Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-09 / 23. szám
RÁKOS VIDÉKE 23. szám. 2. oldal én szivein is csak úgy érez gyermekeim iránt, mint bárki másé s éhező apróságaim sírását nem bírom el, munkámat tehát olcsón nem adhatom, de megdolgozom érte emberül, jó bérért hitvány munkát adni tiltja az önérzetem, — akkor nincs ember, akinek ez ellen szava volna, nincs ember, aki ezt jogosnak el nem ismeri s a legnagyobb bért is szivesen meg nem adja. De nem igy van. Az igy gondolkodó ember — fájdalom — igen nagyon kevés. Tanúi ennek azok, akik másként gondolkoznak s azok, akik sokakkal együtt dolgoznak, vagy akik mások munkájáért is felelősséget viselni kénytelenek. Ha mindenki csak annyi munkát végezne, amennyit megerőltetés nélkül becsülettel végezni tud, másként állna minden. Minden munka jóval előbb készülne el s magas napi bérek mellett is jóval olcsóbbá válnék. A ház nem épülne oly soká, tehát kevesebbe kerülne, olcsóbb lehetne a lakás. A munkás azért megkapná a magas napibérét, de olcsóbban lakhatna mégis, ami szintén csak fizetésemelés. A munka azért nem fogyna ki, mert ilyen körülmények között többen is szivesen épitnének. S igy tovább az egész vonalon. Hát az a modern munkás szabály, hogy egyik embernek nem szabad többet dolgozni, mint a másiknak ?! Nincs szorgalom, nincs ambiczió, nincs jó és rossz munkaerő. Csak az idő pocsékolásban lehetséges „nemes vetélkedés.“ Fogyasztaná talán a rendes munka a testierőt ? Nem. Megerőltető, erőn felüli munkáról nem beszélek. Nem baromi, csak becsületes, jó emberi munkát értek. Ez pedig edzi a testet. A fizikai erővel dolgozó ember mindig erőteljesebb, mint a henye, elpuhult, vagy kevés erővel dolgozó. Rendes munka tehát nem tesz kárt az emberben. Miért hát az a rettenetes, czammogó, keveset s rosszul végző munkálkodás ?! Láttam egy ízben egy jól fejlett, 24 — 25 év körüli fiatal embert az úttesten sarat kaparni. A vonatra vártunk vagy 25 perczig. Ezalatt az idő alatt, az az egészséges, fiatal testű ember összesen két, mond kettő, lapát sarat dobott az ut szélére. A többi időt a lapát nyelére támaszkodva töltötte. Nem háborodtam fel ezen, de mélyen elszomorodtam. Azon tűnődtem, vájjon milyen lelkűiét, milyen önérzet, minő férfias öntudat lehet az, mely önmaga előtt nem restelkedik, s amellyel összefér az ilyen munka. Dehát ez csak egyetlen példa, nem kivételes, nem is ritka példa. S lám ez a drága. Ez az önérzet, a becsületérzés hiánya, ez a modernség, amely nem ismer senkit és semmit saját magán kívül, ez a társadalmi és nemzeti életet romboló lelkiismeretlen önzés, az énnek imádása. H. Á.-né. Tanítók gyűlése Szadán. Pestvármegye ált. tanító egyesületének gödöllői járásköre f. hó 5-én Szadán tartotta ezidei tavaszi közgyűlését Zagyva József egyesületi elnök vezetése alatt, ügy a járáskor tagjai, valamint érdeklődő vendégek nagy számban jelentek meg. A Gödöllőről érkező impozáns tömegű tanítóságot Szada község vasúti állomásán Szada község tanító testületé, Puskás községi biró és Mátis ref. lelkész, iskolaszéki elnök fogadta. Kölcsönös üdvözlések után bevonultak a községi iskola üléstermébe. A közgyűlést V2II órakor nyitotta meg Zagyva József elnök. Elnöki megnyitójában a