Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-25 / 8. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ. 8. szám. Mintha bizony a jezsuita rend tagjai nem lennének ma már magyar anyák fiai, nem lennének a kultúra és tiszta erkölcs legjelesebb és legműveltebb katonái, kiknek uj nevelőintézete úgy kulturális, mint hazafias szempontból a magyarságnak mérhetetlen értékű nyeresége lesz Rákosszentmihály érdekeiről nem is kell beszélnünk. Hálát adhatunk a Mindenhatónak azért a páratlan kegyért, hogy ezzel a roppint szerencsével megajándékozott. Beláthatatlan az a haszon és előny, a mi a jézustársasági atyák ilyetén való letelepedéséből ránk háramlik. Még álomnak is őrülten merész lett volna eddig arról beszélni, hogy Rákosszent- mihályon nyolcz osztályú nyilvános főgimnázium nyilik. Micsoda forgalmat teremt az az intézet községünkben. Miféle emberek ismerik meg majd ezt a szép helyet. Micsoda gazdasági jelentősége lesz az uj intézetnek és gimnáziumnak ! Szédületes, káprázatos Rákosszentmihály jövendője e pillanattól fogva. Október óta húzódik a végleges szerződés megkötése. Már számtalanszor hajszálon függött, hogy az egész dolog meghiúsul. Voltak is elegen, a kik ezen mesterkedtek. De mindannyiszor sikerült a nehézségeket elhárítani. Bus páter és kara úgy megszerették községünket, hogy következetesen ragaszkodtak hozzá és kedvéért számtalan kedvező más ajánlatot visszautasitottak. Nagy igazságtalanság lenne, ha e rendkívüli sikerért néhány hálás szót nem juttatnánk főjegyzőnknek Krenedits Sándornak, a ki a dologban valósággal a gondviselés szerepét játszotta. Átértette a szerencse jelentőségét, mely községünket éri és szinte, fanatikus buzgalommal és fáradhatatlan lelkesedéssel munkálkodott azon, hogy a tárgyalások sikerre vezessenek. Sok nehézséget okozott az a körülmény is, hogy a kiszemelt területből már több parczellát előbb eladtak és igy az uj tulajdonosokkal is külön-külön kellett tárgyalni. Volt olyan is, a kivel nem tudtak megegyezni s végre is a terveket módosították, a nélkül, hogy a lényegben kár esett volna. A rengeteg munka árán azonban olyan szolgálatot tett Krenedits Sándor Rákosszentmihálynak, a melyet eléggé meghálálni soha nem lehet s a mely nevét örökké fenn fogja tartani e helyen. A rend az építkezést még ezen a tavaszon meg akarja kezdeni, hogy az intézetet 1913 őszén rendeltetésének átadhassák. Templom kérdésünk is megoldást nyer vele. Lesz második, az eddiginél nagyobb templomunk, melyet sokáig úgy se nélkülözhettünk volna. Rákosszentmihály egész lakossága nagy örömmel fogadta szerencsénk jóhirét s itt, a hol igazán a példás felekezeti türelmesség erénye disziti a közönséget, valláskülönbség nélkül mindenki örült és ugyan senkinek se jutott eszébe olyan szempontból fogni fel a dolgot, a hogy az „Est“ visszataszító közleménye tette. Erre különben az Alkotmány csütörtöki számában az Országos Pázmány egyesület védőirodájának értesítése nyomán erélyes nyilatkozattal fele), melyben többek közt azt mondja, hogy az Est ellen sajtópert indítanak, a rákosszent- mijiályi intézetre vonatkozólag pedig azt jegyzi meg, hogy a Jézustársaság Az Estlő 1 nem fog „engedélyt kérni arra, hogy olyan tanintézeteket állítson, aminőkben II Rákóczi Ferencek, Zrínyi Miklósok, Pázmány Péterek, Észté rházy Miklósok és Pálok, vagy ha tetszik Apponyi Albertek és Prohászka Ottokárok nevelődnek, vagy amelyekről, mint Trefort Ágost a kalocsi gimnáziumról, minden igazságszeretö ember elismeri, hogy az ország legjobb tanintézetei közé tartoznak.“ A „jezsuiták és a törvényhozás“ cimü passzusa — mondja továbbá a nyilatkozat — Az Est cikkének közönséges történethamisitás s a magyar olvasóközönség tanulatlanságára való utazás. Hogy az 1588-iki medgyesi gyűlés „Magyarországból“ kiűzte a jezsuitákat, ezt csak olyan analfabéta állíthatja, aki nem tudja, hogy 1588- ban Erdély nem volt Magyarország. A valóság röviden és szárazon az, hogy bár a protestáns rendek ismételten türelmetlenül sürgették a jezsuiták kiűzését — ez a legkönnyebb mód lévén egy meg nem cáfolható ellenfél elné- mitására — Magyarországban ma is teljes és tökéletes érvényben van az 1687. évi XX. törvénycikk, mely a Jézus-társaság becikkelyezését, még pedig a felség és a karok és rendek egyértelmű (unanimiter sancitum est) akarata folytán tartalmazza. Hollott az összes magyar törvény- hozás értelmében a Szentszék által megerősített szerzetesrendek behozatalára az országgyűlés hozzájárulása nem is lényeges szükség, lévén az az apostoli király apostoli attribútumának folyománya; ily jogon vannak például a bencések és zirciek is Magyarországon. Egyébként az országgyűlés más alkalmakkor is elismerte a jezsuita rend létjogát Magyaro- szágon, midőn pl. az 1715: LXXÍII-ik t.-cikk értelmében az apátságok vagy prépostságok birtokában megerősíti a jezsuitákat s mint ilyeneket alkotmányos jogon az országgyűlés is meghívja. Ily tények után Az Est állításai pillanatra sem lehetnek egyebek tudatlan szemfényvesztésnél vallásellenes türelmetlenségnél. Eltekintve attól, hogy a katholikus egyház szerzett s intézménye annak szerves része lévén, a szerzetesrendek elleni izgatás nem egyéb fanatikus valláselleni izgatásnál.“ Ez ügygyei kapcsolatban a Magyar Kurír a következőket jelenti: Az Est czimü fővárosi napilap „Jezsuiták Magyarországon“ címmel cikksorozatot közölt, amelyben a valóságnak meg nem felelő állítások egész serege látott napvilágot. Mint értesülünk, P. Bus Jakab, a Jézustársaságiak magyar tartományfőnöke megbízta ügyvédjét, dr. Bonta Károlyt, hogy Az Est ellen a sajtópert haladéktalanul indítsa meg.
