Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-03 / 36. szám
4 oldal. RÁKOS VIDÉKE 36. szám. Ezúttal a róm. kath. és ref. templom alapja javára dolgoztak az ifjak, még pedig szép anyagi eredménynyel is, bár a belépőjegyeket igen mérsékelt áron árusították. A csinos nyitányt a Polner Ernő vezette szalonzenekar játszotta szépen, majd előadták a .Dicsőség bajjal járu czimü vígjátékot. A nehéz darabot igen ügyesen és felettébb értelmesen játszották: Kovács István, Farkas Tusika, Bognár Lajos, Jean Vilike és Jean Frigyes. Egyaránt teljes dicséret illeti mindnyájukat. ^Poppel Ilyke bájosan csevegte el a .Férjet keresek“ czimü monológot, Farkas Imre kitűnő humorral énekelte a Káposzta Sárit. Jó alak és jeles kísérője volt Kiszer Gusztáv is. Resch Ferencz a szalonzenekar kíséretével ismert hegedüművészetét ragyogtatta. A VII. Beriot konczertet játszotta eléggé nem dicsérhető módon. Urbányi János a Kewlári búcsú elszavalásával jeleskedett. Jean Vilike kisérte zongorán kitünően és a vegyeskar éneke is fokozta a hatást. Verdess Árpád a szalonzenekar kíséretével magyar darabokat játszott hegedűn igen szépen és sok érzéssel. Végül pedig a ,Süketnek kell lenni“ pompás bohózatot játszották el : Urbányi János. Módi Giziké, Farkas Imre, Preyss Elzácska, Resch Ferencz, Spannraft Árpád, Urbányi Vilmos és Farkas Béla. A közönség ki nem fogyott a kaczagásból; a vidám és friss előadás a darabot teljesen érvényre juttatta. Taps egész este roskadásig. A rendezés Szabó Károly jeles munkája. Előadás után táncz volt reggel három óráig. Az ifjak büszkék lehetnek «munkájuk eredményére, amiként őieájuk méltán büszke volt a sok boldog papa és mama. A „Vén fiuk“ tekeversenye. A „Vénfiuk“ társasága, mely minden ünnep- és vasárnap délelőtt a Biróné vendéglőjében tartja összejövetelét, megismétli múltkori nagysikerű tekeversenyét. A verseny ma, vasárnap kezdődik, a nyertesek dijakat és emléktárgyakat kapnak. Vendégeket szívesen látnak, még pedig úgy nézőket, mint versenyzőket. Kaszinói közgyűlés. A Rákoskeresztúr-nyaralótelepi kaszinó múlt vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését Drobnitsch György elnöklete alatt. A közgyűlésen komoly eszmecserét folytattak a kaszinó jövője felől, melyet a közgyűlésen feltáruló kép elég vigasztalannak mutatott. Már az is szóba került, hogy a kaszinó nagy fáradsággal és sok-sok áldozattal megszerzett szép házát eladják, mert lehetetlennek látszott a fentartása. Alig másfél tuczat ember törődik ugyanis a kaszinóval, melynek közönsége itt is évekkel ezelőtt összeveszett és pártokra szakadt ugv, hogy önmagában egyik csoport sem tud megállani. Á válság utolsó pillanatában azonban meggondolták magukat a rákosligetiek. Kibékültek és az egykor elégedetlen csapat általános örömre, visszatér a kaszinóba, mely remélhetőleg újból felvirágzik. A további béketárgyalások még folynak. Mi lesz ma? Az évad végén járunk s ugyancsak siet mindenki, hogy ki vegye részét a nyári szórakozásokból. Egyik mulatság kergeti a másikat, az emberek azt se tudják, mibe kezdjenek. Például ma, szeptember 3-án, csak Rákosszentmihályon délelőtt a Vén Fiuk tekeversenye a Biróné vendéglőben, délután toronyóra felszentelés és mulatság a Hausvater vendéglőben, — előkelő egyházi vendég fogadásával és részvételével; mulatság a kecskeméti károsultak javára a Tremli vendéglőben, közgyűlés a községi kaszinóban, amit szintén vidám társasegyüttlét szokott követni; az Ehmann-telepi templomépitő-bizottság ülése. Ezeken kívül az ifjak sportolnak, a vadásztársaság se mulasztja el tétlenül ezt a napot, a szomszédokban pedig szintén mindenütt más és másféle mulatság csábítja a békés családapákat a vigadozásra. Pestmegye közállapotai. Gróf Ráday