Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-11 / 32. szám

32. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal Csak a nézőtér balsarkában bosszankodott egy kbsé a I publikum, mert egy nyaraló család olyan hangosan saj- | nálkozott azon, hogy „Móricz nem jön el“, hogy a leg­szebb pianokat nem lehetett élvezni. De azért ők is lel­kesen tapsoltak, Offenbach-nak egyik kedves kis operettecskéjét, a Dajkát játszotta el ezután igen ügyesen, gördülékenyen és vidáman a Havy-család. Ilj. Havy Lajosné, Máriássy Lili játszotta a főszerepet igen-igen nagy és őszinte sikert aratva. Remekül énekelt és hangja legyőzte a szabad térség nagy méreteit és rossz akusztikáját is. igazi színpadra termett kedves, pajkosjalak; játéka sikere­sen párosult nagyszerű énekével. Nagy diadala volt ez az este és teljes mértékben rá is szolgált. Havy Aranka piczike szerepben jól egészítette ki az együttest, a két férfiszerepet pedig a két Havy Lajos — apa és fiú — játszotta sikerrel. Az öreg, a régi színész kipróbált esz­közeivel és rutinjával hatott, mig fia groteszk komikumát érvényesítette hatásosan. Helyenként harsogó kaczagás- sal fogadták mókáit és kisérték keserves helyzeteit, melyeken a kis darab keresztül hurczolja. A Vén fiuk tavalyi mulatsága nagy népszerűséget szerzett Tabak Frigyesnek, mint műkedvelő kuplé- énekesnek, amit most megint öregbített. Tabak Frigyes előadása jellegzetes, jó humora és hangja is kellemes, csak a szabadban levő színpadon kissé gyenge. Külö­nösen feltűnő alakitó képessége. Vagy négy figurát állított a színpadra s valamennyi kitünően sikerült. A korhely, a tót villamos-sin tisztitó, a városligeti kikiáltó és a tavalyról ismert pompás tiroli alak mind más és mind sikerült volt A múzeumi tárgyak bemutatásának sikerült tréfája megérdemelt derültséget keltett, az Angol park alpesi falujának tavalyról népszerű sörös tiroliját pedig, mint kedves ismerőst fogadta a közönség az ügyes kópiában. E. Havy Rózsi, az újpesti népszínház tagja, aratott ezután nagy sikert szép énekével és sikkes tánczával, melyekkel színésznői kvalitásainak igen jeles bizonyítékát adta. lfj. Havy Lajos pedig a már ismert amerikai kupié és táncz produkczióját mutatta be, a megszokott tetszést aratva vele. Érdekes jelenet játszódott le ezután. Megjelent a színpadon Pender K. Farkas, a rendezőség egyik buzgó tagja s mindenki azt hitte, hogy a gazdag műsor vala­melyik számának elmaradását jelenti be1, de a közönség kellemesen csalódott, mert éppen azt jelentette, hogy a következő számot két részre osztják s igy a műsor még egy számmal gyarapodik. Természetes, hogy ezt is meg­tapsolták. Palásthy Sándor, a kitűnő énekes bonvivant, jelen­leg a Royal orfeum jeles tagja, czigányzenekarral éne­kelt kaczagtató paródiákat, „Kávéházi kurucz“ czimen. Kitűnő humora, nagyszerű énekhangja, kedves egyéni­sége meghódították újra a közönséget, melynek leg­nagyobb része úgyis ismerte és szerette előbbi fővárosi működéséből. Alig győztek tapsolni. Tarján József tehetséges fiatal színész szavalt el ezután két szép, komoly költeményt, szimpátikusan és vonzó módon, csak kissé „modern“ stílusban. A közön­ség elismeréssel fogadta. Exaltáczióig fokozódott a tetszés a következő szám alatt. Farkas doktornő, Szalontay Ferike, a Royal orfeum beczézett primadonnája énekelt dalokat és kuplékat. A bájos asszony ma az operettprimadonnák előkelő gárdá­jában egyik legbecsesebb értéke a magyar színpadi művé­szetnek és művészetén kívül, egyéniségének végtelen szeretetreméltóságával és kedvességével a helybeli úri társaságnak is bálványa lett. A közönség rajongását mindez érthetően megsokszorozta és izzóvá tette azt a lorró