Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-22 / 38. szám
KAKOS VIDÉKÉ 3. oldal. 38. szám. A hétről. A politika pusztító viharai süvöltve sepertek végig őszre hajló napjainkon. Ezer gonosz ördög szánkázott végig mindeneken, elűzve messze a jókedv nyugalmát. De mégis, nem csekély túlzás lenne, ha azt mernénk állítani, hogy ide. a főváros mélabus határkövein túlra szintén eljutottak volna a szenvedelmek hullámai, bár a családfők, izgalomtól kipirult arczczal hordozták haza az esti lapokat és a boldog családi körben folytatták a heves vitát, melyet a hivatalokban, az irodákban, a kávéházakban a pikkoló mellett kezdettek. A mi közönségünk mindig a mérsékeltebbek közé tartozik és ugyancsak megriad az olyanféle rendkivüliségektől, amilyeneket a főváros szolgáltatott e nevezetes hét folyamán. A képviselőnk, Héder- vdry Lehel dr. hazafias szenvedelme, lelkes bátorsága azonban sok választó keblében dagasztotta meg a jóleső önérzetet. Nem is találunk ma népszerűbb embert errefelé, mint a mi felettébb szimpátikus követünket. Különösen a honleányok ereiben buzog fel izzó melegen a hazafias vér. A hatalmas termetű és csinos atléta képviselőt bálványozzak asszonyaink. Egy nagyon szép asszony kipirulva olvassa az újságból az izgalmas képviselőházi jeleneteket és rácsap a kissé csigavérü, csendes férjére: — Hej, ha nekünk szavazati jogunk lenne, tudom istenem, hogy nem ülne másfajta ember ott az ország házában, csak mind eféle Héderváry! De hiszen meg is jön az uj világ! Már Apponyi Albert gróf is a nők szavazójoga mellett foglalt állást, meglesz hát az is nemsokára! — Elhiszem. Akkor könnyebb lenne az obstrukczió, de hamarább is ki lehetne verni az ellenzéket. Az elnök a folyosóra rendelné Holzert az uj modelekkel s a képviselők egy pillanat alatt kitódulnának az uj őszi divatot megkritizálni. Az alatt pedig odabent megcsinálnának mindent, amit akarnak. — Különben a derék bölcskei kálvinista papnak erre is volt egy mondása. Az öreg ur, jóllehet elfogultan és igaztalanul, de nem sokat adott a hölgyek tudományára. Azt tartotta, hogy asszonynak csak főzőkanál való a kezébe, nem irótoii. — Nem ismertem életemben valamirevaló nőirót. Egy se ér semmit, kivéve egyetlen egyet, ez jól ir. — Ki az? kérdezték kíváncsian. — Lafontainé. * Az iskolaév elején sok jó dolog történik az iskolák ifjú népével. Élesszemü, jóérzékü tanítók gyűjtik is már az adatokat szorgalmasan. Egyelőre csak egy-két kedves epizódot jegyezünk ide belőlük Ízelítőül. A piczike Baka Juliska tesz-vesz a kert sarkában. Arra jön a tisztelendő páter s kérdi nyájasan: — Mit csinálsz Juliska? — Segítek, válaszolja az apróság. — Segitesz? Kinek? — Nem tudom! Két gyerek áll másutt a ház udvarán. A tűzfalhoz lajtorja támaszkodik. Az egyik a tetején trónol, a másik, a kis lány lent a földön játszik. — Mit csinálsz Klárika ? kérdik tőle. — Azt, amit a Pista. — Hát az mit csinál? — Semmit. , Mayer Bözsikével — aranyos, öklömnyi piczike poronty — évődik egy vendég. — Rossz kislány a Bözsike! — Tévedés habbal! vágja rá a piczike hölgy. * Egy negyedik osztályos gyermektől azt kérdezték, hogy hol az Isten? — Azt mondja meg a tanító ur, hogy hol nincs ? ! kérdezte vissza az okos fiú. i * Apró balesetek is lörténgettek a héten. Szent- | mihályi urak kirándultak Gödöllőre, a járásbíróságra, tárgyalásra s vártak hűségesen délig, míg rájuk kerül a sor. Akkor derült ki, hogy elnézték az idézést, mely októberre szól. Az április járásból természetesen vidám mulatság lett. Máskor meg valaki ebédre hívta a barátját s várta hűségesen találkozóra a — sorházban. Annyival is inkább, mert elvesztette a felső kabátját, meg a kutyáját és már két napja kerestette mindenfelé, siker- > telenül. Itt várta a nyomozás eredményét rendületlenül. A meghívott vendég pedig ezalatt odahaza kereste s hogy nem találta, másutt keresett vigasztalást. Egy idő múlva mind a ketten elindultak egymást keresni és találkoztak egy harmadik helyen, hol egy közös barátjuk gyűjtötte őket össze. Itt azután azon disputáltak hárman, hogy ki hívta meg a másikat és ki gyűjtötte össze őket ? — Veled jöttem e hozzá, vagy veled ő hozzá? Mi hozzátok, vagy ti hozzám? Vagy ha ti hozzám, de akkor én kivel jöttem ? A rébuszt vacsora végéig sem tudták megfejteni, sőt teljesen összezavarodtak rajta. Még máig sincs tisztázva az ügy, mert nem bizonyos, hogy ebéd volt e a vacsora, vagy vacsora ez az ebed. Végre is abban állapodtak meg hárman, hogy — reggeli. A kabát nem ment haza még akkor se, de a kutya igen. * A fiatal Tóbiás, a szentmihályi szépítő művész hag\ományos borbély szokás szerint száguldva rohan az- utczán. Szembe jön vele egy borostás állu ur, s megszólítja : — Mondja csak, van ideje ? Tóbiás készségesen felel: Hogyne, kerem alássan ! — Hát akkor ne siessen úgy, fejezi be menyei nyugalommal a furcsa párbeszédet a tréfás úriember 3 szobás lakás mellék- helyiségekkel. Villam- világitás, vízvezeték és nyárikonyha. Rákosszentmihály, Nádor-utca 1. Kávéház megnyitás. Értesítem a melyen tisztelt közönséget, hogy Czinkota—Huszka telepen: Rákóczi-utcza 1. szám alatt az Almásy Pál telepi megálló mellett, saját házamban modern kávéházat nyitottam. Gyönyörű kert. — Kitűnő fajborok. — Friss sör. Mindennemű kávéházi italok és hideg étkek. — Fagylalt. — Jegeskávé. — Billiárd. minden szombaton és vasárnap ............ • czigányzene. ---Úr i társaságok számára is kényelmes otthon. — Számos látogatást kér, özv. Bischof Józsefné.