Gedeon, PestPilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja most terjesztette fel a belügyminiszternek a szokásos jelentést az 1911. év első feléről. A jelentés első részében a közigazgatás állapotáról számol be. Az elmúlt félévben szervezeti változás csakis a tanügyi közigazgatásban történt, ameny- nyiben Kiskunhalas város székhelylyel egy második tan- felügyelőségi kirendeltség szerveztetett. A törvényhatósági szervezetben ugyan nem történt változás, de a közgyűlés, tekintve az ügydarabok nagyobb számát és a népszaporulatot, elhatározta a tisztikar létszámának felemelését. Sajnálattal vette tudomásul a törvényhatóság, hogy a részéről már 1909. évben szervezett két uj járás közül csakis a kispesti járás szervezése hagyatott jóvá a kormányhatóság által, ellenben a váczi és gödöllői járásokból kihasított aszódi járás szervezésétől a jóváhagyást azon az alapon tagadták meg, mert a szervezéshez szükséges költségek az állami költségvetésben fedezetet nem találnak. A jelentés rámutat arra az anomáliára, hogy a községi jegyző nélkülözni kénytelen a szakképzett segédmunkaerőt, mert még oly segédjegyzői állásra sem akadt pályázó, amelynek javadalmazása több a törvényben megállapított minimális fizetésnél. Hogy a jegyzői pályára elegendő számmal nem lépnek középiskolát végzett egyének, az annak tulajdonítható, hogy a törvény a segédjegyző fizetésének legkisebb mértékét mindössze 1000 koronában állapította meg és a legtöbb község anyagi helyzete nem engedi meg, hogy saját erejéből szervezzen segédjegyzői állást. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a segédjegyzők fizetésének legkisebb mértéke felemeltessék és megfelelő korpótlék megállapítása is szükséges. Ugyancsak a közigazgatás javítása érdekében szükségesnek tartja a,jelentés a Budapest környékbeli távbeszélőhálózatnak az eddiginél gyorsabb üzemben való fokozatos kiegészítését és pedig az egész vármegye területére. A közegészségügy állapotával kapesolatosan erélyesen hangsúlyozza a jelentés ama tarthatatlan állapot megszüntetésének szükségességét, hogy a főváros kellős közepén megtűrnek egy oly közegészségellenes épületet, mint aminő a pestvidéki törvényszék fogháza. Á törvényszéknek a vármegye székházából való kitelepítését a törvényhatóság már évtizedek óta sürgeti. Ha magánfél tartana fel ily közegészségügyellenes épületet — úgymond a jelentés — a hatóság azt már évtizedek előtt lebontotta volna. A késedelem folytán azonfelül a vármegye közönsége károsodik is, mert telkét csak akkor értékesítheti előnyösen, ha a törvényben biztosított adókedvezmény feltételét alkotó időt megtarthatja. A jelentés végül felsorolja azokat a bajokat, amelyeket a közigazgatásban a törvényhatóság tapasztalt s amelyeknek orvoslását szükségesnek tartja. Többek között megemlíti a jelentés, hogy a községi rendőrség a mai szervezetében egyáltalán nem felel meg hivatásának, úgy hogy a községekben a rendészet egyáltalán nincsen ellátva. Legczélszerübb lenne, ha a csendőrség megfelelő személyzet-szaporítással, de egyúttal a községi rendőrség megszüntetésével megbizatnék a közrendészeti szolgálat ellátásával is. Az iskolagondnokság ülése. A rákosszentmihályi állami elemi iskola gondnoksága Pálfi János elnöklete alatt ülést tartott, a melyen megállapították iskolánk ez évi költségvetését. A költségvetés pontról-pontra megegyezik a tavalyival. A gondnokság ülésének nem is volt a folyó ügyeken kívül egyéb kiemelkedő tárgya. Villamos világítás közös teleppel. Mezőberény, Gyoma és Kőröstarcsa községek közös telepet szándékoznak létesíteni a villamos világítás bevezetésére. Nagy- németszentmihály, vasmegyei község, Vörösvárral együtt tervezi villamos telepük létesítését s már az őszszel hozzá akarnak fogni az építkezéshez.
