Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-07 / 1. szám
4 oldal RÁKOS VIDÉKE 1. szám. nem azonos az altiszti és szolgaszemélyzettel és igy azon állítás, hogy mi a kézbesítők újévi ajándékaira aspirálunk, teljesen valótlan, nagyon rosszakaratú ráfogás. Midőn pedig melesleg megjegyezzük azt is, hogy a készülő Otthon és Internátus nem kizárólag a postatisztek gyermekei nevelésére lesz hivatva, hanem olyan főiskolai internátusnak készül, amelybe a postaintézet minden rendű és rangú alkalmazottjának, tehát a szolgának gyermekét is fel fogjuk venni; kérjük a tekintetes Szerkesztőséget, hogy becses lapja legközelebbi számában a való tényálást közölni és intézetünk mindenbeni jó hírnevének a megtámad- tatásáért elégtételt adni szíveskedjék. Budapesten, 1911. deczember 29-én. Erdős Walter főtitkár. elnök, m. kir. posta és távírda főfelügyelő. E levélből és a kisérő iratból világos, hogy a hir téves informáczión alapult s azt készségesen helyreigazítjuk, annyival is inkább, mert még ami hírünknél is jobban téved, aki akár rólunk, akár pedig munkatársunkról feltételezné, hogy ne lennénk a posta érdemes tisztviselőinek és mindennémü munkásainak igaz barátai. Megszűnt járvány. A Mátyásföldön dühöngött kolera- járvány megszűnt s igy az iskolákat újra megnyitottákA vámbajok. Végre egy korrekt hivatalos hang a . sokat panaszolt vámbajok miatt. Közönségünk jól emlékszik még azokra a panaszokra a miket a kerepesi-uti vám okozott, hol sokszor nem akarták éjjel a kocsikat beereszteni a fővárosba. Pestvármegye alispánja is hallott ilyen panaszokról és a vármegye területére a következő rendeletet adta ki: 49187. sz. kig. 1911. A vámsorompók éjjeli kivilágítása. Valamennyi járás főszolgabirájának, a r.-t. városok polgár- mesterének és az összes községi elöljáróságoknak. A kereskedelemügyi miniszter ur folyő évi 80267. szám alatt kibocsájtott körrendeletét megfelelő intézkedés és ellenőrzés végett egész terjedelmében közlöm : „Több elémterjesztett panaszból arról szereztem tudomást, hogy a vámsorompók — az 1890. évi I. t -ez. 144. §-ának utolsó bekezdésében foglaltak figyelmen kívül hagyása mellett — éjjel nem világíttatnak, mely körülmény az utazó közönségre, főleg pedig az automobilon (gépjárművön) közlekedőkre nézve rejt nagy veszélyt magában. Felhívom ennélfogva alispán (polgármester) urat, hogy — tekintettel az idézett törvényezikk 146. §-ára — szigorúan ügyeljen arra, hogy a fentebb említett törvényes rendelkezésnek érvény szereztessék. Nemkülönben a fentebb idézett szakasz c) pontja alapján tegye meg haladék nélküi a szükséges lépéseket az iránt, hogy ott, hol a helyi viszonyok (pl. utkanya- rulat) szükségessé teszik, megfelelő távolságban elhelyezett jelzőtáblák utján a figyelem a vámsorompókra kellő időben felhivassék. Önként érthetőleg ezen jelzőtáblák költségei, mint a vámtárgy biztonsági berendezéséhez tartozók, a vámtulajdonosokat terhelik. Végül intézkedjék az iránt is, hogy a vámdijak fizetése az ieézett 144. törvényszakasz értelmében a nap és éj bármely szakában akadálytalanul teljesíthető legyen s ezen alkalmakkor a vámdijat fizetők feleslegesen ne tartóztassanak“. Budapest, 1911. évi deczember 19. Fazekas, alispán. Nemes lelkű barátok figyelmébe ajánlja az Országos Állatvédő-Egyesület 1912. évi Gyermeknaptárát, mely gazdag tartalma, díszes kiállítása és hihetetlen csekély — 10 fillérnyi ára mellett páratlan ünnepi ajándékot képez. A czimlapon, pompás színes kivitelben, alföldi tájkép látható, melyet gyermekek és háziállatok élénkítenek. A 64 lapra terjedő és 43 ábrával tarkított szöveget jelesebb Íróink közül Benedek Elek, Gaál Mózes, Szabolcska Mihály, Szőllőssy Oszkár, Tordai Grail Erzsi, Zempléni Árpád gazdagították közleményeikkel. A naptárak az