Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-01 / 40. szám
XI. évfolyam. Rákosszentmihály, ign. vasárnap, október 1. 40. szám. RÁKOS TfiRSflDflL/W'és KÖZGfíZüfSSrtG! HETILAP RÁKOSSZENTniHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET* RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYl KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre .....................8 kor Fé l évre..........................4 „ Neg yed évre.....................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A jegyzők. A közigazgatás épületét a jegyzők tartják vállaikon. Hasonlítanak ahhoz a mithologiai alakhoz, aki a csapongó képzelet szerint a Gibraltár szorosnál Európát tartja vállán. Sőt azt kell mondanunk, hogy Werbőczy Corpus jurisa óta a nemzet képviselete, de még inkább az alkotmányos kor egyenesen arra dolgozott, hogy a jegyzők munkáját szaporítsa. Valahány törvényünk van, annak végrehajtása a jegyzőé. S a hivatalos napiteendők taposó malmában még azt is várjuk a jegyzőtől, hogy egy kis községet irányítson s a haladás zónája felé tereljen; küzdjön a maradi- sággal s még népszerűsége árán is egyedül a közjó s az vezesse, hogy a község sociális boldogulását munkálni hivatása s — kötelessége. Ha valaki, úgy a községi jegyző méltó rá, hogy munkája értékeltessék s mikor a jegyző emeli föl szavát kari érdekei mellett, — hallgassuk meg. Az országos jegyzőegylet nagyon szép szándékkal van eltelve. Mintegy 2 -300 olyan elárvult jegyzőgyermek van, aki akkor vesztette el apját, anyját, mikor az édes apa még nem szerzett nyugdíjra igényt. Mi vár rá az ilyen százszoros urh proletár-csemetére ? Ezt nem akarjuk érinteni se. Rémesen beszél róla a napi élet, a tapasztalás, sőt olykor a kriminológia is. Elképzelni, mit szenvedhet az a jegyző, aki haláltusáját vívja, ha tudja, hogy gyermekei ki vannak dobva az élet viharának, nevelő kéz nélkül. Ezeknek a szerencsétlen embereknek, akiknek nem volt módjuk annyi évi szolgálatot szerezni, mely alatt gyermekeiknek neveltetési segélyt biztosíthattak volna, — mennyire megkönnyitenők halálos vergődését, ha az illetők tudnák, hogy gyermekeik nincsenek kidobva a züllésnek, hogy az ilyen elárvult, gondviselő kéz nélkül maradt jegyzőárvának — nevelőháza van. Az országos jegyzőegyesület, melynek elnöke nagystílű férfiú, maga is csak nemrég Mezőtúr város főjegyzője, azt akarja, hogy mihamarabb ez a nemes- czélu nevelőház létesüljön. Erzsébet királynéról nevezik el az internátust s építésre van is kétszázezer korona. Az építkezést rövidesen meg is kezdenék, ha az emberszerető társadalom ebben a nemes törekvésükben segítené a jegyzőket. Sorsjátékot rendeznek s ennek során 65000 koronát sorsolnak ki. A sorsjáték jövedelme van hivatva a még hátralevő alapot pótolni. S hogy ez Ízben nem a sorsjegyezés szédelgésével állunk szemben, de szolid, szép szándékkal, — jelzi az a messzemenő támogatás, mellyel a belügyminiszter a jegyzők segítségére sietett. Fölhívja a községi képviselőtestületeket, járuljanak a sorsjegyek bizonyos számának vételével a czélhoz. Nem hisszük, hogy akadjon képviselő- testület, mely elé, ha a jegyző azzal fordul, hogy most szerencsétlen kartársai gyermekeiről van szó, hogy viszonyai szerint ne hozza meg jelentős áldozatát a czélra. De sőt azt hisszük, hogy ha a jegyző azokhoz fordul, a kiknek naponta tesz szívességeket, hogy a jegyzők egyetemes ügyét támogassák, — nem fog akadni ember, a ki az Erzsébet árvaházért ne nyúljon a zsebébe. Ennek az ügynek sikere azon múlik, hogy a cselekvésre, a kezdeményezésre hivatott és erre erkölcsileg kötelezett jegyző mint gondolkozik, hogyan érez? A minden neveltetési járulék nélkül úgyszólván a szélnek eresztett jegyzőárvák ügye minden kartársat cselekvésre kell, hogy szólítson s a társadalom, melyet igaz, ezer felé vesz igénybe a szervezetlen közjótékonykodás megható kérelme, — ne hagyja el a községi jegyzőknek ezt az igaz, emberbaráti ügyét. Lapunk mai száma 16 oldal.
