Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-17 / 38. szám
38 szám. RÁKOS VTDEKR 5. oldal. A tűzoltók a „Vén fiuknak*. A „Vén fiuk“ társasága nemrég mulatságot rendezett a rákosszentmiháiyi önkéntes tűzoltó testület javára. Tűzoltóságunk az elért szép eredményért a következő levélben mondott köszönetét a „Vén fiuknak* : A „Vén fiuk“ legutóbbi mulatságának jövedelméből Uraságtok által hozzánk juttatott 101 kor. 10 fill, nemes adományukért fogadják hálás köszönetünket. Amidőn ennek kedves társaságuk előtti tolmácsolását s további működésükre Isten áldását kérjük — maradtunk Rákosszentmihályon, 1911. augusztus Uo-án. A .Rákosszentmiháiyi Önkéntes Tűzoltó Testület nevében, hazafias üdvözlettel, Krenedits Sándor parancsnok Záborszky Zoltán titkár. A szép levél nagy lelkesedést keltett a társaáág tagjaiban s a „Vén fiuk“ munkakedvét sikeresen gyarapítja. A Birőné vendéglőben tartott ünnep- és vasárnapi összejöveteleken élénken kovácsolják is a terveket a közelebbi jövőre vonatkozólag. Föesperesi látogatás. Egyházunk látható feje, a római pápa néhány éve elrendelte, hogy a megyés püspökök összes plébániáikat látogassák meg. A papság és a hívek között szükséges jó egyetértés fentar- tása és a hitélet fellendítése érdekében nagy fontossággal és szocziális szempontból jelentőséggel bir e rendelkezés. — A váczi nagy kiterjedésű egyházmegyében gróf Csáky Károly püspök a káptalan tagjaira, a főesperesekre bízta a látogatást. — Rózsahegyi Gyula prépost-kanonok, pesti íőesperes e hó 18 án érkezik e czélból Csömörre és bizonyára ellátogat hozzánk Rákos- szentmihályra is. Mennyi a helybeli református templomalap? Ezt tudakolják egyszer-máskor némely szives érdeklődők. Noha az egyházi gyűléseken mindig köztudomásra hozatik, ezúton is hát készséggel közzétesszük. hogy az c czélra szolgáló Karácsony Lajos-alapítványával együtt — takarékpénztárilag gyümölcsözve — jelenleg 13,335 korona készpénz, amelyhez jön az egyetemes ref. egyház közalapjából megszavazott 10,COO kor. tőkekamat segély és az építkezés megkezdésekor legfelsőbb helyről 200 kor. lévén ezenfelül 578 □-öl templom, paplak-telek is a polgári leányiskola mellett. Lelkészi hivatal. Rákoscsabai levél. Jóleső érzéssel olvassuk a vidéki lapokban, hogy különösen székesfővárosunk közelébe eső egyes községek mennyire fejlődnek A mi községünk is — bár csigalépésben — csak igyekszik előre Haladni, de azért nagyon hátramaradunk a tőszomszédságunkban levő kisebb községektől is. És ennek egyes egyedül az itteni szerencsétlen helyi viszonyaink az oka. Mily szépen és rohamosan emelkedik Rákosszentmihály, Péczel, Rákoskeresztúr és Rákosliget. Ezeknek mindeniknek meg vannak a társadalmi körei, rendes piaczuk, tűzoltóságuk, Rákosligetet kivéve, állandó csendőrségük is. Nálunk — fájdalom — ez mind hiányzik. A volt és jelenleg csak tengődő társadalmi életünket és humánus egyesületeinket a folytonos személyi súrlódások teljesen tönkreteszik. Községi vezetőségünk ellen is rendkívül sok a panasz. Elégedetlen községünkben mindenki: ur, iparos, földműves osztály. Az oly szépen neki indult, építkezéseink is ha- nyatlanak, sőt a mily örömmel és nagy reményekkel telve igyekeztek sokan mindenüket feláldozva, maguknak biztos hajlékot, házat építtetni, most az itteni sajnos viszonyok következtében sietnek túladni — ha veszteség árán is — rajtuk és menekülni óhajtanak innen. Magában a szép fejlődésnek indult „Uj telepen“ majdnem minden második ház eladó. Igyekezni fogunk reá mutatni azokra a súlyos viszonyokra, melyek mindezt előidézik; nem személyeskedünk, de megírjuk úgy, mint ez valóban van. Itt van például községünk állapota és helyzete a vezetést illetőleg. Szégyenlem leírni, de úgy van, hogy egész községünk, — mint egy kiskorú, — gyámság alatt van. És miért? Mert összes ügyeinket egy arra legkevésbbé hivatott egyén — a községi gyám intézi. Csodálatos, de igaz! Van intelligens, müveit s teljesen iskolázott főjegyzőnk, kinek oldala mellett oly kitűnő és szorgalmas, intelligens segédjegyzők vannak, hogy bátran állíthatom, hogy Pestvármegyében egy község sem dicsekedhetik ily segédjegyzőkkel és mindennek ellenére, mindent, de mindent a közgyám indít és vezet, annyira, hogy őt tartják „a falu eszének.“ Csakhogy — sajnos — mindent rosszul intéz ; beleavatkozik mindenbe, ami pedig az ő kizárólagos dolga volna, azzal épen nem törődik: az árvák és gyámoltalanok ügyével! E helyett ő maga vezeti a községi bíráskodást is; községünk által megválasztott biránk a tárgyalásoknál mint báb ül, helyette a közgyám rendelkezik, beszél, tárgyal, ítél (persze pipaszó mellett), mintha csak azt akarná jelezni, hogy a községi biró is az ő gyámsága alatt áll. Több alkalommal botrányos jelenetek fordultak már elő ennek következtében a tárgyalás alkalmával, midőn egy-két önérzetes fél kifakadt a gyámnak ezen jogtalan beleavatkozása miatt. De ez semmi; a község minden dolgában és ügyében ő imponál, vezet, ő becsüli a házakat, telkeket, becsül mindent, leltároz, eszközli a ló és egyéb állatszemléket és teszi ezt minden qualifikáczio nélkül. Semmi kifogásunk szorgalma és becsületessége ellen, de basás- kodásával és sok fontos ügyeinkben nem illetékes eljárásával iszonyú elégületlenséget kelt az egész községben. Ennek pedig csakis érdemes főjegyzőnk az oka; minek engedi ezt ? Higyje el a főjegyző, csakis ezért van annyi ellensége; ezért van az elégületlenség és a temérdek sok panasz. Ezen kell rohamosan segíteni és akkor viszonyaink javulni fognak. Épen azért az egész község jól megfontolt érdekében kérjük, hogy most, midőn az újonnan épült igen szép községházába költöznek, vigyenek magukkal uj szellemet is és ne engedjenek oly elemeket uralkodni, akiknek sem képességük, sem hivatásuk nincs reá. Ha ezt megtartják és az elöljáróságnak minden egyes tagja maga végzi el az őt megillető munkát, nem pedig másokkal végeztetik, akkor és csakis akkor emelkedhetik és fejlődhetik községünk; erről