Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-05 / 18. szám
pe|Kg 18 szám. a legkevésbbé sem mondható hátrányosnak. A fővezetők, kik aktiv tevékenységükkel eddig is fenntartották, élén maradtak továbbra is. Néhány régi rákosszentmihályi polgártársunkat nélkülözni fogjuk ugyan a megszokott keretből, de ők inkább csak csendes szekundánsok voltak az eddigi vezetésben s helyükbe kiváló szakemberek léptek, a főrészvényesként érdekelt Budapesti helyiérdekű vasúttársaság fővezetői sorából, a kiknek működésétől csak a legszebb eredményeket várhatjuk. A lóvasut tehát fényesen jut át az átalakulás nem csekély mértékben veszedelmes árkán és csakhamar ismét sik pályára kerül, a melyen vigan halad tova, dagadó vitorlákkal, az uj czélok felé, a hová hivatása a község és közönség érdekében rendeli. A patronázs. Az iskolaév elején, amidőn az iskola ügyével foglalkoztunk, megemlékeztünk lapunkban a patronázsról vagyis gyermekmenhelyről és azt mondtuk, hogy az őszszel megnyílik a gyermekmenedékhely az első számú iskola melletti helyiségben. Egy pár sorban buzdítottuk a szülőket és gyermekbarátokat, hogy minél többen küldjék gyermekeiket a patronázsba, ahol a gyermekek szórakozva tanulnak vasárnap délutánonként s részint arra is buzdítottuk a gyermekek iránt melegen érző gyermek- barátokat, hogy látogassanak be egyszer-másszor és kisérjék figyelemmel annak működését Az iskolát járványos betegség miatt — fájdalom — be kellett zárni s igy természetesen a patronázs sem nyithatott meg s nem fejthetett ki nagyobb működést. Az iskolák megnyíltával megnyílt a patronázs is és e kevés idő alatt kifejtett működéséről ma két hete számolt be fényesen. Voltak szép énekek élénk, kedves szavalatok, két kis színdarab: a feminista nő parodizálva s egy bohózat a fiuk által előadva. Mondhatjuk minden nagyítás nélkül, hogy a mi kis színészeink pompásan játszottak a hasonlókorú szemlélő publikum előtt és aki ebben az elsavanyodott világban igazi mosolyt akar látni, jöjjön, nézze meg, nemcsak a színdarabot, de magát a publikumot. A derült hangulat, mint mondám, nagyban uralkodott, sőt általános derültségben tartotta a gondtalan közönséget, voltunk egynéhányan felnőttek is, többen is lehettünk volna, az igaz, na de máskor többen leszünk, ha igaz, s nem egyszer mi is mosolyra derülünk, Igen szépen szavalt a kis Sisterez Feri, mig a rendezőség közben-közben elandalgott, csak fel-fel ugrott a pódiumra és kipattant belőle egy-egy kis vers vagy szép költemény. Szépen játszottak Krupacsek Mariska a szakácsné szerepében, Szilvási Ferike, Wegenácz Manczi, Vilma szerepében; jól játszottak Nyerges Gizi, Margit, Görcs Ilonka, Varga János, Fricz Rezső meg mindannyian. Igaz ugyan, hogy a bohózat végén a párbeszédek összegabajodtak, de ez annál jobb volt. Az ünnepély rendezésében oroszlán része Wagner Antal egyetemi hallgatónak van, aki már több év óta nagy buzgósággal foglalkozik az ártatlan gyermekekkel, kit sokan a gyermekek közül a legtöbben csak úgy ismernek, hogy „ifjú ur.“ Tartsa meg az Isten számos évekig az „ifjú urat.