Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-30 / 18. szám
6 oldal. 18. szám. RÁKOS VIDÉKE A czinkotai gyilkosság. A napisajtó szomorú szenzácziója lett e héten Czinkota községe a határában történt kegyetlen gyilkosság révén. Az országút szélén meggyilkolt nő embertelenül összeszurkált és eltorzított tetemét találták. Három napig tartó hajsza folyt a gyilkos után, mig Holczmann czinkotai csendőrőrmesternek nem sikerült kideríteni a bűntett részleteit és el nem foghatta a gyilkost. Valóságos rejtett verseny folyt a csendőrség és a budapesti rendőrség között, melyben a szerencse — nem kis dicsőségére — a csendőrségnek kedvezett. Az áldozat Csíkul Györgyné szül. 'Iilka Zsófia, galicziai származású, negyvenéves kerti munkásnő, gyilkosa pedig a kedvese, Hovanyecz Tamás, téglagyári tót napszámos, aki összeveszett vele és dühében és féltékenységből ölte meg az országúton a csapodár asszonyt, azután pedig a csekély pénzét is magához vette. A gyilkos makacsul tagad és csak a nagy körültekintéssel összegyűjtött bizonyítékok és apróbb bűnjelek segítségével törték meg. Műkedvelő előadások. Pestvármegyében buzgón űzik a műkedvelő előadásokat. Csaknem minden valamirevaló helységben vannak műkedvelő társulatok, egynémelyik pedig, mint a rákosszentmihályi is, olyan jó hírnévnek örvend, mely túlterjed a vármegye határán- Gödöllőn a minap két műkedvelő szinielőadás is volt: Bayerlein drámáját a Takaródét és az Árvalányhaj czimü népszínművet adták elő. A rákoskeresztúriak közlekedése. Nagy az elégedetlenség a rákoskeresztur nyaralói, maglódi, gyömröi és környékbeli lakosok között, mert a magyar államvasutak igazgatósága ahelyett, hogy ezen a mind népesebbé váló vonalon a helyi vonatok számát szaporítaná, még az eddigiekből is elvesz, amennyiben a Budapestről este 9ö5 kor induló helyi személyvonatot május elsejétől kezdve megszünteti és csak szombatonkint járatja s igy, — mivel a Budapestről este 705 perczkor induló személyvonat május 1-től kezdődőleg 655-kor fog indulni, a vonal utasainak d. u. 655 tői 930 ig nincs közlekedésük. A menetrendben történt egyéb változtatások is mind csak közelben lakó, naponta bejáró és a fővárosban élő közönség hátrányára történtek, amiből a közeli nyaralótelepek háztulajdonosainak érzékeny kára származik. A lakások sorra üresek maradnak, mert mindig gyérebben keresik fel ezen a vonalon fekvő nyaralótelepeket. (U. B ) Az ismeretlen. Egy szilágymegyei kis községben volt dolga egyik nagykárolyi ügyvednek. Valami peres ügy miatt kellett odautaznia. Felkereste a bírót és megkérdezte tőle, hogy kézbesitette-e az idézést, amely Kovács Mária nevére érkezett. A biró a községházára hivatja a kisbirót: — Kézbesítette e az idézést, amelyet átadtam ? — Nem a — feleli a kisbiró és a csizmaszárából előhúzta az Írást. — Itt van még most is. — Hát miért nem adta át annak, akinek szól? Mi? förmedt rá a biró — Átadtam vón csak megtaláltam vóna. De az egész falut összejártam és nem találtam Kocsis Mária nevű fehér személyt. — Szerencsétlen flótásl Hiszen a kend felesége a Kocsis Mária! rivalt rá a biró. — Tyü, az áldóját, az igaz a 1 — kiált a kisbiró. — De a ménkő gondolt vóna rája! Pestújhelyi Közlöny. Pestújhelyen, Pestújhelyi Közlöny czimmel dr. Westen Sándor orvos, s Huszár József volt fővárosi hirlapiró szerkesztésében még február havában 4 oldalas lap indult meg. A lap fejlődésnek indult és további gyarapításán fáradoznak hívei. Köztisztaság. A Kerepesi utón, a fehér-uti megállóhely közelében elgázolt a viczinális vagy négy hónappal ezelőtt egy kis kutyát, mely az árokig elvánszorgott még s ott kimúlt. A szegény állat porhüvelyét valaki áttette az országút másik o'dalán levő földek szélére, a trágyadomb mellé, amely mellett sűrűn használt mellékút vonul végig. Különösen mostanában, hogy a Kerepesi- utat javítják, sokan közlekednek ezen az utón és négy hónap óta napról-napra megbotránkozva látják a feloszlásnak indult tetemet, mely máig is ott bűzük az ut partján. Nem akadt senki, aki elásta vagy eltávolította volna. Holott az fővárosi terület és a köztisztaság a kültelkeken se kutya, hanem az élettelen kutya — az tisztátalanság. — Rákosi Jenő a magyar nyelvről. Az Országos Magyar Iskolaegyesületnek közelébb tartott közgyűlésén Rákosi Jenő főrendiházi tag, a Budapesti Hírlap főszerkesztője, mint elnök, nagyszabású beszédet mondott az egyesület czéljairól, miközben arany szavakkal jellemezte a magyar nyelvet, róla ezeket mondván: „A zászló, amely alatt az egyesület küzd, a magyar nyelv. Halljuk, hogy a magyar nyelv is megvan támadva, hogy romlik, hogy idegen észjárás, gondolkodás elegyedik beléje. A magyar nyelv egyike a legősibb, legeredetibb és legczélszerübb szerkezetű nyelveknek, ls jóllehet, a magyar nyelv, amig nagy vándorlásaiban ide ért, sok idegen anyagot vett föl magába, de a maga eredeti tiszta szellemében és szerkezetében, törvényeinek kristálytisztaságában fönn tudta magát tartani. Azt kell tehát mondanunk, hogy a magyar nyelv törvényei ép oly erősek, mint a természet törvényei. Ha semmi másunk nem volna, mint a magyar nyelvünk, amelyet ennyi ideig tisztán megőriztünk, ez olyan zászló, amely a nemzetet diadalra fogja juttatni.“