Országos Állatvédő-Egyesületnél (Budapest, IX., Ernő-utcza 11—13.) rendelhetők meg legczélszerübben postautalványon, mire ezek portomentesen küldetnek a megrendelő czimére. Aki gyermekét a szeretet jegyében kívánja nevelni, az adjon kezébe egy Gyermeknaptárt, de adjon nekj többet is, hogy vagy tiz szegényebb sorsú gyermektársának ajándékozhassa és igy ő is szeretetet arathasson. Tiz naptár ára egy korona. Akinek pedig tiz koronára telik, az rendeljen 100 Gyermeknaptárt és azt juttassa a szomszéd iskola 100 gyermeke kezébe. Száz gyermeknek és száz szülőnek okoz örömet az adományozó, száz gyermekben ébreszti a jónak csiráját, száz szülőben a hála érzését. A Németbirodalom népessége. Az 1910. évi decz. elsején végrehajtott népszámlálás adatai szerint, Németország törzslakosságának a száma 64.925,993. Ebből a nagyobb lélekszám a női nemre esik, vagyis 32.885,827. A népesség az utolsó öt év alatt 707 százalékkal szaporodott. Ebből a gyarapodásból aránylag a legnagyobb rész Hamburg, Düsseldorf és Arnsberg kormánykerületekre, valamint Hamburg és Bréma szabadvárosokra esik A birodalom területe, a legújabb megállapodás szerint, 54,086 négyszögkilométer. Egy egy kilométer lakossága j átlag 120 ember. Berlinen kívül, ahol egy-egy négyszögkilométer területre 32,665 lakos esik, aránylag legnagyobb népességüek a Hanza-városok: Hamburg, Bréma és Lübeck. Aránylag leggyérebb népességű tartományok: a két Meklenburg, Waldegg, Keiet-Porosz- ország és Pommeránia. A lakásul szolgáló épületek száma 7.136 032. Tanitók Zóna fürdője, Tanulók Nyaraló Telepe. Országos és nagy jelentőségű akció középpontjává lett a székelyek anyavárosa: ózékelyudvarhely. Tájékoztató felhívást és részvényaláirási ivet vettünk ugyanis a Tanítók Fürdője, Tanulók Nyaraló Telepe Részvénytársaság alapítóitól, mely szerint a Székely udvarhely határában, a várostól mintegy másfél kilométer távolságra fekvő és a tulajdonosoktól a Tanitók Fürdője céljára Gyerkes Mihály székelyudvarhelyi igazgató-tanitó által örök áron megvásárolt kiváló gyógyvizű Szejke-fürdön a tanitók és az egész társadalom használatára egy korszerű, modern télinyári olcsó árszabással dolgozó gyógyfürdőt, a Nagybacon (erdővidéki) község határában fekvő és már a rómaiak által nagy előszeretettel használt, 21 évig bérben tartott gyógyborvizü Uzonka-fürdőn pedig egy nagyobbszabásu üdülő és gyermeknyaraló telepet és gyógyfürdőt létesítenek. A Tanitók Fürdője állandó olcsóságának és zóna jellegének diztosltása végett a fürdő és üdülő telep sorsát intéző részvénytársasági igazgatóság fele részben, az alapítási tervezet szerint, mindig a tanitók sorából választatik. Egy részvény ára 25 korona, melyhez még 1 korona alapítási költség járul. Ebből 11 korona a részvényjegyzés alkalmával fizetendő a befolyó pénzek bététi kezdésével megbízott Udvarhelymegyei Takarékpénztár Részvény-Tarsaság pénztárához, a további rész 5—5 koronás havirészletekben is fizetendő, mig a részvény-aláírási ivék Gyerkes Mihály igazgató-tanitó Székelyudvarhely címére küldendők, akit az alapítók a Részvény-Társaság szervezési munkálatainak végzésével megbiztak, s aki tájékoztató felhívást és részvényjegyzési ivet bárkinek készséggel és portómentesen küld. A tanitók a nagyközönség részvételével és minden irányú támogatásával, ezen tontos szociális alkotásukat egy formán a maguk es a nagy társadalom javára és használatára akarják megteremteni, s igy valóban méltó, hogy ezen kiváló törekvést a tanitók és a társadalom minden tagja a legmesszebbmenő támogatásban részesítse. A prospektus egyébképen a legapróbb részletekig tájékoztatja az érdeklődőket, melyet olvasóinknak beszerzésre, a legmelegebben ajánlunk. Részvényjegyzést aláírási ivünkön mi is készséggé! elfogadunk és gyűjtünk.
