Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-10 / 10. szám

RÁKOS VIDÉKE. 10. szám. 4. oldal. Képviselőtestületi közgyűlés. Nagyszerű közgyűlése volt hétfőn délután Rákos­szentmihály képviselőtestületének. A községi közgyűlések mindig érdekesek ; egész jövendőnkre nézve elhatározó fontosságú ügyeket tárgyal képviselőtestületünk, melynek nálunk nem csak a megszokott íolyó munkával, az ügyek rendfentartó jellegű vezetésével kell törődnie, hanem alkotásokkal kell bajlódnia, intézményeket kell létesitenie, a melyek haladó községünk fejlődését előbbre viszik. A hétfői rendkívüli közgyűlés napirendjén nem szerepeltek ilyenféle tárgyak, mégis emlékezetes marad mindörökké. Mert ez volt a nagy pillanat, a mikor a rákosszentmihályi nyilvános főgimnázium és internátus létesüléséről, mint befejezett tényről, a nyilvánosság számára hivatalos jelentést tettek s ezzel a múlt heti szenzácziós közlésünk igazolást és betetőzést nyert. Mióta a múlt héten részletes tudósítást irtunk, a jézustársasági atyák rákosszentmihályi letelepedéséről, azóta állandó izgalomban van lakosságunk. A titkon szállongó hírek nyomán fakadt reménykedés bizony­talanságát nagy megnyugvás váltotta fel és a közös öröm magával ragadó érzése foglalta egybe egész lakosságunkat. Mert Rákosszentmihály on nem akadt egyetlen egy ember sem, aki leikéből ne örült volna községünk szerencséjének és ferde üvegen át kancsal szemekkel látta volna a Jézustársaság letelepedésének jelentőségét. Lakosságunknak igaz dicséretére válik, hogy valláskülönbség nélkül csak örülni tudott az örvendetes tényeken és ennek igy is kellett lenni. Nagy szomorúságot és csalódást jelentett volna, ha nem igy történik. A közölt híreknek hivatalos helyről jövő és vég­leges formában történő megerősítése újabb táplálékot ad az örömnek és most már teljes megnyugvással tehet­jük magunkévá az uj helyzetet, melybe bele kell illesz­kednünk és a jövendőnkről való gondoskodás tekinteté­ben hozzá kell alkalmazkodnunk. A hétfői közgyűlés képe a külsőségekben a szokás- szerű volt. Kicsike tanácskozó termünket megtöltötték a gyűlés tagjai, bár sorukból egy-két szorgalmas képviselő- testületi tagot ez alkalommal nélkülöztünk. A közgyűlést Hauser Gyula biró nyitotta meg a szokásos üdvözléssel. A jegyzőkönyv hitelesítésére Keller Gyulát és Way and Károlyt kérte fel, azután pedig átadta a szót Krenedits Sándor főjegyzőnek, a közgyűlés előadójának. Mielőtt azonban a napirend tárgyalását megkezdették volna, megkapó és minden izében lélekemelő jelenet játszódott le, méltó hangulatkeltő bevezetéseképen a nap nagy eseményének. Lippe Ödön Sándor gyógyszerész emelkedett szó­lásra és ritka szép, meleg és lendületes beszéd kísére­tében öt darab rákosszentmihályi takarékpénztári betét­könyvet adott át a bírónak, kérve, hogy itteni letelepe­désének tíz éves fordulója alkalmából tett adományait illetékes helyeire juttassa el. Százötven koronát adomá­nyozott a helybeli róm. kath. plébánia és ugyanennyit a községháza építésének czéljaira, továbbá száz—száz koronát a helyben építendő ref., ág. h. ev. és izr. templomok czéljaira. A képviselőtestület zugó éljenzés­sel, tapssal fogadta Lippe beszédét. Krenedits Sándor szép szavakban adott kifejezést a képviselőtestület hálás érzelmeinek és indítványára a képviselőtestület köszö­netét jegyzőkönyvében is megörökítette. Lippe Ödön tipikus alakja a rákosszentmihályi polgárnak, a ki mozgalmas és változatos életet élt az itt töltött évtized folyamán. Egészen más, itt idegen nézetek világából hódította meg magának a rákos­szentmihályi közérzület, mely eredetileg közömbös volt iránta, azután pedig ellene fordult, mígnem idővel kölcsönösen megváltozván, minden