Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-24 / 52. szám
52. szám. RÁKOS VIDÉKE 7. oldal. intézmények jó érzésű vezetőit, kik hasonló felhivást kaptak, hogy az ilyen kéréseket ne vegyék figyelembe, hanem segítsenek továbbra is a rosszul dotált postaszolgák anyagi helyzetén. Végül azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy az ügy a postai igazgatóság tudomására jutva, a megtorló lépések megtétele, az internatus ellen el ne maradjon. Az üzleti siker titka a jó reklám. Áll ez úgy az újságokra, mint a közönségre nézve. A siker titkát a megoldáshoz legközelebb Leopold Gyula hirdető vállalata (Budapest, Erzsébet körút 41.) hozta, amely felei közé sorolja a legnagyobb bel-és külföldi hirdetőket. Annyi hirdetést juttat a magyar és osztrák lapoknak és naptáraknak, hogy e téren versenyen kívül all. A hirdetőre nézve óriási előnynyel jár az öszpontositás, t. i. rengeteg költséget, fáradságot, munkát és időt takarít meg, ha Leopold vállalata utján intézted reklámozását. Csak individuális tevékenységgel» sok éven át gyűjtött tapasztalatok és tanulságok czélszerü fel- használásával, a tudásnak és intelligencziának érvényesítésével, gyors, szorgalmas és lelkiismeretes munkával érdemelte ki Leopold Gyula azt a bizalmat és megbecsülést, melynek úgy a hirdetőfelek mint a lap és naptárkiadók körében örvend. A legeredményesebb reklám Leopold Gyulának nagy aparátussal és modern irányban dolgozó irodája révén eszközölhető. CSARNOK. A karácsonyfa története. Irta: Szentirmay Géza. A karácsonyfa, a karácsonyi ajándékok e legkedveltebbje, e legszimbolikusabbja és leghangulatosabbja, amely a legcsaládiasabb ünnepbe az igazi karácsonyi hangulatot varázsolja, germán eredetű. Európában legalább Németországból terjedt el, még pedig oly időben, mikor a németek legnagyobb része már protestáns volt. Van ugyan egy monda, mely skandináv eredetűnek állítja, de ezt semmiféle történeti adat nem támogatja. E monda szerint egy, a nevezetes lützeni csatában, 1632-ben megsebesült svéd tiszt tett volna említést a németeknek arról, hogy hazájában karácsonyfával szokták ünnepelni a Megváltó születésének ünnepét s igy ő vitte volna be a németek közé ezt a szép szokást. De ellentmond e regének az a tény, hogy magában Svédországban csak a XIX. század elején kezdett elterjedni a karácsonyfa, holott Németországban már a XVIII. század közepén sűrűn állítottak karácsonyfát, bár általánossá itt is csak a XIX. század elején lett e szokás. Német eredetre vall a karácsonyfának* magyar- országi története és elterjedése is. A karácsonyfa nagy elterjedtségénél fogva sokan azt hiszik, hogy az Magyar- országon már évszázadok óta divó régi szokás. Ez azonban tévedés. Karácsonyfát mindössze hatvan-hetven év óta állítanak Magyarországon. Azelőtt csak a Betlehem-járás, a betlehemes népies drámai játékok voltak nálunk divatban, amik vidéken, kivált falvakban még ma is ép oly elterjedtek, akácsak a karácsonyfa. A múlt század negyvenes éveiben kezdett csak Magyarországon meghonosodni a karácsonyfa s ekkor is először leginkább csak németektől lakott városokban és falvakban kezdett elterjedni. Hogy ily, aránylag rövid idő alatt mennyire általánossá lett szegénynél, gazdagnál egyaránt a karácsonyfa, legjobban mutalja az a tény, hogy