Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-12 / 7. szám
7. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. Építő szabályrendelet. Pest Pilis Solt Kis-Kun vármegye építkezési szabályrendelete. Rákosszentmihály nagyközségre vonatkozólag. 24. § Ha a beadott teivre az épitési engedély iránt 15 nap alatt végleges határozat nem hozatik, az építés megkezdhető a bemutatott tervrajz szerint. IV. Rész. Szakértő alkalmazása. 25. §. A 9. §-ban felsorolt munkák végrehajtására jogosult szakértő férfiút kell alkalmazni, akit a kérvényező az építkezési bizottságnál előzetesen bejelenteni tartozik. A szakértő a terveket, rajzokat és esetleges leírást, mindenesetre még a munka megkezdése előtt aláírni tartozik. E kötelezettség a tervezőre is kiterjed. Az aláírás a szakértői felelősség elvállalását jelenti. V. Rész. Épületek lebontása. 26. §. A lebontás tényleges megkezdését 48 órával előbb a községi elöljáróságnak Írásban be kell jelenteni. E kötelezettség a végrehajtással megbízott szakértőt illeti. 27. §. A lebontásra nézve a következő szabályok tartatnak szem előtt: a) a falat és a törmeléket a porzás ellen megfelelően öntözni kell. b) a törmelék, ha az a felszínen fel nem használtaik és az illető a saját czéljaira azzal nem rendelkezik, oda szállítandó, ahová a helyi hatóság lerakni rendeli. c) a pinczebolt, nemkülönben kitisztítás után a pöczegödör és házicsatorna betömendő és a keletkező ür gondos döngölés mellett a kellő- magasságig feltöltendő. 28. §. A szomszédos épülettel határos fal lebontásánál különös gondot kell fordítani arra, hogy az idegen fal sérülést ne szenvedjen. Ha ez másként el nem érhető, a határos falat nem szabad előbb lebontani, mig kapcsolatosan helyébe uj fal nem építtetik. VI. Rész. Az építkezés általában. 29. § Az építkezést, illetőleg az alapzat kiásását nem szabad előbb megkezdeni, mig a bizottság vagy annak valamely kiküldött tagja az utczai és a szomszédfelőli határvonalat s a gyalogjárót a telek határvonalára vonatkoztatott magassági pontjait ki nem tűzte. 30. § A kitűzés az épitési engedély birtokában, szóval vagy levél utján a községi elöljáróságnál kérelmezendő, tartozik ez a kitűzést a kérelmezéstől számított három nap alatt teljesíteni. 31. § Ha a gyalogjáró az építkezéssel egyidejűleg nem fektethető a végleges lejtszinre, az építészeti bizottság a kitűzéssel kapcsolatosan megállapítja, hogy mikép lesz ideiglenesen a kapubejárat készítendő. 32. § Ha a telek talaja az egészségre ártalmas módon szennyezett volna, úgy az építkezés előtt, ha pincze nem építtetnék, az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek alatt a felszíntől a fertőzött mélységig el kell távolítani s az igy keletkező űrt szerves anyagtól mentes földdel, kaviccsal vagy agyaggal feltölteni. 33. § Az egészségre ártalmas mértekben nedves talajon lakóházak építése meg nem engedhető, ha mégis folyamodó tulajdonos a talajnak ártalmatlan voltát vitatja, az esetben az épitési engedély a tulajdonos költségére megtartandó hivatalos szakértői szemle megtartása után s akkor adható meg, ha az engedélyt kérő a kijelölt összes feltételeket elfogadja és annak végrehajtását írásban kötelezőleg elvállalja. 34. § A jóváhagyott épitési tervek eredetben, vagy az építészeti bizottság által e czélra láttamozott másolatban, folytonosan az építkezés színhelyén tartandók és az illetékes hatóságoknak, vagy ezek közegeinek kívánatra felmutatandók. 