Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-12 / 19. szám
4. oldal. KAKOS VIDÉKÉ 19. SZÍ m. zett. Ezután a püspök csendes misét mondott, mely alatt a „Czinege-énekkar“ a rákosszentmihályi ,Szalon- zenekar* -ral egyesülve remekelt gyönyörű miseénekeivel, melyeket P. Polner Ernő zenetanár dirigált oly fényes sikerrel, hogy úgy a főherczegi pár, mint a főpapság és előkelőségek a legmagasabb elismerés hangján adtak kifejezést tetszésüknek. Urfelmutatáskor a „Szalon- zenekar egyik kedves tagja, Tóbiás Annus Kontor Elek ,Miatyánk' -ját szóló énekelte a zenekar kíséretével. Lágy, szép hangja pompásan érvényesült és nagyban emelte az áhitatos hangulatot. A szalonzenekar polnai Polner Ernő karnagyon kivül teljes számban vett részt az ünnepélyen. Tagjai voltak. Herein Imréné, Czigler Giziké, Tóbiás Annus, Hegyi Rózsika, Bognár Lajos, Gsattogányi István, Csuka Aladár, Dziaba József, Feldmann Hugó, Herein Imre, Horváth Károly, Princz István, Resch Ferencz, Szamossy Tibor, Szandovics Rudolf, Verdess Árpád. Egyformán jeleskedett valamennyi, de mégis ki kell emelnünk Hegyi Rózsikát, aki pompás orgonajátékával is nagy érdemeket szerzett és Csatlogányi Istvánt, ki nem csak pompás hegedűs és gordonkás, hanem sokoldalúságánál és nagy zenei képzettségénél fogva a karnagynak valósággal jobb keze. Igazi művészi értékéről tett tanúbizonyságot ez a szereplés, mely a „Czinege-énekkar“-nak és a Po/neA-szalonzenekarnak is talán a legfényesebb sikere volt. Mise végén a Hymnust énekelte a kar zenével, melyet az összes hívők állva énekeltek, mire a közönség, már dél felé járt az idő, lassan szétoszlott. A napi lapok s valamennyi képes lap — utóbbiak fényképészükkel — mind képviseltették magukat. Az ünnepség végeztével Polner Ernő teljes zenekarát s Hegyi Zsófika „Czinege énekkarját a főherczegi sátorban egy nagy csoportképen lefényképezték. A dominikánus rendház ezúton is hálás köszönetét fejezi ki Polner Ernőnek és zenekarának a szives közreműködésért, mi pedig örvendünk, hogy érdemes polgártársunk, Hegyi János Károly, mint a templom kiválóan jeles kántora s az ének rendezője alkalmat adott Rákosszentmihály közkedvelt műkedvelő művészeinek, hogy jó hir- nevöket Budapesten is öregbítsék és egy ritka fényes ünnepélyen a főherczegi pár jelenlétében is újabb sikert arathassanak. — A gyönyörű templomot Paulheirn Ferenc, a közismert jeles építőmester építi, aki a rákosszentmihályi és mátyásföldi templom kiváló sikeres felépítésével elévülhetetlen érdemeket szerzett. JjBHBBIPIfllDIIIBIIIBIBIIBIIIIBIIIBIBIIBIISBIIIIIIIIIHIIIIiHllil Képviselőtestületi közgyűlés. Rákosszentmihály községi képviselőtestülete viharos közgyűlést tartott pénteken délután. Rendkívüli közgyűlés volt, melyet néhány sürgős ügy tett szükségessé. A külsőségek a megszokottak. Hauser Gyula bíró elnökölt, ki a szokatlan viszonyok között is higgadt és tapintatos vezetőnek bizonyult, ami ez esetben nem volt könnyű. A gyűlés eleje csendben folyt. Jegyzőkönyv hitelesítők lettek: Wayand Károly és Kiss Endre. Krenedits Sándor főjegyző ismertette a czinkotai járás szervezésének tervét, — melyet olvasóink már ismernek. Szükséges, hogy Rákosszentmihály is nyilatkozzék a kérdésben. Örömmel járult hozzá a képviselő- testület, hogy az uj járás székhelye Czinkota-Mátyásföld legyen. Egyhangúlag hozták a határozatot. Mátyásföld lakossága lelkesen agitál a terv mellett és áldozatokra is kész; a siker tehát előre látható. Ezután jött a nagy ágyú. Krenedits Sándor főjegyző előadta, hogy Nagy Gyula képviselő testületi tag csakugyan beadta felebbeziését az adóügyi jegyzői állás szervezése ügyében hozott képviselőtestületi határozat ellen. Még pedig olyan felebbezést, melyben valótlan állítások, rágalmak hemzsegnek és alattomos sértés foglaltatik a képviselőtestület és a jegyzői iroda ellen. ’ Szenvedelmes kifakadásokkal kisérték a közgyűlés tagjai a csúnya irás egyes pontjait. Nem kisebb állítások vannak benne, mint hogy a jegyzői iroda kényelemből akarja az uj állás szervezését. A jegyzők keveset dolgoznak, vérrokonai és sógorai a főjegyzőnek, aki igy laza ellenőrzést gyakorol. így is magánmunkával telik a legtöbb idő. Szentmihálynak alig van hatezer lakosa ; a képv.