ma már Magyarországon a zsidó családok is ép úgy állitanak karácsonyfát, mint a keresztények. Oly nagy hatása van tudniillik a gazdagon feldíszített, néha rogyásig megrakott s gyertyákkal és lámpionokkal ragyogóvá tett karácsonyfának a gyermekvilág kedélyére, hogy az alól nem vonhatták ki magukat a nem keresztény felekezetüek sem. Éppenséggel nem túlzás hát az a kedves adoma, hogy a zsidó gyermek látva egy keresztény család ablakából kisugározni a karácsonyfát, igy szólt: — Papuska, hát a keresztények is állitanak karácsonyfát ? Európán kívül a karácsonyfa csak a német és angol gyarmatokban honos. Ami a karácsonyfa őseredetét illeti, valószínű, hogy kapcsolatban áll ez az ősrégi pogány áldozatok emlékével. Mert már a Thalmudban olvasható, hogy Adám a paradicsomból kiüzetvén, nagy aggodalomba esett, látva a napok rövidülését s a hideg növekedését, mikor aztán a téli napfordulóhoz érkezett (amely a karácsonnyal esik össze) s tapasztalta, hogy a nap és meleg ismét növekszik, mélységes hála kelt szivében s égő áldozatot emelt az Urnák. Megjegyzendő, hogy ilyen áldozatok a rómaiaknál és más pogány népeknél is szokásosak voltak téli napforduló idején. Karácsonyfának rendszerint a fenyőfát használják, de néhol más élőfával, sőt kifaragott favázzal is pótolják. Angliában gyártanak vasból is karácsonyfát. Piacon és boltban mint kereskedelmi czikk először Drezdában jelent meg a karácsonyfa 1807-ben. Németországban, Angliában, Hollandiában s a skandináv országokban éppen úgy árulják most, mint nálunk és sok ezer ember megkeresi vele a karácsonyra valót. Hát még a különböző szebbnél-szebb karácsonyfadísz ! Ez ma már elsőrangú ipari és kereskedelmi czikk, sok ezer és ezer embert foglalkoztatva, nem is szólva arról a sok más mindenféle ajándékról, amit a karácsonyfa az ágaira és maga alá vonz, mert ha a kicsinyek kapnak ajándékot, illik, hogy a nagyoknak is jusson valami. De ettől eltekintve, maga a karácsonyfa is valóságos luxustárgygyá fejlődött régi egyszerűségéből s emiatt a sok öröm mellett már búnak, aggodalomnak sok fejtörésnek is lehet az okozója ! Mert hát minden fénynek megvan az árnyoldala is. Sok szegény embernek bizony sokszor másra kellene inkább a pénz és mégis kénytelen kiadni a karácsonyfára s szomorúságot okoz, ha a szűk viszonyok miatt nem lehet az a karácsonyfa olyan dús, mint a minőnek szeretnék látni. Ám a legkeserübb könyek ott omlanak, ahol minden erőfeszítés ellenére sem sikerült karácsonyfát szerezni a szent estére. Szeplőt, máj foltot, mitesszert, kiütést, ránczokat, himlő helyeket és minden arcztisztátlanságot pár nap alatt eltávolít a bőrszépitő, fino- ^ (egyedül valódi mitó és ifjitó hatású M a d e r 8 p a c h-féle Benzoe te:-creme) az arcznak friss üdeséget, fiatalságot és fehérséget ad. Teljesen ártalmatlan. Ára 1 korona, hozzá Benzoe tejszappan 70 fill,, Benzoe pouder 1 korona. Igen jó a Benzoe-tej; ára 1 kor., 50 fill., Postán szállítja az egyedüli készítő: MADERSPACH FEBENCZ gyógyszerész, Rákosligeten. Főraktár Budapésten: Török József, Király-utcza 12. Nádor gyógyszertár, \áczi-körut 17. Neruda Nándor, Kossuth Lajos-utcza 7. Lux Mihály droguista, Muzeum-körut 7. Kartschmarof A., droguísta, Rakóczi-ut és Erzsébet-körut. Molnár és Moser, Koronaherczeg-utcza.