ellentét éle el­tompult, minden szeglet lecsiszolódott és Lippe Ödön egy szép napon maga mellett látta csaknem egész intelligencziánkat; baráti szeretetükbe fogadták, sőt a népszerűség szeszélyes hulláma is hátára vette és vidáman, könnyedén emeli a magasba. Ilyen egybe­forrasztó, nivelláló, kiengesztelő ereje van az öntudatos, erkölcsös, tisztességes társadalomnak, mely községünk­nek legszilárdabb bástyája. Örömmel üdvözöljük a nemeslelkü, gavallérosan bőkezű és szépszándéku Lippe Ödönt a falakon belül, hol előkelő hely illeti meg jobbjaink sorában. A napirendre térve, Krenedits Sándor remek­számba menő előterjesztést tett, a fézustársaság itteni letelepedéséről. A nagyszerű téma, a köz­ségünkre háramló fény és haszon valósággal meg­ihlette főjegyzőnk jeles tollát és hivatkozván a „Rákos Vidéke* múlt heti közleményére, ismertette az ügy állását úgy, a hogy abban megírtuk s egyúttal jelen­tette, hogy a vonatkozó végleges szerződést meg­kötötték s ezzel az ügy befejezetté vált, azután pedig fenkölt szavakkal üdvözölte a magyar rendek leg­kiválóbbikát, a hazafias és kulturális téren páratlan érdemű Jézus társaságot és a község nevében szerencsés­nek mondotta Rákosszentmihályt, hogy ilyen Magyar- országon páratlan kulturális intézethez jut, mely hivatva lesz, hogy európai hírnévre emelje. Indítványára a képviselőtestület egyhangúlag magáévá tette az elő­terjesztést és e határozatát jegyzőkönyvbe foglaltatta. Ezzel kapcsolatban az Almásy Malvin-féle parczellázás megfelelő módosításához is egyhangúlag hozzájárult a képviselőtestület. Lippe Ödön Sándor indítványozta ezután lelkes, szép szavakkal megirt javaslatában, hogy a rendet kül­döttség utján üdvözölje a képviselőtestület, egyúttal pedig Krenedits Sándor főjegyzőnek ez ügyben kifejtett fáradhatatlan és eredményes munkálkodásáért fejezze ki hálás köszönetét. Krenedits Sándor kérte, hogy a teljes visszavonultságban működő rendet a köszönet ilyen tolmácsolásával ne zavarjuk meg, magáról pedig igye­kezett szerényen elhárítani az érdemet. Erre Lippe indítványának első részét visszavonta, a többihez pedig a képviselőtestület egyhangúlag és örömmel hozzájárult. Nonn Nándor és társai bírtokmegosztási kérelmét megjegyzés nélkül, egyhangúlag teljesítették. Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a képviselő- testület Krenedits Sándor előterjesztés-tervezetét, mellyel az iskolánk fejlesztése tekintetében nagyobb támogatásra kérjük a kultuszminisztert. Húsz uj ház építése egy-egy uj tanterem megnyitásátjteszi szükségessé, ami 84 ^köz­ségi pótadó jövedelmet jelent. Ennek ellenében nem visel­heti a község az uj helyiség költségeit, mert az iskolai ki­adások egyenesen tönkretennék. Lakosságunk 3659-ről 6550-re emelkedett. A község hitelét a középponti iskola építése kimerítette; holott már most kellene egy második ilyen iskola. A kormánytól kéri Írásban és küldöttség utján is a község, hogy ezeket a kiadásokat vállalja magára, amint azt a környéken is megtette. Apróbb ügyek következtek ezután: Az anyakönyvi dijakat kiutalták az anyakönyvesnek. Az elhagyott gyermekek után fizetett gondozási dijak megtérítését kérelmezték. Kimondották, hogy Tröszter Mária örököseinek a kikötött hagyományt április és október hónapokban esedékes félévi részletekben utal­ványozzák. Végül honossági és illetőségi ügyeket tár­gyaltak. Napirend után Balázsovich Zoltán kérte az elöl­járóságot, hogy a lóvasut meghosszabbítása ügyének elintézését sürgesse meg. Elnök erre berekesztette a közgyűlést, amelyről minden egyes tag azzal a belső meggyőződéssel távo­zott, hogy ez a nap Rákosszentmihály uj korszakának alapkőletétele volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom