Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-31 / 13. szám
13. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 oldal. Ilonai-teleppel szintén el tudnak készülni május 1-ig, ami a budai forgalomra nézve nagy dolog. Ha ezekkel rendbe tudnak jönni, a budai forgalomban, különösen a külső vonalakon, dupla sebességgel fognak járhatni a kocsik. A terminus tekintetében megemlíti azt, hogy 2 turbina van megrendelve 10—10.000 lóerővel; az első turbina már jár, de ezt csak 2000 - 2500 kilowattra merik felfokozni, a második turbina május 1-ig készen lesz és most csinálják a motordinamókat, amelyekkel azt a közlekedést lehet majd előidézni, amelyet a közúti vaspályatársaságtól megkövetelnek; reméli, hogy ezek a gépek május 1—15-ig készen lesznek. Azt hiszi, hogy május 1-én már sokkal több kocsival tudnak közlekedni, mint amennyit erre az időre bejelentettek, a társaság sokkal több kocsit állít be, mint ameny- nyire kötelezve van. A harmadik felülvizsgálat szerint engedélyezve volt 490 motorkocsi, 1911-ben rendeltek 120-at, összesen tehát 610 motorkocsi lesz ; a megrendelt kocsik közül 50-et már leszállítottak és a Ganz szállít máj 1-ig még húszat, tehát össesen 560 motorkocsi lesz. Ha úgy számítják, hogy ezen kocsik lG°/0-ának mindig benn kell állani javítás alatt, akkor is elég motorkocsi lesz. Pótkocsi a harmadik felülvizsgálati jegyzőkönyv szerint 163 volt, ezeket úgy a társaság, mint a főváros elhanyagolta, p2dig ezekre kellett volna súlyt helyezni. 1911-ben engedélyezve lett 140 pótkocsi. Megjegyzi még, hogy a társaság mindent előbb rendelt meg, mielőtt a város engedélyezte volna, bizva a város jóindulatában, hogy látni fogja a társaság jóakaratát. A pótkocsik közül ‘eddig leszállítottak 51-et és május 1-én még fognak szállítani 26-ot, tehát 210 lesz a teljesítmény. Ha ehhez hozzászámítják még azt, amit most csináltatnak, a bizottság el fogja ismerni, hogy a közúti vaspályatársaság a kötelességét minden tekintetben teljesítette. Ez a mai állapot és azt hiszi, hogy amit itt felvesznek a menetrendbe, az csak Írott malaszt lesz abban az értelemben, hogy a társaság sokkal többet teljesít, mint amennyi a kötelessége, arra azonban szóló nem kapható, hogy arra tegyen Ígéreteket, amelyeket nem képes betartani. A téli menetrend megállapítása alkalmával senki sem fogja azt mondani, hogy a közúti vaspályatársaság a közönséggel szemben nem járt el a legnagyobb méltányossággal. Elnök azt hiszi, hogy a bizottság köszönettel veszi tudomásul ezeket a szakszerű felvilágosításokat. (Helyeslés ) Végül Till Antal tanácsjegyző ismertette az ügyosztály előterjesztését a Gyömrői-uti vonal terveire vonatkozólag. Dr. Löwy Lajos tapasztalásból mondja, hogy az ügyosztály által javasolt megoldás nem szerencsés, t. i. az Alsó Vaspálya-utcza egyik oldalán végig egy téglagyár, másik oldalán pedig vasúti töltés van, tehát a villamos vasút egy üres és keskeny utczán menne keresztül. Igaz, hogy ez a megoldás a legolcsóbb és a legrövidebb, de alig pár száz méternyi differencziát okozna az, ha a vasutat a Kápolna-utczától a Gergely- utczán és az Abafíy-utczán át vezetnék a Gyömrői-utig. A Gergely-ulcza teljesen rendezve van, két oldalán házak vannak, ez a megoldás tehát a kőbányai közönségre nézve is jobb volna, a társaságnak pedig haszonhajtás szempontjából volna jobb. Egy napi késedelmet sem kíván okozni szóló, csak a társaság figyelmét kívánja felhívni arra, hogy a köz- igazgatási bejárásra ilyen értelemben elkészüljenek; úgy tudja, hogy a társaság hajlandó is igy vezetni a vonalat. Csak egy esetben volna jobb a másik megoldás, ha a czeglédi vonal kihelyezése rövid időn belül megtörténik, egyébként az általa említett megoldás a jobb. Rényl Dezső tanácsnok javasolja, hogy a bizottság oly értelemben fogadja el az ügyosztály javaslatát, hogy az ügyosztály bocsátkozzék tárgyalásba a társasággal ennek a variánsnak a dolgában és ha ehhez a társaság hozzájárul, a közigazgatási bejárásra két variánst fognak elvinni és amennyiben ott ezt a megoldást fogadják el, akkor azok a megállapodások, amelyeket most a bizottság az ügyosztály előterjesztése alapján elfogad, erre a megoldásra is vonatkoznak. A bizottság az ügyosztály előterjesztéséhez Rényi tanácsok indítványa értelmében járult hozzá. HÍREK. Uj vármegyei központ a fővárosban. Fazekas Ágoston, Pestvármegye alispánja, nagyszabású terv megvaló- sitésáz fáradozik. Az alispán a régi vármegyeháza helyén uj vármegyei központot akar létesíteni. A pestmegyei székház ezidőszerint két részből áll. A Városház-utczai részen vannak a megyei hivatalok mig a Semmelweiss- utczába nyíló szárnyban vannak a pestvidéki törvényszék hivatalos helyiségei és börtönei. Az épületnek ez a része sehogysem való a belváros kellős közepébe, mert a börtönök levegője állandó veszedelemmel fenyegeti az egész környéket. Az igazságügyi kormány már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy a pestvidéki törvényszéket kitelepíti Budára, a Kacsa-utczába, ahol a törvényszéki épület számára megfelelő telket vásárolt. A törvényhozás évi háromszázezer koronát vett fel a költségvetésbe az uj igazságügyi palota építésére, de ezt az összeget még mindig nem használták föl az építés czéljaira. A vármegye közönsége egyre sürgeti a törvényszék kitelepítését, ami, ha megvalósul, hozzá lehet fogni az alispán tervének kiviteléhez. E terv szerint lebontanák a megyeházának négy utczára nyíló épületét és helyébe egy hatalmas közigazgatási palotát építenének, amelyben elhelyezést nyerne Pestvármegye székháza, a pestmegyei pénzügyigazgatóság, a pestmegyei tanfelügyelőség, a pestmegyei államépitészeti hivatal és a pestmegyei erdőfelügyelőség. úgy hogy az összes közigazgatási hivatalok együtt volnának. Az uj megyei központ építési költségeinek nagyrészét a vármegye közönsége viselné, de a részesedés arányában hozzájárulnának az érdekelt minisztériumok is. A vármegye közönsége közelebb lépéseket tesz a kormánynál, hogy e gyakorlati terv mielőbbi megvalósítását vegye fel munkaprogrammjába. Érdem-méltatás. A Pesti Református Egyházmegye f. hó 26-án d. e. Budapesten felette népes közgyűlést tartott, amelynek gazdag tárgysorozatán Rákosszentmihály két igen érdemes lakosát — mint buzgó és áldozatkész református egyháztagokat — nevezetesen Karácsony Lajos tiszteletbeli főgondnokot és Bognár János egyháztanácsost az a kitüntetés érte, hogy (előzékeny adózásukat és apróbb adományaikat nem számítva) ezer-ezer korona külön adományukért, illetve alapítványukért az Egyházmegye elismerését és jegyzőkönyvbe vett köszönetét nyilvánította. Ezzel kapcsolatosan legyen itt az is megemlítve, hogy ugyanezen közgyűlés a rákosszentmihályi ref. egyháznak — noha anyásitása még nincsen teljesen befejezve a vallás és közoktatásügyi minisztériumban való halogatás miatt — megadta a fokozatos önkormányzati hatóságok irányában s illetőleg az Egyházmegyén gyakorolható önálló egyházközségi szavazati jogot. Pálfi János beteg. Pálfi János szfőv. főszámtanácsos, Rákosszentmihály polgárságának legrégibb vezére, mint részvéttel értesülünk, komoly beteg, úgy, hogy műtétnek kellett magát alávetnie A kínos, de szerencsére kevésbbé veszedelmes operáczió jól sikerült s a beteg állapota gyors javulásnak indult, egyelőre azonban még mindig ágyhoz köti Budapesten, hol társaságunk számos tagja keresi fel.
