Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-24 / 39. szám
39. szám. KAKUS VJLDEKfc 3. oldal. De ha már sem a pedagógia követelményeit, sem a társadalom, a szülők jogos kívánságait az illetékes felsőbb hatóságok figyelembe nem veszik, tekintsék legalább a tanítók anyagi érdekeit, amit könnyen megtehetnek akkor, mikor ezzel az általános közoktatás ügye minden tekintetben nagyon sokat nyerne. Alig akad a tanítók közül olyan, aki az egyhuzamban való tanítást ne óhajtaná. Vagy talán épen ez az oka, hogy ez általános óhaj teljesítése oly soká késik ? Pedig hát a tanítók nem azért kívánják e reformot, hogy a szabad délutánokon a fogukat piszkálva a Duna- korzón sétáljanak, hanem azért, hogy nyomorúságos helyzetükön javítsanak. Mert a tanítók nyomorognak. Igen sok esetben irigykedve nézik az iskolaudvarban szalonnát sütő, meg lebbencs levest főző munkás embert; ők azt nem tehetik meg, nekik a tekintélyük megóvása érdekében titokban kell koplalniok. A déli rövid pihenőt produktiv módon fel sem használhatják. Éhesen kell a délutáni nehéz munkához ismét hozzáfogniok, hogy annak végeztével teljesen kimerülve dolgozni egyáltalában ne tudjanak. Mert, hogy nyomorúságos 5—600 forint fizetésből, meg 150—250 forint lakbérből gyermekeiket felnevelni, tisztességesen ruházkodni és még kellőképen táplálkozni is lehessen, az teljesen kizárt dolognak tekinthető. Ezért kívánják tehát a tanítók is az egyhuzamban való tanítási rendszert! Hogy a teljesen szabad délutánokon — a privát tanítás meg lévén tiltva — valamely megfelelő, alkalmas foglalkozást folytatva, nyomorúságukon segítsenek. Hogy jól táplálkozva, egészségesen, sulyös anyagi gondoktól mentve taníthassák a mi gyermekeinket, nevelhessenek a hazának törvénytisztelő, békeszerető polgárokat. A tanítók fizetésjavitásról, lakbéremelésről minden gyűlés, ankét ellenére is hiába reménykednek. A kuitusz- tárcza szegény, pénze nincs, az kell másra. Mért nem segít tehát az illetékes felsőbb fórum a tanítóságon ezen a módon, amely mód a szülők intencziójának is megfelel és az egész közoktatásügyre nagy nyereség volna ? A tanítók túlságosan függő helyzetüknél fogva ez irányban semmit sem tehetnek. A szülőknek kellene tehát ez ügyben akczióba lépni, még pedig nem úgy, mint eddig tették, hogy évenként hol itt, hol ott a községek külön-külön deputáczióztak az ügy érdekében, hanem a fővárost környező községek lakosainak együttesen kellene ez ügyben eljárniok és impozáns fellépéssel sürgetni ebbeli régi, jogos kívánságuknak teljesítését. Miért is ismételten tisztelettel kérem a mélyen tisztelt Szerkesztő urat, hogy nagybecsű lapjával segítségünkre lenni méltóztassék, amivel sok ezer meg ezer szülő, sok tanító hálás lekötelezettjévé válik. Kiváló tisztelettel —r — b több gyermekes családapa. BHIBBflBiniKieiBBBIIISIIRBllBlfllBIIIIIBHBBBIIHRimBBlRIBIIBC! HÍREK. Búcsú. Róm.-kath. templomunk védőszentje szent Mihály főangyal. Ünnepe szept. 29-én van, de a bucsu- napot az előző évek szokása szerint a következő vasárnapon, vagyis október 1-én tartják meg, amely napon ünnepi szent-beszéd, énekes mise és vesperás tartatik. Elmaradt látogatás. A lapunkban is jelzett fő- esperesi vizsgálat (canonica visitatio) Rózsahegyi Gyula váczi prépost-kanonok, pesti főesperes gyöngélkedése miatt bizonytalan időre elhalasztódott. A király Gödöllőn. A király Ő felsége a jövő hónap folyamán néhány napra Budapestre jön, majd Gödöllőre utazik. A Felségnek háziorvosa, dr. Kerzl vezérfőtörzs- orvos ajánlotta a gödöllői utat, mert a tavaszszal való ott-tartózkodása rendkívül kedvező hatással volt a Felség egészségére. Újabb gödöllői tartózkodása természetesen az időjárástól fog függni. Ha szép őszi napok lesznek, hosszabb időn át marad Gödöllőn. Egyébként báró Fejérváry Géza kihallgatásán is kijelentette, hogy október hónap folyamán magyar fővárosába jön és néhány napot Gödöllőn szándékszik tölteni. Felment a lépcsőn a toronyszoba ablakához. Messze ellátott onnan. A hosszú, hóboritott utón senki. A tengerparthoz vezető utón fekete pont tűnt fel és a közeledés gyorsaságán látja meg, hogy automobil, Bizonyára fiának, Paulnak gépkocsija. Ha csak nem ezen a kerülő utón ment a férje, hogy kipróbálhassa uj gépkocsiját. A férje kocsiját vágyódik meglátni, mert Pault, a fiút, aki többször késő este szokott hazakerülni, nem féltette. Lefutott a lépcsőkön, a kapuig szaladt. A gépkocsi közeledett — a szive őrülten dobogott — alakja megingott. A fia jött meg. — Apa még nem jött vissza — kiáltott feléje a grófné. Henriette-el és a sofförrel az uj kocsin mentek el és még nem jöttek meg. Aggódó nagy félelmében könyörgött a fiúnak, hogy menjen apja elébe. — De igazán nem értem édes anyám félelmét, néhány perez múlva itthon lesznek. Várjunk még egy kis ideig. — Ne, ne ! — valami baj érte őket, atyád maga a pontosság, kérlek menj eléjük. Hiszen tudod, hogy csak ezen az egyetlen utón mehetett. Nem bírom el a bizonytalanságot. Ne halasszad, egy pillanatig se halasz- szad, menj rögtön! A fiú engedelmeskedett. A grófné újra felment a toronyszobába és kinézett az ablakon. Látta az elrobogó automobilt. A nap lenyugodott és alkony szállt a földre. Paul gyors tempóban ment, éhes volt és a váratlan sétakocsizás, amely a vacsorát későbbre tolta, nem volt neki kellemes. De különben is, anélkül, hogy akarná, anyjának félelme őt is megzavarta. Sötét sejtelem bántotta, hogy a következő fordulónál megláthatja azt a rémes jelenetet, amelyet anyja nagy félelmében kiszínezett előtte. — Nevetséges, hárította el magától sötét gondolatait, bizonyára találkozom velük és ők jókedvűen ki- kaczagnak majd bennünket buta félelmünkért! Leküzdeni igyekezett nyugtalanságát. Még háromszáz méter és megvannak . . . Legföljebb háromszázötven méter, több semmi esetre sem . . . Ugyan-e pillanatban ellenkező irányban teljes erővel rohant feléje egy automobil. Kikerülni már nem lehetett. — Paulnak csak annyi ideje volt, hogy megismerhette az atyját. Az összeütközés rémséges volt . . . A két kocsi egymásra tört, halálosan roppantak össze . . . kiáltás, panasz, sikoly nem hallatszott . . . A nagy sikságon, a sötét égboltozat alatt, hallgatagon és komoran haladt végig a halál. Egy ragadozó madár rekedt kiáltással csapott le négy véres holttestre.