35. § A jóváhagyott tervtől és az engedély rendelkezéseitől önkényüleg eltérni nem szabad, Aki engedély nélkül épit, vagy aki az épitési engedélylyel jóváhagyott tervtől vagy az épitési engedélyben foglalt kikötéstől újabb engedély nélkül eitér, kihágást követ el s a 72. §. értelmében büntetendő. Ezen felül a járási főszolgabíró az építés folytatását megtiltja s az építkezőket felhívja, hogy záros határidő alatt az épitési engedélyt szerezze meg, illetőleg a jóváhagyott tervtől való eltérés megengedése végett folyamodjék. (Folytatása következik.) lánczolódó lámpái méla fénysávot eresztettek be az ablakon s ekkor, hogy már az útnak mintegy felét megtette a kocsi, önkéntelenül újra a meggyilkolt asszonyra gondolt, aztán eszébe jutott a czim : Vecsernye- utcza 30. Egy pillanatra meghökkent ettől az utczanév- től, valahogy úgy villogott az emlékezetében, mint egy friss bejegyzés, mintha csak mai vagy tegnapi eseménnyel volna összefüggésben. Menten meg súlyos lehelletü, idegbizsergető orkideafelhők illatát érezte, egy pillanatig eszmélt és meg volt fejtve a titok. Hirtelen mozdulattal a zsebébe nyúlt, kirántotta kis bőrtáblás noteszét, amelyben egy egészen uj bejegyzés állott, egy czim: Vecsernye-utcza 30. A nagy indulattól és meglepetéstől elfelejtette összehajtani a noteszt, meredten bámult az írásra, mint egy észbontóan nagy fölfedezésre. Hát ez az a nő, az a ragyogó vállu és már nem is földi — szép asszony, akivel éppen holnapra randevúja lenne! Akit tegnap a fényképésznél látott s akivel hirtelenében az Andrássy-uton megismerkedett s aki nem akarta megmondani a nevét. Csak beinvitálta a házába, ahol egyedül lakik. Vesztának elakadt a torka, megfeszültek az agyidegei. Finom idegzetével az orrán át ismét az agyára tolult a tegnapi csudaasszony orki- deaparfümjének a füstje, ami még egyetlen nőismerősénél sem érzett. Az egész kocsi, minden, minden tele volt orkideávai, önkénytelenül az orrához emelte a kezét, melylyel az asszony puha kis kezét fogta egy-két pillanatra az utczán — orkideás volt. Valósággal bódulatba dőlt, amikor a konflis hirtelen zökkenéssel megállt. Ott voltak. Földszintes nyaralóformáju ház, kissé beljebb az utcza soránál, előtte piczi keit. Veszta kiugrott a kocsiból, a kocsisnak megmondta, hogy várjon, amig visszatér, aztán megindult befelé. A kapu nyitva volt, látszott, hogy ebben az órában már jártak itt. A verandán kopogott, nyomban beeresztették. Fehér bóbitás szobalány közömbös arcczal fogadta. Röviden elmondta, hogy a méltóságos asszonyt tizenegy óra tájban meggyilkolták. Hogy ki: még nem lehet tudni. Veszta riporteri szokásból megkérdezte, hogy ki volt ma este óta a méltóságos asszonynál? Vagy ki szokott hozzá járni ? A szobalány titokzatosan habozott, aztán mégis beszélgetni kezdett. Elmondta, hogy az esti órákban az öreg gyároson kívül senki sem szokott vizitelni az asszonynál, de rna őt sem látták és különben is a hálószobának van egy kis hátsó ajtaja, mely a hátsó kertbe nyílik, ott is bejöhetett, aki jött . . . A szobalány bevezette Vesztát a violaszinü hálószobába, a dráma színhelyére. Veszta szokásától eltérően nagyfokú meghatottsággal, remegve lépett be, már az ajtóban őrülve félt attól, hogy újra ráköszönt a tegnapi parfüm. S ahogy belépett, a kéjnek, a tulfinomult gyönyörűségnek egész csatája esett a tüdejének. Súlyos, lábról leverő, gerinezbe és agyba rohanó illat rázta