elismerést, melylyel ünnepelték. Nem akart szűnni a taps és éljenzés, amire a művésznő teljes mértékben rá is szolgált. Bájos, pajzán kuplézása, csengő éneke, I kecses mozgása, táncza egyaránt tiszta élvezetet nyújtó I nemes művészet. Palásthy Sándor lépett utána ismét a színpadra. Ezúttal két szeriőz dalt, a „Vén bohém“ és „Az anyám“ refrénüt énekelte nemes művészettel, igen szép hangon, meginditóan. Zugó taps jutalmazta a sikerült produkcziót. Nagy „sláger* volt a következő szám. A Royal- orjeum múlt évi műsorának egyik legsikerültebb számát hozták el hozzánk. A hires Reinhardt-féle tükörjelenetet, amelylyel a hires artista parodisták, Carlo és Camillo Schwartz két éven át aratták a babért európaszerte, a Royal-orfeum Tuttista és Pitiáner czimen magyar színre alkalmazta és két ügyes tagjával. Bársony Istvánnal és Tihanyi Gézával több hónapon át műsoron tartotta, estéről estére viharos tetszést aratva vele. A pompásan betanult móka viharos kaczagást keltett nálunk is és rövidesen meghódította a publikumot a Tihanyi és Bársony ügyessége és vidám komikuma. A bohóság egyetlen és kicsi női szerepét E. Havy Rózsi játszotta jelesül. Újabb meglepetés következett most. Műsoron kívül megjelent a színen a Budapesti férfi dalos egylet pompás kara és két dalt adott elő nagyszerűen. Kitűnő dalárda.. Osszetanulcsága tökéletes, a hangok épek, csengőek, tiszták, kellemesek. A közönség zugó tapssal jutalmazta még a hosszú és tartalmas műsor végén is a dalárok dicséretes előadását. A szalonzenekar lendületes, friss indulóval zárta be a felejthetetlen műsort, melynek minden hölgy­szereplője szép csokrot kapott a figyelmes rendező­ségtől. A vendégművészek énekszámait dr. Farkas Ferencz, a Royal-orjeum kitűnő főrendezője kisérte zongorán, művészi tökéletességgel. A szeretetreméltó és általános becsülésnek örvendő Farkas doktort illeti az estély pompás rendezéséért és a szívességből működött ven­dégek megnyeréséért a hála oroszlánrésze. Bizony meg­látszott szép emlékű és érdemes szimdirektoroskodásban kipróbált kezének nyoma az egész estélyen, melynek emlékére a Vén fiuk értékes pénztárczával ajándékozták meg. A tárcza egyik sarkában ott díszeleg, ezüstbe vésve a műsorról ismeretes két Vén fiu-alak szimbó­luma. Az estély rendezésében igen nagy érdemeket fej tett ki mellette Király László, a Vén fiuk szerény és czim nélküli vezére és látható feje is, kinek lelkesedését és Ízléses, buzgó munkálkodását példának tekintik a társaság tagjai. A későre nyúlt előadást vidám tánczmulatság rekesztette be, melyben nem volt panasz a fáradhatatlan tánczosokra. Csak a vacsorával volt némi baj. A nagy tömeget nem lehetett elég gyorsan élelemmel ellátni, a notórius kisegítő pinczérek pedig megint hajmeresztő módon garázdálkodtak. De ez már nem újság és még ez a rendezőség se tudta rá az orvosságot megtalálni. Étlapot nyomtattak ugyan, de azok néhány pil'anat alatt eltűntek. Legjobb lenne ezentúl a műsor hátára nyo­matni az étlapot. Akkor mindenkinek megmarad s mégis csak kevesebb lesz talán a rablás. A mulatságot a helybeli tűzoltó testület javára rendezték; pénzügyi eredményéről majd a jövő héten számolunk be. A legifjabb műkedvelők előadása. Rákosszentmihály legifjabb műkedvelői, kiknek fej­lődését és műkedvelő munkálkodását már isméteken, múlt számunkban pedig hosszabb czikkely keretében méltattuk, vasárnap este tartották nagy várakozással fogadott estélyüket. Mi sem jellemzi jobban közönségünk érdeklődését és szimpátiáját mint, hogy az Otthon kávé­ház tágas színházterme zsúfolásig megtelt szép publi­kummal, mely, bár alaposan kifárasztotta a Vén fiuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom