Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-13 / 41. szám
41. szám. RÁKOS VIDÉKE 5. oldal. HÍREK Az eltörölt ünnepek sorsa. X. Pius pápának „Sup- remi Disciplinae“ kezdetű motu propriója, mely intézkedésével egynémely ünnepet törölt a nyilvános "ünnepek sorából, a magyar sajtó hasábjain is sok találgatásra adott okot és alkalmat. A különféle magyarázatok legtöbbje nem fedte az igazságot. Most azonban módunkban van az eltörölt ünnepek sorsára vonatkozó magyar püspöki kar együttes határozatát teljes egészében nyilvánosságra hozni. Gróf Csáky Károly váczi megyés püspöknek papságához és híveihez intézett körleveléből ugyanis megtudjuk, hogy I. karácsony, hus- vét és pünkösd másnapja, gyertyaszentelő, gyümölcsoltó és kisasszony ünnepe és űrnapja csak annyiban töröltettek a nyilvános ünnepek sorából, hogy a fenti napokon megszűnt a misehallgatás és a szolgai munkáktól való tartózkodás parancsa, vagyis akik az említett ünnepnapokon dolgozni kénytelenek és emiatt misét nem hallgatnak, bűnt nem követnek el. II. De megköveteli a Szentatya, hogy ezek az ünnepek a templomokban továbbra is ugyanolyan ünnepélyességgel és lehetőleg a hívek teljes részvételével tartassanak meg, mint eddig szokásban volt. Vagyis a szentmisék, prédikácziók és egyéb ájtatosságok ezentúl is változatlanul megmaradnak. Ezek sorrendjén csak az egyházi főhatóság engedélyével szabad indokolt esetben változtatni. III. Az Oltáriszentség ünnepe, vagyis az urnapi körmenet a jövőben is Szentháromság vasárnapja után való csütörtökön tartandó. IV. Mária nevenapja ezentúl nem kisasszony napja után következő vasárnapon, hanem állandóan szept. 12-én lesz. Ezekből tehát világos, hogy X. Pius pápa a nevezett ünnepeket voltaképen nem törölte el, csak a misehallgatás kötelezettsége alól mentette fel híveit. Október hatodika. Október hatodlkát méltóképen ülte meg Rákosszentmihály népe. Az ünnneplő közönség a különböző egyesületekben csoportosult. Legtöbben gyűltek a községi kaszinóba, hol valósággal szorongott az ünneplő publikum. Csizmadia Gyula lelkész mondott itt magas szárnyalásu ünnepi beszédet, melyet feszült figyelemmel hallgattak és viharosan megéljeneztek és tapsoltak. Szeretett lelkipásztorunk nagy részletességgel ismertette az aradi vértanuk gyászos halálának előzményeit és megindító módon ecsetelte történelmünk e gyászos mozzanatának jelentőségét. Pálfi János, a községi kaszinó elnöke, ki lelkes szavakkal nyitotta meg az ünnepélyt, meleg hangon mondott köszönetét az egész közönség nevében az ünnepi szónoknak, majd felemelkedett a halgatóság és a szalonzenekar kísérete mellett elénekelte a Szózatot. Ugyancsak zenekar kísérettel eléneklé utóbb Tóbiás Annuska a Ne sírj, ne sirj Kossuth Lajos nótát és ezzel az ünnepély véget ért. A közönség a késő éjjeli órákig együtt maradt és élvezte a Polner•szalonzenekar remek játékát. Nagy részben lejátszották újra az előtte való napi hangversenyük egész műsorát, a hallgatóság zugó tapsvihara közben. Az est folyamán még Szathmári Lajos nyug. plébános mondott talpraesett, sikeres felköszöntőt, melyben a magyar hölgyeket éltette. — A rákosszentmihályi kaszinóban korábban volt az ünnepély, mérsékeltebb számú hallgatóság jelenlétében. Itt is nagy sikere volt Gönczy-Qrótta Gyula szép és lelkes alkalmi beszédének, valamint az ifjú Urbányi sikerült hazafias szavalatának. A szalonzenekar itt is közreműködött és eljátszotta a Hymnuszt és a Szózatot. A hangulat igen lelkes volt a szép ünnepélyen — A rákosszentmihály—czinkotai ipartestiilet, szokás szerint külön rendezett hazafias emlékünnepet, melyet a Solti vendéglő helyiségében tartottak meg. Zsúfolásig megteltek a tágas helyiségek szép közönséggel, mely czigányzene kísérettel, felállva elénekelte a Hymnuszt, majd jcdig nagy lelkesedéssel hallgatta Szabó József maga?an szárnyaló megnyitó beszédét. Az ünnepi szónok itt lapunk szerkesztője, Balázsovich Zoltán volt kinek beszédét lapunk más helyén közöljük. Az alkalmi beszédért Szabó József elnök mondott köszönetét, mely után elénekelték a Szózatot. A közönség itt is sokáig együtt maradt. Szabó elnök a vendégekre, Balázsovidi Zoltán pedig az elnökre és az ipartestületre ürített poharat. — Ünnepély volt még a Skergula vendéglőben is, hol a helybeli függetlenségi és 48 as kör ülte meg október hatodikát, nem nagy számú közönség részvételével, de igen lelkes hangulatban. Az ünnepélyt itt társasvacsora rekesztette be. Kerepes egyházi ünnepe. Nagy ünnepe lesz ma, vasárnap, a kerepest róm. kath. hitközségnek. Ekkor szentelik fel a község szép, uj templomát, melyet a kegyur államkincstár nagy költséggel építtetett. Ugyanakkor bérmálás is lesz Kerepesen, melyet Jung János püspök végez, aki nálunk is szerepelt az idén hasonló módon. A nevezetes napra messze környékből sokan készülnek Kerepesre. ' Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk köz- igazgatási bizottsága f. hó 10-én tartotta rendes havi ülését Ráday gróf főispán elnöklete alatt. A szokásos havi jelentést Agorasztó főjegyző terjesztette elő. A bizottság tudomásul vette Petri Mór kir. tanácsos, tan- felügyelő jelentését a megye tanügyi állapotáról. Dr. Knüscher Károly a múlt havi ülésen nyert utasításhoz képest terjedelmes jelentésben mutatta be az Örkényi iskolára vonatkozó iratokat és ez ügyben tett intézkedéseit. A bizottság Pálóczi Horváth István felszólalása után a jelentést tudomásul vette és egyúttal elhatározta, hogy felír a közoktatásügyi miniszterhez, hogy teljhatalmú biztos küldessék ki, aki gondoskodjék az Örkény község által felvett kölcsön fedezéséről, hogy a községi iskola végre felépüljön. A bizottság tudomásul vette még a pénzügyigazgató jelentését is s több kisebb jelentőségű ügyet intézett el. Elhalasztott jubileum. Megbízható forrásból arról értesülünk, hogy Fazekas Ágoston alispán harminczéves közszolgálatának megünneplését a novemberi vármegyei közgyűlésen fogják csak megtartani. Mátyásföldi parkvendéglö és szálloda Bármely időben hideg és meleg ételek kaphatók. Balaton melléki borok. Társasvacsorák, ünnepélyes alkalmakra és összejövetelekre külön termek. Teritek 2; koronától feljebb. Magyar és francia pezsgők. Kül- és belföldi likőrök. fi nyári szezonban állandóan czigányzene. Hrabál Gyula a mátyásföldi parkvendéglö és szálloda bérlője.