-testület többségét, mely a szervezést kimondotta, ezúttal nem is akarja karakterizálni. A jegyzők állásukat saját, személyes érdekeik előmozdítására használják fel; ha a főjegyző távol van, nem dolgoznak; pedig a község 70C00 koronát meghaladó költségvetését ez az egy család emészti fel csaknem teljesen. Fényes fizetést húznak, amiért illenék dolgozni is. Es igy tovább, mint e pontos szemelvények eléggé jellemzik a felebbezés hangját és tartalmát. Krenedits főjegyző előadta, hogy kötelességének tartotta a képviselőtestületnek a felebbezést bemutatni felterjesztés előtt, hogy a benne foglaltató képtelen vádakra a képviselőtestület megjegyzéseit megtehesse és a jegyzőket mélyen bántó állításokkal szemben, emberei számára védelmet kérjen, nehogy azoknak becsületes munkakedve alább szálljon. Elmondta, hogy községünknek ezidőszerint 3118 adófizetője van, a kiknek nagy része az év felét a fővárosban tölti, tehát kétszeres munkát okoz. Három tisztviselő küzd ezzel a munkával, holott, a rendes arány, hogy 500 adófizető követel egy munkaerőt. A népszámlálás másfél évvel ezelőtt volt; akkor találtak 6603 lelket, deczember hónapban a mikor a lakosság jó része távol van. 324 üres villát találtak, amelyben nem volt egy lélek sem. A 422 bérbe adott lakás közül körülbelül 120 van olyan, melyben csak nyári lakosok vannak. Lakosságunk tehát okvetlenül becsülhető legalább is 12000 lélekszámra. A pótadó a Csömörtől való elválás évében 86°/0 volt; az előbbi évben pedig 83°/0. Pedig akkor csak puszta volt a község és minden legkisebb bizonyítványért a csömöri elöljárósághoz kellett szaladni költséggel és fáradsággal. Most sok a pótadó, hatvan százalék körül? A szervezésre vonatkozó javaslatot nem, mint máskor kisbizottság, hanem tizenkéttagu bizottság tárgyalta nagy alapossággal, és meggyőződvén a szervezés szükségességéről, egyhangúlag fogadta el azt, s példáját követte a képviselőtestület is. 0 maga tizennégy-tizenötödik éve intézi szeretettel és lelkiismerettel Szentmihály ügyeit, eleinte a csömöri községházán. Lelkiismerete nyugodt, hogy személyzetét erejükön felül kihasználja. Vérrokona egy sincs az irodában. Arról nem tehet, ha az idegen segédjegyzők, miután már itt aljegyzői állásba kerültek, nővérei közül választottak feleséget. Sőt, csak örül és önérzettel védheti tisztviselői értéküket. A község költségvetése 72809 kor., ebből személyzeti kiadás 34320 kor. s ebből a négy jegyzőre 11 ICO korona esik. Tehát nem az övék a kiadások nagy tömege. A tisztviselőket ért méltatlan támadást visszautasítja. A képviselőtestület viharosan éljenezte a főjegyzőt. Balázsovich Zoltán szólt ezután. Köszönetét mond a főjegyzőnek, hogy a csúnya támadásokat és rágalmakat magában foglaló beadványt megismertette. A legnagyobb felháborodással utasítja vissza a képviselő- testülettel szemben használt burkolt sértéseket. A legteljesebb bizalomnak ad kifejezést és nyomatékosan elitéli a felebbező eljárását, ki fel sem szólalt, csak oktalan és valótlan adatok felhalmozásával felebbez. A főjegyző magánmunkálataival is a közérdeket szolgálja, mindenben a közönségünknek van hasznára, sőt a nemes elvek szerint vezetett egyéb intézmények keretében kifejtett működésével is. Szégyen, hogy magyar hivatalnok ember — a felebbező ilyen — fényes fizetésnek
