Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-07 / 27. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 27. szám. tékkal és kötelessége teljes tudatában fogja fel­karolni az igazán közérdekű ügyet. Az indítvány egész terjedelmében a kővet­kező : Tekintetes Képviselőtestület! Midőn a Pusztaszentmihályi Közúti vasút rész­vénytársaság régi pályájának főrészét a Helyiérdekű vasúttársaságnak átengedte, ez azzal a feltétellel tör­tént, hogy a lóvasut mai vonalára áthelyezik, annak fentaitását biztosítják és pályáját a község külső részei­nek és általában, belső, helyi forgalmának érdekei szerint meghosszabbítják és kiegészítik A községi képviselőtestület ugyanezen tényállás alapján kötötte meg a Hév. társasággal a területhasználati szerződést és járult hozzá a körforgalmi vonalvezetéshez, a hurok­vágány hoz, mely igényeinket csak részben elégítheti ki, a község külső telepeire nézve pedig csaknem egészen minimális értékű. A hurokvágány csak a teljes üzemben tartott és meghosszabbított lóvasuttal együtt elégítheti ki forgalmunk igényeit és csakis igy fogadható el olyan vívmánynak, melyet türelemre épített vasúti politikánkkal elérni akartunk. Annyi sok türelempróba és békés önmegtartóztatás után ez év tavaszára vártuk, mint végső határidőre, hogy közlekedésünk ügye — legalább néhány évre előreláthatólag — megfelelő stádiumba jut, de e helyett egyre növekvő aggodalommal és türelmetlenséggel kell látnunk, hogy az idő rohan felettünk a nyár is elérke­zett s a tavaszra, mint végső határidőre várt lóvasúti meghosszabbítás még mindig késik, sőt az ügy még a kezdet kezdetéhez sem jutott el. Ellenben, — ami csak természetes, a mai lóvasut forgalmi adatai hovatovább nyugtalanítóbb helyzet képét tárják elénk, a társaság vezetősége pedig megbízható értesülésünk szerint nem, hogy köielezettségenek teljesítésén igyekeznék, hanem s/inte szemmel láthatólag az elsorvasztás politikáját követi s nem a vonal fejlesztését, hanem az üzem redukczióját készíti elő. Hogy ez nem csak igazságtalan és jogtalan eljárás, hanem községünkre nézve súlyosan sérelmes és forgal­munkra válságosán veszedelmes, azt felesleges bőveb­ben bizonyitanunk. Mindezeknél fogva indítványozzuk, hogy a kérdést a t. képviselőtestület feledésbe merülni és az ügyet elposványosodni ne engedje, hanem Rákosszentmihály ! jogos idényeinek biztosítására minden lehetőt tegyen 1 meg. Küldjön ki bizottságot sürgős jelentéstétel kötele- { zettspgével. E bizottság lépjen érintkezésbe a lóvasut- j lársaság elnökségével s kérje számon a kikötött feltétel teljesiteset V lágositsa fel a Hév. Társaság vezetőségét és jelenlegi fejét a tényállásról és kérje a vállalt köte­lezettség teljesítését. Végre járjon el a nagym. m. kir. kereskedelmi minisztériumban, hol a meghosszabbítás ügye - állítólag körülbelül két éve — elintézetlenül van s kérje annak sürgős elintézését. Rákosszentmihály, 1912. junius 25. Kiváló tisztelettel Balázsovich Zoltán, Prokopp Endre, Klimkö István. Mátyásföld. A hol három embernél többnek kell intézni közös ügyet, ott tökéletes egyettértés nem lehet. Ez olyan régi igazság, a melyet még nem czáfolt meg példa fehér hollóként sem. Hat még egy helység, telep vagy egye­sület igazgatása hogyne állítaná szembe egymással a különböző gondolkozásu ellentétes véleményen levő ! embereket! Nem is baj az ellenkezés bizonyos mértéke, | mert a vita edzi meg az igaz meggyőződést és segíti elő a dolgok tisztázását. Ezért mondták azt bölcs em­berek, hogy ha nem lenne, tisztességes ellenzéket terem­teni kellene Csak éppen a tisztességes szón legyen a hangsúly. Ellenzék lehet és legyen, bizonyos mértékig szükséges és hasznos, csak tisztességes, jóindulatú, tisz­tes czélokért buzgó legyen. A vétek, az ártalom, a kár ott kezdődik, a hol gyűlölet vezet alattomos czélokért fontoskodó és piszkos eszközökkel küzdő ellenfeleket. Mátyásföld igazgatása a Mátyásföldi nyaralótulaj­donosok egyesülete vezetőségének kezében van. Az egye­sület kebelében voltak ellentétek évek hosszú sora óta, voltak heves viták, különböző csoportok alakultak, de mindenkor a magasabb értelemben felfogott tisztesség határain belül maradt minden ellenzéki mozgalom. De, hogy milyen erkölcsi magaslaton áll az egyesület egész közönsége, annak kiáltó példáját az idei közgyűlés adta, melyet múlt vasárnap tartottak meg. A közgyűlés ugya­nis csaknem egyhangúlag az elnöki székbe emelte Palágyi Kálmán m. kir. rendőrfőfelügyelőt, a volt mátyásföldi ellenzéknek évek hosszú során át volt vezérét, temperamentumos szónokát. A díszes elnöki székbe emelte azzal a kölcsönös megértéssel és egymás sze­mélye és véleményének tisztasága iránt érzett kölcsönös tisztelettel és megbecsüléssel — a mi csak úri emberek között lehetséges, az úri jelző alatt értvén a pallérozott jellemet és folttalan lelket, mely függetlenül a vagyon­tól és vasalt nadrágtól —- úrivá tesz minden embert, ki ilyen lelkimüveltséggel és fegyelmezett erkölcsi érzékkel dicsekedhetik Palágyi Kálmán elnökségétől sokat várnak barátai a köz javára s e várakozásokhoz szívesen füzzük mi is legszebb reményeinket. Majd megmutatja, hogy tempe­ramentumán és lelkesedésén kívül mennyi benne az alkotó erő. A mátyásföldi viszonyokat ismerve, tudjuk, hogy az eddigi csapáson fog haladni s újabb előmoz­dítója lesz a szép telep rohamos fejlődésének. Meg­választatásának ténye egymagában nagy sikere a régi elveknek, mert bizonyságát adta, hogy Palágyi Kálmán, az ellenzéki vezér, meggyőződött a törekvések tisztasá­gáról és helyességéről, másrészről pedig megmutatta, hogy Mátyásföldön lehet ellentét a véleményekben, s a meggyőződés különbözősége egymással szembe állíthatja az embereket, de gyülölséget nem termel a lelkekben s akik ellenfelek, egyúttal nem váltak egymásnak ellen­ségévé. Ezek a szép tanulságai a mátyásföldi közgyűlés­nek, amelyről még ki kell emelnünk ezen a helyen, hogy egy nagyfontosságu határozattal is igyekezett elő­mozdítani a telep jövendőjét. Kimondotta ugyanis a közgyűlés, hogy a telep önálló községgé alakulása érdekében megteszi a lépé­seket. Utasította a választmányt, hogy egy éven belül teljesen készítse elő a községesité3 kérdését, hogy jövő ilyenkorra a községi életet lehetőleg meg is lehessen kezdeni. Igen nevezetes és roppant tanul­ságos ez a határozat. Mátyásföld egyesületének van­nak ugyanis a legönállóbb, a legszabadabb alap­szabályai az egész országban. Akkora autonómiát élvez az egyesület, a mely példátlan az országban. Nem is hagytak jóvá más, ehhez hasonló alapszabályokat még ezen kivül, sőt nem is fognak máskor jóváhagyni. Mátyásföldön ugyanis alapszabályban és telekkönyvileg biztosított joga például az egyesületnek, hogy az eladott telek használatába beleszóljon olyan értelemben, hogy ott bizonyos üzlet nyitását vagy fenntartását megtilt­hatja s minden jog adományozásának forrásául csak az egyesület szerepelhet. Ezzel a tulvitt szabadsággal, ezzel az abszolút önjogusággal a minő kincset birt az egye­sület, viszont éppen annyira nem tudott és nem tud­hatott bánni vele. Jogrendszerünkbe sehogy sem illesz­kedhetett bele az „állam az államban* s midőn az egyesület bírói ítélettel is megtiltotta egyik tagjának, hogy élelmiszer üzletet nyithasson, ugyanakkor ennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom