rákosszentmihályra. A bizottság a kérdés alapos megvitatása után egyhangúlag kimondotta, hogy nem tartja helyesnek, hogy a fiókrendelők községünkben fenmaradjanak. A betegsegitő pénztárt pedig figyelmeztetni óhajtják, hogy a helybeli négy orvos közül válasszon doktort rákosszentmihályi betegei számára. Ilyen értelmű előterjesztést tesznek a képviselőtestületnek.