felszínen levő, a tanítóság közrehatásával megoldásra váró társadalmi mozgalmakban való részvételt, különösen a gyermekvédelem felkarolását ajánlotta tanitótársai jóindulatú figyelmébe. Majd kitért a tanítók anyagi helyzetének ecsetelésére s vázolta a tanítóságnak és az elnökségnek ez irányban tett lépéseit. Az egész járáskor tanítósága nevében meleg, szeretetteljes szavakkal üdvözölte az egyesület egyik legérdemesebb tagját kitüntetése, igazgatóvá történt előléptetése alkalmából, ez a mindenki által szeretett, tisztelt, nagyrabecsült férfi a kör egyik legmunkásabb tagja: Radomszky Mihály, rákosszentmihályi áll. isk. igazgató, az egész tanítóság szeretett és népszerű «Misája“. Üdvözölte a kir. tanfelügyelőség részéről megjelent Kolumbán Lajos kir. s. tanfelügyelőt, kérte, hogy a mai gyűlés tárgyait részeltesse becses figyelmében, esetleges jóakaru észrevételeit közölje a tanítósággal, mely tudja, hogy hivatalfőnökei legjobb indulattal viseltetnek a tanítóság jogos kívánságai iránt s tolmácsolja dr. Petri Mór kir. tanácsos tanfelügyelőnek tanítói hálateljes ragaszkodását. Üdvözölte Szada község érdemes elöljáróságát és iskolaszéki elnökét s a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. A jelenlevő Kolumbán Lajos kir. s. tani. megköszönvén az elnök üdvözlő szavait, ígéri, hogy a tanítóság hálateljes ragaszkodását tolmácsolni fogja Dr. Petri Mór kir. tanácsosnak s úgy a tanácsos, valamint saját maga részéről is kijelenti, hogy a hivatal mindenkor figyelemmel kiséri a tanítóság munkásságát, mozgalmait s azt a törvényes jog határain belül igyekszik jutalmazni, illetve elősegíteni. Ajánlja, hogy a tanítóság kiváltkép társadalmi vonatkozású témák tárgyalásával foglalkozzék szeretettel. A gyűlés érdemleges tárgyai: 1. Szada község monográfiája, melyet értékes megvilágítású előadásban Gaál Ödön szadai tanító mutatott be. A szellemtől sziporkázó és jóizü humorral megirt sikeres munka zajos tetszésre talált a minden sorát odaadó figyelemmel követő hallgatóság soraiban. 2. A tanítóság fizetésrendezéséről — előadó: Kövér Zsigmond szadai tanító. Meggyőző érvekkel vázolta a tanítóság nyomasztó helyzetét és jogos kérésének múlhatatlan teljesítését sürgette. 3. A gyermek- védelem — előadó: Hoffmann Richárd rákoskeresztúri gyermekmenhelyi igazgató. Tudósra valló készültség és részletességgel ismertette a gyermekvédelem ügyét s — az eljárások módozatait bemutatva a tanítóságnak — általában kérte, hogy a tanítóság fokozott mértékben vegye ki munkásságát ez irányban. Radomszky Mihály hozzászólván a tárgyhoz, kimutatta, hogy a tanítóság, különösen pedig Rákosszentmihály tantestületének két buzgó, érdemes tagja: Wayand Károlyné és Wayand Ilonka már évek óta eredményes sikerrel megalapították a serdülő leányok otthonát s azt a mai napig szeretettel vezetik. Ajánlja kartársainak, hogy esetleges alkalommal személyesen is győződjenek meg, hogy mily sikerrel lehet ily irányban is munkálkodni kitartás és szorgalommal. Wayand Károlyné ezirányu munkásságának elbírálását ajánlja a kir. tanfelügyelőség szives figyelmébe. 5. A bor kezeléséről — Schvarcz János isaszegi áll. isk. igazgató tartott érdemleges és szaktudással párosult előadást, kit a
