Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-19 / 47. szám

47. szám.

RÁKOS VIDÉKE

5. oldal.

tetett egyén személyében. Sok bűn nyomja a,lelkét, melyek közül a legenyhébbek közé tartozik, hogy legutóbb, egy éjjel több tyúkot lopott Nagy czinkotai kovácsmester zárt baromfióljából. Minkettőjüket átadták a czinkotai csendőrségnek.

Karácsonyi vásár. A karácsonyi vásárra buzgón folynak az előkészületek. Szép számmal vannak már a lelkes hölgyek, akik a vásár gazdagítására vállalkoztak. Az egyesület minden hétfőn d. u. tartott munkanapján az egyesület helyiségében serényen ^készülődnek. Lesz mindenféle házi ipari czikk, magyar játék s különösen szép babakiállitás. Kívánatos lenne, hogy a helybeli iparosok is résztvegyenek a kiállításban. Ügyes iparos tanulók is készíthetnének szakmájukból apró játék tárgyakat szabad óráikban amiket az egyesület javukra elad a vásáron. A legügyesebb kitüntetést kap. A hölgyeket kéri a M. Védő Egyesület, vegyenek részt a hétfői munkanapokon.

Községi számadások felülvizsgálata. Fazekas Ágoston alispán, a gödöllői járás főszolgabirájának előterjesztésére, az 1912. évi községi számadások felülvizsgálatára kiküldendő bizottságok elnökévé, az alábbi községekbe a következőket nevezte ki: községünkbe Lakatos Kálmán rákoscsabai, Gzinkotára : Kaál József rákos- csabai, Csömörre: Csillag Szilárd dr. rákosszentmihályi, Kerepesre: Boda Jenő isaszegi, Kistarcsára: Bezsilla István dr. gödöllői és végül Nagytarcsára : szintén Lakatos Kálmán rákoscsabai lakosokat.

Vasúti előmunkálati engedély. A kereskedelmi miniszter egy budapesti lakosnak a Soroksárról kiindulólag Alsónémedi község érintésével Bugyi községig vezetendő szabványos nyomtávú, gőzüzemű helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.

Uj községháza. A rákosszentmihályi uj községháza dolga is megérett immár. Községünk vezetősége, különösen pedig Krenedits Sándor főjegyző testtel-lélekkel azon igyekszik, hogy a tavaszra nyélbe üsse ezt a fontos és nagyjelentőségű dolgot is. Az már elhatározott kérdés, hogy az uj községházát a piacztérre építik, de egyúttal azt is akarják, hogy méltó legyen rohamosan fejlődő és intelligens közönségünkhöz. Tehát ne csak a ma szükségletének feleljen meg, hanem a jövendőt is tekintse és egyben pótolja némely olyan hiányosságunkat, a melyet eddig még pótolni egyébként nem lehetett. E pillanatban nem volna okszerű, hogy a részletekkel is foglalkozzunk; elég ha megemlítjük, hogy nagyszabású és pénzügyileg is igen kecsegtető tervezgetések történnek a község vezetőségének kebelében s a közel jövőben már határozott körvonalai is kialakulnak a tervezgetéseknek, a mikor is érdeme szerint behatóan ismertetni és méltatni fogjuk ez egyik legidőszerűbb nagy ügyünket.

A földadó kataszter kiigazítása. Az 1909. évi V. t.-cz. értelmében a földadó kataszter kiigazítási munkálatai négy évre vannak tervezve. Ezekre a munkálatokra a pénzügyminiszter a jövő évi költségvetésbe 5,700.000 koronát irányzott elő, vagyis 2,100.000 koronával többet, mint a folyó évben. A nagyobb előirányzat arra enged következtetni, hogy a munkálatok az eddiginél gyorsabb tempóban fognak előrehaladni. A tétel indokolásában a pénzügyminiszter megjegyzi, hogy Horvát- Szlavonország területére 12 kataszteri biztost nevezett ki, úgy, hogy a most működő kataszteri biztosok száma 200. Az uj földadó sorozati munkálatok irodai feldolgozása 2,100.0u0 koronát fog igényelni.

Államsegélyek iparfejlesztési czélokra. A kereskedelmi miniszter tárczája a jövő évi költségvetésének indokolásában kimutatást közöl az iparfejlesztési akczió keretében nyújtott állami segélyekről és állami kedvezményekről. E kimutatás az 1910. szeptember 1-től 1911. julius 1-ig terjedő időszakra mutatkozik. Ezen idő alatt uj gyárak létesítésének biztosítására 1.205000 korona segély engedélyeztetett mely összeg négy gyár és pedig egy ólom kohó, egy specziális üveggyár, egy fagombgyár és egy len és kender szövő és kikészitő- gyár között oszlik meg. Ezekbe a gyárakba 5.550000 korona álló tőke és 2.650000 forgó tőke fektetendő be.

Hány orvos van E urópában ? Erre a kérdésre egy franczia szaklap, a „Nature* ad választ. E szerint az összes európai államok közül Angliának van aránylag legtöbb orvosa: • 29,000 úgy, hogy 10,000 lakosra csaknem nyolcz orvos esik. Oroszországban 21,000 orvos működik, Francziaországban 19,800, Németországban 18,900, Olaszországban 18,200, Spanyolországban 13,700. A tízezernél több orvossal biró országok közt az utolsó helyet foglalja el Magyarország-Ausztria; mert a két államnak összesen csak 10,400 orvosa van. Európa államaiban együttesen 160,000 orvos működik s ezeknek mintegy háromnegyedrésze nagyvárosokban lakik. Ezért esik például Brüsszelben minden 10,000 lakosra 24 orvos.

Elszomorítók ezek az adatok Magyarországra nézve. Hiszen még Ausztriával összeköttetésbe hozva is, az utolsó helyen állunk a kultur-államok között. Hát ha még elkülönítve, csak Magyarországot vesszük! És hát ha még a szegényebb vidékekről van szó: az ínséges északi megyékről, vagy a vad móczok lakta havasokról! Csoda-e, ha a halálozások száma, — megfelelő közegészségi intézmények és orvosok hijján, — óriási százalékot mutat; csoda-e, ha az öt éven alul levő gyermekek nyolczvan százaléka elpusztul.

A főváros villamos müve. A Phöbus villamos vállalatok r. t. Budapest székesfővárossal megkötötte a szerződést az utóbbi által szükségelt villamos áram szállítására. E szerződés értelmében a főváros lerakatja a szükséges kábelhálózatot, mely a község tulajdonát képezi, Phöbus r. t. pedig az áramot szállítja a főváros-