* A hazafias vig és kesergő nótákat, amelyet a ,kar“ a tavaszi friss levegőtől éles hangokon ugyancsak szépen énekelt, „Ilonka néni*, régi buzgó karmesterné kisért a kis régi „szimfónián“, csudaszép hangokat csalva ki belőle. Igaz ugyan, hogy ez sem pászolt mindig, de ez is kellett. Minekutána az ember nemcsak lélekből, hanem testből is áll, uzsonna is kellett, meg is jelent a „mamuska* egy nagy kosárral. Schwarcz Alajos, a főszereplőnek édesatyja gondoskodott az uzsonnáról, s mikor már a kosárból a sonkás 3. oldal zsemlye kifogyott, a „mamuska“ mosolya még mindig tartott. Hogy Csizmadia Gyula buzgó lelkészünk itt is ott volt s szép beszédben köszönte meg úgy Wagner Antalnak, mint Hereinné Wayand Ilonkának, mind Knoppek Máriának, a mamuskának szives közreműködésüket s hogy a gyermekeket a további buzgóságra buzdította, ha nyaralók nem kerülnének Rákos Szt. Mihályra, Mán mondani sem kellene. És itt álljunk meg egy kicsit és elmélkedjünk. Nagy szükség van a patronázsra és nagy szükség van azokra, akik a gyermekeket óvják és velük foglalkoznak az iskolán kívül s nagy szükség van arra, hogy foglalkozzanak a gyermekekkel. Több megyében egész nyáron át van gyermekmenhely, hogy ne a mező, ne az erdő nevelje a gyermekeket, hogy a magukra hagyott gyermekek fel ne gyújtsák a falut, a kerék alá ne kerüljenek, a gödörbe ne hulljanak ; de a mező és erdő nem oly veszedelmes, mint az utcza, kivált vasárnap, kivált a fővárosban és annak környékén. Az utcza nevelésének szomorú képét élénk színekkel rajzolta nemrég a Budapesti Hírlap, feltüntetve azt a romboló hatást, amit az utcza a gyermekekre gyakorol. Különösen a vasárnap délutánonkint az utczán csatangoló gyermek mit lát ? Kevés jót, annál több rosszat. Ettől óvja meg a patronázs, a testi és lelki korai romlástól. Lefoglalni a gyermeki lelket szép és hasznos olvasmányokkal, szórakoztatni ártatlan játékokkal, a patronázs feladata. De hát ki foglalkozzék ilyenkor a gyermekekkel, honnan vegyük számukra az uzsonnát, honnan, miből szerezzünk be számukra egy kis gyermekkönyvtárt ? Megint a tantestület ? Megint a társadalom ? És azt felelem rá, hogy megint. Ki hiva- tottabb ennél, mint a tantestület — angyali foglalkozás a gyermekekkel való foglalkozás, ez a tudat ád erőt a sok türelemmel járó munkára s ez elsegiti egyikét, másikát ide is. Megint a társadalom? Ha valahol, úgy itt a társadalom ! Gazdagok, szegények, gyermektelenek, gyermekekkel bírók. A gazdagok azért, mert gazdagok, a szegények azért, mert nekik rendesen több jut a gyermekáldásból, a gyermektelenek, mert nekik nincsen gyermekük, a sok gyermekesek azért, mert nekik több gyermekük van ott; csak az maradjon el, aki nemesen nem érez; de ismerve községünknek minden szent ügyért lelkesülő közönségét, ilyen itt alig lesz. Sz. L. HÍREK Nagy napok előtt. Már csak egy hét választ el bennünket attól a nevezetes naptól, mely Rákosszentmihály történetében örökké emlékezetes marad. Püspök érkezik a községünkbe, hogy híveit a bérmálásban részesítse- Mindenütt ünnep szokott ez lenni, annál inkább az lesz nálunk, amikor első alkalommal részesülünk e szerencsében. Lelkészünk már a hivatalos értesítést is megkapta Váczról, hogy püspökünk május 12-én délután 3 órakor érkezik hozzánk Csömörről, hol már délelőtt bérmálni fog. A kath, egyháztanács hétfőn, 6 án tartandó gyűlésén beszéli meg a püspökfogadás részleteit. Bérmálásra jelentkezni lehet naponta reggel 8 órakor a templom sekrestyéjében, a déli órákban pedig a lelkész lakásán. Bérmálkozók gyónásukat csütörtökön, pénteken, vagy szombaton végezhetik el. Ünnepi beszédek Dr. Saly László, a budapesti középponti papnevelőintézet tanulmányi felügyelője május 9, 10 és 11-én délután 6 órakor templomunkban alkalmi beszédeket tart. Á kiváló szónok előadásaira ezúton is felhívjuk kath. közönségünk figyelmét. Hitközségi ülés A rákosszentmihályi rk. hitközség képviselete f. évi május hó 6-án hétfőn, d. u. 6 órakor az Engelbrecht-féle vendéglő külön termében ülést tart. RÁKOS VIDÉKÉ
