Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-27 / 43. szám
48. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 8. oldal. fiz abszolút vasárnapi munkaszünet. E lap 32. számában (aug. 11.) „Az eltörölt ünnepnapok* czime alatti vezérczikkében az iró a végén oda konkludál, hogy az ünnepnapok „megkevesbitésére* j csak egyetlen egy felelet lehet: a teljes és tökéletes, j az abszolút vasárnapi és ünnepnapi munkaszünet. Ami 1 az utolsó napszámosnak is megvan és a leg- j szigorúbb törvényes védelem alatt áll, de amit nem tudott kivívni magának eddig ennek az országnak leg- magyarabb eleme: a közhivatalok mostoha kenyerén tengődő népe. Tökéletes szünetet kérünk! Nos, a jelzett czikkben kifejezett kívánság egy nagy lépéssel jutott előre, ami nagy valószínűséggel dűlőre viszi a dolgot. Ugyanis dr. Lipcsey Péter, kir. közjegyző mint az egri református egyház főgondnoka, az Alsóborsodi Egyházmegyének Borsodgeszten szept havában tartott közgyűlésén egy olyan határozati javaslatot fogadtatott el, mely hivatva van arra, hogy az ország va’emennyi számottevő tényezője magáévá tegye, s a kivitelre a legfelsőbb tényezőket: a kormányt és az országgyűlést rövid időn belül törvényes intézkedésre ösztönözze. Erről győződik meg az olvasó, vagy legalább is ezt a reményt táplálhatja, ha a t. Szerk. úr közreadja az ezen lontos tárgy körül hitelesen tudomásomra jutott következő adatokat a dolog lényege és idáig kifejlődött állása szerint. Kezdjük meg mi is a határozati javaslat vázlatos bevezetésével: Évről-évre mind szomorúbban tapasztalható, hogy a szellemi munkások s ezek közt különösen a városi, községi és állami tisztviselők és alkalmazottak úgy vasárnap, mint ünnepnapokon a munkaszünetről szó ó törvény egyoldalúsága következtében — mivel ez csak az ipari munkáról szól — hivatalban tartoznak lenni, s igy a templomot nem látogathatják, holott pedig erre a nevezett szellemi munkásoknak valláserkölcsi szükségletük kielégítése szempontjából múlhatatlanul szükségük van. Emellett az is tudvalevő, hogy éppen a műveltebb és értelmesebb társadalmi osztálynak jópéldaadásával lehetne az általánosan alább szállott egyházias, vallásos érzületet és gyakorlatot uj életre hozni, megeleveníteni és erőssé tenni. Mert hiszen a vallásgyakorlatnak elvi nagy jelentősége abban áll, hogy a vallásos kultuszt a magyar hazának minden lakója mindenkor gyakorolhassa, éppen azokon a napokon, amelyek általános keresztény ünnepnapok. Mindezek alapján a felsőbb egyházi testületek utján oly felterjesztéssel fordult az alsóborsodi egyházmegye a magyar kir. kormányhoz, hogy az gondoskodjék az 1891. évi XIII. t.-cz.-nek egyoldalúsága megszüntetéséről olyan uj törvényczikk alkotása által, amely a szellemi munkások munkaszünetére is kiterjedjen, hogy azoknak is megadassák a mód arra, hogy vallás-erkölcsi szükségleteiket kielégithessék és templombajárásukkal jó és követésreméltó példát adhassanak másoknak is. És addig is, míg ezen uj törvényczikket az országgyűlés megalkothatja: felkéretett a magyar királyi kormány, hogy az összes miniszterek oly rendeletét adjanak ki, mint a vármegyei tisztviselőkre és alkalmazottakra a magyar királyi belügyminiszter kiadott 125.CL0 —1912. szám alatt. Miután pedig az 1891. XIII. t.-cz. 3. § a a kereskedelmi minisztert hatalmazta fel a 3 § a) és b) pontja eseteiben bizonyos iparnak a szünnapokon megengedésére s a miniszter a 28559—1903. sz. rendeletében a korcsmákban bor, sör és pálinka kiszolgálta tásának korlátlan időben való megengedését a 3. § a) pontjára alapítja, mert azt a fogyasztóközönség igényei kívánják, de mivel a törvény csak jogos igényekről intézkedik: világos, hogy ezen rendelettel a miniszter a 3. §-ban reáruházott felhatalmazást túllépte. Felkéretett tehát ugyanazon felterjesztésben, hogy a rendeletnek a törvény intencziójával ellentétes intézkedését akként változtassa meg, hogy a bornak és sörnek szünnapokon való kimérését időbelileg kizárólag a rendelkezési időre (déli 12 órától 2 óráig és este 8 órától 10 igj korlátozza ; a pálinkának munkaszüneti napon való kimérését pedig tiltsa el. Továbbá ugyanezen fölterjesztésben felkéretett a pénzügyminiszter, hogy a dohányárusokra vonatkozó 64727—1906. sz rendeletét odamódositsa, hogy azok csak addig jogosítottak s kötelesek üzletüket nyitvatar- tani, mint más kereskedők. Mindezeket az alsóborsódi egyházmegye memorandumba foglalta s az egyházi felsőbbségekhez való felterjesztésen kívül a nagy czél elérésére akcziót indított s e czélból: 1. A memorandumot az összes országgyűlési képviselőknek és a sajtó orgánumainak megküldi. 2. A memorandumot a képviselőházhoz is felterjeszti s annak benyújtására a valláserkölcsös nevelés leghivatottabb harczosát, gróf Zichy János miniszter és képviselő urat kén fel 3. A mozgalomhoz való csatlakozásra felkéri a kath. klérust, más egyházakat, valamint az állami, törvényhatósági s Magántisztviselők Országos Egyesületét, végre az összes törvényhatóságokat, a memorandumnak elküldése mellett. 4. Mind erről a vasárnapi munkaszünet egyetemes szövetségének svájczi bizottságát is értesíti. Amint látható, fontos ez a határozati javaslat nem újszerűségénél fogva, hanem azon módnál fogva, mely- lyel ezt a sokat hányatott ügyet megmarkolta. S ha minden tényező komolyan akarni fogja az abszolút vasárnapi munkaszünetet, a kormány és a törvényhozás nem tud elzárkózni az egyetemesen megnyilatkozó követelés előtt. Előnye e javaslatnak az eddigiekkel szemben, hogy mig azok a törvény fogyatékosságából származó valláserkölcsi károkra mutattak rá, addig ez a törvény jogi oldalát világítja meg, s annak meg nem engedhető alkalmazását teszi jogos kritika tárgyává. Továbbá, mig a régebbi javaslatok az italmérés teljes vasárnapi megszüntetését sürgették, ezt az arany középutat választva, megadja az államnak, egyháznak, testnek és léleknek azt ami őket egyenként megilleti. S ezzel karöltve, azt hisszük, hogy eme határozati javaslatnak törvényerőre emelkedésével a vasárnapi és ünnepi vásároknak és sokadalmaknak is végórája ' elkövetkezik. Addig is üdvözöljük a derék indítványozó kir. közjegyző főgondnokot és vele együtt a széles alapon bátor kezdeményező egyházmegyét. Ben ke István, ref. lelkész, főgymnabiumi ny. tanár. Tisztességes kőmives házmesterséget keres Rákosszentmihály, Uj-utcza 25. Kovács S. Q7PnlfÍ6 csúnya leányok, májfoltos, kiütéses asszonyok ne használjanak mást, mint Földes-féle MARGIT-CREM-B ÉS SZÜ-PFiUTT A Margit-creme rögtön szüntet szeplőt, májfoltot, bőrkiütéseket, atkát (mitteser) és mindennemű börbajt. A Margit-cremetől az arczbőr üde, rózsás lesz, a rán- czok, redők eltűnnek. A Margit-cremet a világ legszfbb asszonyai, herczegnők, grófnők, bárónők, hires művésznők stb. használják s el vannak ragadtatva annak páratlan bőrkonzerváló és bőrszépitő hatásától, 6 koronás rendeléseket bárhova bérmentve küld gutori földes Kelemen gyógyszertára, finl. (Kapható Lippe Ödön gyógytárában, Rákosszentmihály.)
