Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-30 / 26. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 26. szám. mint a polgári iskolában is, tehát azoknál a szülőknél is, akiknek módjukban és szándékukban van, hogy gyermekeiknek az elemieknél nagyobb iskolai kiképeztetést adjanak. Örvendetes jelenség úgy az elemi, mint a polgári iskolánál az évi statisztika, nemkülönben a felsőbb elöljáróság megelégedése s jóakarata a jövőben való fejlesztésre nézve. Különös ritka szerencse érte különösen a polgári iskolát, amelynek vizsgáin Sághy Imre s. tanfelügyelő elnökölt. Junius 17-én az első és negyedik, 18-án a második és harmadik osztály vizsgája volt. Az iskolába összesen 112-en iratkoztak be. Vizsgálatot tett 102 növendék. Ismétlésre csupán 3 növendék lett utasitva, javitó vizsgára 13, pótvizsgára maradt 1 növendék. Itt megjegyezzük, hogy azok, akik javitó vizsgát tesznek, kérvényeiket a tantestülethez czimezve augusztus 15-ig nyújtsák be. Az elnöklő tanfelügyelő teljes megelégedését fejezte ki a tapasztaltakon, sőt a 23-án délután változatos műsorral tartott szép záró ünnepélyen is részt vett és kijelentette, hogy az iskola ügye kedvezően lesz rövidesen elintézve. Valóban nagy ideje, hogy e jeles iskola ügye rendezést nyer. A tantestület buzgó tagjai már öt éve működnek oly kevés fizetéssel, amely a legkisebb tanítói fizetésnek felel meg. Csak örömmel fogadhatja mindenki, hogy a buzgó, teljes odaadással működő tantestület öt évi nemes úttörő munkálkodás után végre megkapja anyagiakban azt a tisztességes dijázást, amelyet már működése kezdetén megérdemelt, főleg ha meggondoljuk, hogy a tantestület tagjai több éven át heti harmincz órát tanítottak. Az elemi iskolák vizsgálatai e hó 14 és 15-én a hittan-vizsgálattal vették kezdetüket. Itt is megjelent az egyházmegyei tanfelügyelő, dr. Lakatos Kálmán. Aztán sorban következtek az osztályvizsgák: 16-án az iparostanoncziskolában, 17-én az V—VI. fiúosztályban, délután a I. számú iskola III —IV. osztályban, 18-án a központi iskola I., II., III. és IV. osztályaiban, délután az anna- árpádtelepi iskolában, 19-én a I. számú iskola I—II. és V—VI. leányosztályban, 20-án a gazdasági iskolában, 21-én a II. számú iskola I—II. és III—IV. egyesitett osztbályban. Az év végén bizonyítványt nyert 642 r. k., 8 g. k., 89 rét., 37 ág., 60 ízr., összesen 836. Az érdemjegyek általában kielégítők. A vizsgálatok a szülők érdeklődése mellett folytak le. Igen kedves volt a kicsinyek vizsgája, kiknek kedves; kis megbotlásaik révén a komoly (?) vizsga sokszor derűs szint nyert. A hálaadó istentisztelet 23-án félkilenczkor tartatott. Wayand Károly vezetése mellett szebb- nél-szebb énekeket énekeltek a polgári iskola növendékei, kiket Wayand igazgató díjtalanul tanított az egyházi énekekre. Mély áhítatot keltettek a szép énekek az ájtatos hívek lelkében, hiszen hálatelt szivekből szálltak fel a minden jókat adó Istennek szent trónjához. Sz. L. A társaságból. Zajos napok, zajos hetek. Jóformán az egész Rákos vidéke közügyekért buzog. Mindenütt csupa nagy- kérdés, fontos ügy, de sehoise annyi, mint Rákosszent- mihályon, ahol igazán permanencziában van minden I közügyekkel foglalkozó testület és közület, mint ezt választékos nyelvű tudós uraink nevezni szokták. De azért van még valami, a mit talán