Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-11 / 32. szám
XJI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1912. vasárnap, augusztus 11. 32. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSflDflUM'és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTAIhÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. « MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK'EOYESOLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET* RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLOÁR1 DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .....................8 kor Fé l évre..........................4 , Ne gyed évre.....................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Az eltörölt ünnepnapok. Szomorú hir járta be a héten a magyar sajtót. A pápa ragaszkodik elhatározásához és teljes egészében fentartja rendeletét, mellyel egész sereg ünnepnapot megszüntetett. A rendelet megszünteti a kettős ünnepeken a második ünnepnapot (karácsony, husvét, pünkösd másodnapját), az Űrnapját, áldozó csütörtököt, vizkeresztet, újévet, kisasszonynapját, gyümölcsoltó és gyertyaszentelő Boldogasszony napját és több más ünnepet, olyanformán, hogy ezeket valamelyik vasárnapra helyezi át, Még a Szent István napjának sem kegyelmez meg, a melyet pedig országos törvény is nemzeti ünnepnek és munkaszüneti napnak nyilvánít Magyarországon. Czélja az, hogy főként nagyiparos államokban megköny- nyitse a hivők helyzetét. A gyárak azokat az ünnepnapokat, a melyek nem törvényes munkaszüneti napok, sok helyen nem veszik figyelembe, hanem folytathatják üzemüket ezeken a napokon is, a mivel sok munkást az ünnep megszegésére kényszerűének. Az egyházfejedelem rendelkezése ezentúl ezeken a napokon is megengedi a szolgai munka végzését és felmenti a hiveket a szent mise hallgatása alól, — tehát nem kell vétkez- niök, ha a világi törvény és munkaszerződés őket munkálkodásra kényszeriti. A magyar püspöki kar a pápai rendelettel szemben annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a magyarországi viszonyok az ujitást nem teszik szükségessé, sőt a vallásos érzés ápolása és a meggyökeresedett hagyományok szempontjából azt kívánatosnak sem lehet tekinteni. Magyarország nem iparos, hanem őstermelő, földműves állam, hol az ünnepnapok megtartása nehézséggel nem jár és a hiveket egyéb kötelességeikkel szemben ellentétbe nem helyezi. Kérték tehát, hogy az egyházfejedelem Magyarországra nézve tegyen kivételt s az eddigi állapotot tartsa fenn. Most érkezett meg erre a Vatikán válasza, mely a kérelem teljesítését megtagadja és az ünnepnapokat a mondott értelemben nálunk is megcsökkenti. Ha a magyar püspökök a rendelkezést kihirdetik, az életbe lép nálunk is és jövő esztendőre fájdalmas szívvel gondolhatunk vissza az egykori szép ünnepnapok emlékér ■. Szomorú az idők haladása. Napról-napra vész az idealizmus az életből s napról-napra közeledünk a szocziálista ábránd egyforma szürke világához, melynek sivárságában elenyészik minden költészet, minden romantika, nemes érzés, a múltak minden ékes büszkesége, lelkesítő, szivet melegítő emléke. A Szent Atya nem ismeri Magyarországot. 0 bölcs, Ő jó és mint ilyen cselekedett híveiért, — de nem magyar ember és — úgy látszik nincs olyan tanácsadója, a ki magyar lélekkel tudna gondolkozni és Ítélni. Most már csak a magyar püspöki kar és a magyar kormány feladata, hogy a rendelkezés keretein belül megtegyen minden lehetőt, a mi a magyar nemzeti szempontokat és a figyelmen kívül nem hagyható erkölcsi tekinteteket lehetőség szerint megóvhassa. Mi, a saját szempontunkból, teljes erővel ragaszkodunk a mi kedves ünnepeinkhez és azokról le nem mond- hatunk. Nemcsak törvény, hanem vérünkbe ment, velünk született hagyományok teszik ünneppé azokat a napokat. Micsoda sivár, színtelen, fénytelen karácsony az, a mely egyetlen ünnepnapból áll! Erdélyben még ma is három napig ülik a karácsonyt, husvétot, főként a reformátusok. A nép még ma sem mond le a hajdani harmadik ünnepnapról, s a derék, konzervatív magyar nép most a második napról is lemondjon? Ne legyen soha kettős ünnep ? Ne látogathassa meg valaki a más városban lakó rokonát, egész évben ne legyen elszórtan néhány alkalom, mikor az emberek magukat jobban kipihenhessék, vagy különleges dolgukat végezhessék? Igazi áldás az elszórtan levő kettős ünnepek mai rendszere, melyeknek nagy gazdasági jelentőségük is van. Lapunk mai száma 18 oldal.