még a munkálkodásnál is többet cselekszünk: mulat a nemzet! Rossz nyelvű emberek vagy másfél évtizeddel ezelőtt borszanatóriumnak nevezték el az egészséges, jó levegőjű és módfelett vidám Szentmihályt. Akkoriban volt ez, mikor még a bolondos fiatalság versenyt mulatott az öregekkel s mindenféle ártatlan csinyjével csaknem állandó nyugtalanságban tartotta a közcsendet és polgári békés nyugalmat. A mikor még máma komoly családapák reggel nyolcz órakor még mindig rekedten fújták, hogy „Volt nékem egy szép csillagom,“ a romba döntött és pozdorjává zúzott Engli- ben az utolsó függő lámpát az utolsó fiaskóval vágván le helyéről. A szennyes edényeket és üvegnemüeket egy hosszú asztalon halmozták fel Engliék; ezek tetejében járták az ifjak a szerecsentánczot. Hát a hires meszelésre ki emlékszik még? Éppen mostanában újította fel emlékét egy mulatozó társaság. A fiuk berúgtak s valami bolondot akartak művelni. Megláttak a korcsma udvarán egy hatalmas vedret, telve, oltott mésszel. „Meszelünk!“ Szóltak s már indultak is. Egyik a vedret czipelte, másik a meszelőt, a harmadik meg a tartalék szerszámokat. A többi volt a népség és katonaság. Reggelre fehér lett Szentmihály. Hófehér lett kánikulában minden ablak, kerítés, czégtábla, minden, még a falrafestett gólya is. ibőt, mikor már nem akadt több meszelni való : fehérre meszelték a Gyuri bácsi csősz fekete kutyáját is. Fehér spiccz lett belőle. Erre már felhördült a társadalom, mint valami ócska zongora, mikor ráülnek. Szurkoltak is a gyerekek, kicsit restelték is az ügyet, de azért valami nagy baj nem történt. Harmadnap újra kezdődött a mulatság, csak éppen, hogy az öregek azontúl jobban összeültek a fiatalokkal hogy vigyázzanak is rájuk. Aztán már együtt vigyázgattak egymásra s lesték a napfelkeltét. Valahogyan megvárosodtunk azóta; a régi familiáris, kedélyes világ elmúlik lassanként, de azért mulatni még tudunk. Csak higgadtabban, komolyabban — tudja Isten, — unalmasabban. De a titkot készségesen megmagyarázza a — tükröm. Vénülünk, ennyi az egész! Mulatozásról lévén szó, a jelen tekintélyének megmentésére elmondhatjuk, hogy mostanában is elég viharos volt a hangulat. Nem múlt el nap zajos muri nélkül. Az iskolai év berekesztését a tanitótestület nagy vacsorával ünnepelte meg a Solti vendéglőben. A gondnokság, úgy látszik, megszotyósodott, a kedvelt évzáró ebédet újabban nem tartja meg. Pedig kedvesek voltak ezek a lakomák s a gondnokság vendégül látta a tanítótestületet is. Kár az ilyesmit abbanhagyni. A tanítóság most lefőzte a gondnokságot, csak nem akarta nagyon lepipálni, tehát — nem hivta meg. Csak Krenedits Sándor képviselte a gondnoki testületet, ő is inkább a férj, mint a gondnoksági tag jogán. Hogy a lakoma fényesen sikerült s hogy Krenedits pompásan dikcziózott, ezt nem kell mondani. Még egy az iskolával kapcsolatos mulatság volt a közelmúltban. Az Annatelepen tartott évzáró-vizsgálatra kivonultak a gondnoksági tagok és kapcsolt részeik, csaknem testületileg. A Berg koffer- vendéglőben fejezték be a munkát és csakhamar t.kutya kedve kerekedett a szépszámú társaságnak. Wayand Károly direktor, ki esküdt ellensége tudvalevőleg minden alsós- és tarokk-partinak, kilencz óra felé szétkergetett egy játékot (amelyikben nem volt benne). Erre a parti feje, Hauser Gyula biró
